Big data diktatúra, avagy a "nagy testvér" lassan tényleg mindent lát / Vona Gábor vlogja - 6. rész - YouTube
Akinek pedig nem elég magas a száma az nem kap hitelt, vacakabb iskolába járhat a gyereke, nem utazhat, ajtó mellé ültetik az étteremben, ha egyáltalán leültetik. Egy szeptemberben kiszivárgott dokumentum arról beszél, hogy őszinteségre és harmóniára épülő szocialista társadalmat fog építeni a rendszer. A rendszerből kilógókat napi ellenőrzésben, szúrópróbaszerű vizsgálatokban részesítik. Biztos segíteni fog! Még nem tudni hány tilosban parkolás ér egy munkahelyi túlórát Az állampolgári érték kiszámolásához használt súlyozásokat egyelőre nem lehet tudni. A rendszer azonban már most is riasztónak tűnik. Különösen azért, mert az összes forradalminak tartott technológiát felhasználták legódarabként. Az elképzelés okostelefonok, big data elemzés, e-kereskedelem és közösségi oldalak nélkül nem jöhetne létre. Kell hozzá a fintech, az e-kormányzati megoldások, amelyek miatt az adóbevallás és egyéb pénzügyi adatok is digitális formában születnek meg. Olyan ez, mint a Nagy Testvér, aki minden információval rendelkezik rólad és úgy árt neked, ahogy akar – mondja Murong Hszien-Cun pekingi író a rendszerről.
Hogyan derül ki a Google-kereséseinkből, hogy mennyire vagyunk rasszisták és mik a legbensőbb érzéseink? A Határsértők podcast vendége Filippov Gábor, akivel a Mindenki hazudik című könyvről beszélgetünk. Mindenkinek hazudhatunk, önmagunknak is, de a keresőnek nem tudunk: kendőzetlen igazságok arról, mi is érdekli az embereket. A pontatlan beszámolók növelik az adókockázatot. Év végi globális számvetés. Dorosz Dávid elemzése. A marketing az egyre meghökkentőbb technológiák révén napjainkban a szemünk előtt alakul át. Egyre fontosabbá válik a technológiai tudás az adó- és pénzügyi területeken. A karaktergyilkosságot felváltja a karakterterrorizmus. A PwC Magyarország felvásárolta a Data Solutions-t. Az adatelemzés és a big data a zeneipart is átformálja, algoritmusok választják ki a jövő sztárjait. Mindent tudni fognak a bérlőkről, és készülnek majd "okosszerződések" is. Hazai támogatással terjeszkedik tovább a Starschema. A budapesti Starschema ingyen segít az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
A pontok alapján négy csoportba osztották a polgárokat. Az A kategória tagjai számítottak az állami segítségre, ha üzletet indítottak, ha be akartak lépni a pártba vagy ha közszerepet terveztek vállalni. A D kategóriásnak semmi sem járt. Ez a jövő? Nem, a jelen! A felújított terv alapján senkit sem fognak elhurcolni, de az életük lényegesen kényelmetlenebb lesz, mint az elvárásokhoz igazodó kínaiaknak. Olyan apróságokhoz sem juthatnak hozzá, mint a kényelmes vasúti hálókocsira szóló jegy, ami egy Kína méretű országban több, mint kiszúrás. Nem ez a Sesame, egy egészen másik (fotó: Jeff Golden / Flickr CC-BY-SA) Már léteznek olyan, az állam áldásával kifejlesztett értékelőrendszerek, amelyek pénzügyi, jogi és egyéb online adatokat fésülnek össze. A legnépszerűbb az Alibaba kereskedőház által üzemeltetett Sesame Credit. Itt ismét van fintech kapcsolata az ügynek, az Alibaba része az Ant Financial, amely az Alipay fizetési szolgáltatást üzemelteti. Emellett a cégnek van üzenőkliense, eBay-szerű piactere és egészségügyi adatokkal dolgozó szolgáltatása is.
A kormányok és maguk a felhasználók nagyon kevés felügyeletet vagy tényleges törvényeket írnak elő. Emiatt visszajelzések érkeztek arra vonatkozóan, hogy ezek a cégek hogyan használták fel az összegyűjtött információkat. Például a Google, amelyről azt mondják, hogy "a felügyeleti kapitalizmus úttörője" [4], bevezetett egy olyan funkciót, amely "kereskedelmi modelleket használt, amelyeket az emberek egy időben és helyen fedeztek fel". [4]Ez azt jelenti, hogy nem csak a reklámokat célozzák meg kifejezetten Önnek a telefonon keresztül, hanem most kéz a kézben működnek a környezetével és szokásaival, például egy helyi bár hirdetését mutatják meg, amikor este a belvárosban sétál. Az ilyen technikai és specifikus reklámkísérletek könnyen befolyásolhatják az egyén döntéshozatali folyamatát a választott tevékenységekben és a politikai döntésekben. Így az az elképzelés, hogy ezek a vállalatok látszólag nem ellenőriznek, miközben képesek megfigyelni és ellenőrizni a gondolkodást, egyike annak a sok oknak, amiért a technológiai vállalatokat, például a Google-t, oly sok vizsgálat és kritika éri.