Helyi szolgálatának kezdetét az anyakönyvbe önmaga jegyezte be: Én Mészáros Péter az Kis Pétze szent gyülekezetből ordinációs /felszentelt/ Lelki Pásztornak bé-hozattam 1773. szeptember 17-én Tessedik Sámuel 30 évig Bokodon szolgált 1856-ig, prédikált, magyarul, németül és szlovákul. Mellette Smidt Mihály káplán, a későbbi lelkész és híres esperes segítette munkáját. Tevékenységéhez fűződik: a faiskola létesítése /1840-es évek/ a selyemhernyó tenyésztés meghonosítása, az eperfák ültetése, a fásítás, akác telepítés, oltás, csupa olyan tevékenység, amely a nagy Tessedikre volt jellemző! Elhunyt 1859. január 10-én. A szép különleges alakú sírkő, - amely itáliai hatást tükröz - állítatására vonatkozó információval nem rendelkezünk. Valószínűnek tűnik, hogy az özvegy az eklézsia segítségével állított emléket.
A BékésWiki wikiből evangélikus lelkész Élete A Trencsén megyei Puchón született 1710 novemberében, Tessedik György és Nedeczky Eszter gyermekeként. Iskolai tanulmányait Puchón kezdte, majd Trencsénben folytatta. A magyar nyelv elsajátítása miatt Győrbe ment. Később Körmöcre küldték, ahol humaniórákat tanult. 1728-ban a pozsonyi főiskola hallgatója lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között, ahol Christianus Aletophilus néven könyvet publikált. 1738-ban feleségül vette a pozsonyi gyökerekkel rendelkező Lang Erzsébetet. Három gyermekük született, egy fiú és két lány. Fiuk, Tessedik Sámuel szarvasi lelkész volt. Mindössze 39 éves volt, amikor Békéscsabán elhunyt 1749. április 9-én. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak. Munkássága Jénából hazatérve a – vallásos üldözések elől Modorba menekült – szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben Besztercebányán szentelték fel, és még ebben az évben a tót-györki (ma: Galgagyörk) egyház lelkésze lett.
Tessedik Sámuel, szlovákul: Samuel Tešedík, németül Samuel Teschedik (Alberti, 1742. április 20. – Szarvas, 1820. december 27. ) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Mind elméleti, mind gyakorlati pedagógiai munkássága a felvilágosodás pedagógiai eszméinek hazai meghonosítását szolgálta. Önéletírás Korunk szükségeihez mért néhány őszinte szó Hova jutunk, ha a tudatlanság, gőg, irigység és rosszakarat nyíltan akadályozhatja a jót? – ha a jövedelmesebb papi állomásokat, melyek rendesen több és nehezebb munkával is vannak összekapcsolva, azokkal tesszük egy sorba, melyeknél a gond, a munka, a kiadás csak negyedrésznyi! –, ha a papnak élelemszerzési és gyermeknevelési gondokkal kell küzdenie, s ezáltal megfosztatik lelki nyugalmától s a tudományokban való folytonos önképzéstől, hogyan teljesíthesse akkor azon kötelességeket, melyeket mind az iskola mind az állam méltán megkövetelnek tőle? Hová jutunk a papsággal, mely különösen nálunk, magyarhoni protestánsoknál úgysem várhat semmi kitüntetést, sem érdemeinek kellő méltatását – exceptis tamen excipiendis* –, ha még a legügyesebb és legérdemesebb férfiak reménye a jobb állomás iránt, a fizetések önkényes csonkítása által elvétetik!
Ebből a házasságból született: 1823. jan. 17. Lajos (+1860), 1825 július 11-én Zsuzsa (+1859) A temetőben a Tessedik sírköve mellett, van egy kisebb méretű sírkő, amely nemes Mészáros Zsuzsa édesapja nyughelyét jelzi. A sírjel felirata: Itt nyugszik T. Mészáros Péter Úr, meghalt 1799 esztendő május 2, élt 43 esztendőt. Isten vigasztalja meg a súlyos gondjaikkal terhelteteket. Mészáros Péter 1793- tol -1799-ig evangélikus lelkész volt Bokodon, előtte Kispécz-en (ma Kajárpéc) szolgált. A helyi evangélikus halotti anyakönyv 1779. május 2. -i bejegyzése szerint: az emlékezetnek okáért nevezetes ezen Bokodi Evangélika Eklézsiának érdemes lelkipásztora T. Mészáros Péter, mint utána szent tisztébe egész 10 esztendőket, Bokodi Eklézsiában 5 ½ esztendőt, egész életében pedig 43 esztendőket eltöltött volna, ezen folyó 1799 esztendő Áldozó Csütörtökén máj. 2. án reggel 9 órakor, az Úr kimúlt. Következő szombaton pedig magyar és toth halotti prédikációkkal 3 búsuló magyar versekkel tisztességesen sok számos hívektől a temető helyre elkísértetett.