2013. 08. 31 Szombat Kata be akarja mutatni a fiúját, Robit. Robi ládázni akar, mert a múltkor, amikor Katával mentek, megtetszett neki. Én meg látni akarom mindkettőjüket. A képlet adott: együtt megyünk ládázni. Szokásos módon a Nyugatiban várnak. Felülünk a 4-6 villamosra és a Margit-híd megállóban szállunk le. Ülő lány-szobor – Köztérkép. Innen a gyaloglás kap főszerepet. "Új fiú a csapatban (családban? ) – Szent Margit sírja, Nyulak szigete és Puskás Ferenc szobor" → olvasásának folytatása
E sétányon, a Szent Mihály-kápolna közelében áll már három festőművész, Barabás Miklós, Munkácsy Mihály és Rudnay Gyula szobra is. Wass Albert mellszobra nem kerül majd főváros tulajdonába, és az elhelyezés költségeit sem hárulnak az önkormányzatra, azt a kezdeményező állja.
Ez a mai napig áll, akárcsak a Horthy-korból itt maradt, jellegzetesen giccses beton virágtartók. Tévéfejű űrszörny, robotnyúllal Szintén 1937-ben épült a hullámmedence, bár ekkor még a furcsa mozaikok nélkül. Az űrlényeket és állatokat ábrázoló, szürreális képek már egy teljesen másik kor szülöttei: Bálint Endre avantgárd festőművész munkái 1967-ből. Szobormosdatás és virágültetés a Margitszigeten | Margitsziget. A mozaikra a medence 1966-os átalakítása miatt volt szükség, hogy valami vidám életkép dobja fel a hullámokat szabályozó gépház csupasz, komor falát. Bálint Endre egyébként csak a Kádár-korszakban alkothatott szabadon, a Rákosi-diktatúra idején, 1956-ig a betiltott művészek közé tartozott. Tizenévesen ugyanis a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában tanult, a két világháború között pedig nemzetközileg is elismert festőnek számított. Az 1947-es kommunista hatalomátvételig rendszeresen utazgatott külföldre, és a nyugati művészvilágban is ismerősként mozgott, így az '50-es években automatikusan a rendszer ellenségének nyilvánították, a '80-as évekre viszont minden állami kitüntetést megkapott.
A margitszigeti Palatinus Strandfürdő már 1919-ben is megvolt, így ez a főváros egyik legrégebbi szabadtéri strandja. Az épületek és medencék a Horthy-korszak nagy építkezéseinek art deco őrületét ugyanúgy megőrizték az utókornak, ahogy a szocreál aktszobrokat és mozaikokat vagy a gulyáskommunizmus jellegzetes lángosos bódéit, így a strand mára a XX. Margit sziget szobor es. századi magyar történelem betonba, bronzba és mészkőbe öntött lenyomata lett. Budapest már a XX. század elején kiérdemelte a fürdőváros nevet az olyan patinás műemlékeknek számító gyógyfürdőivel, mint a Széchenyi, a Gellért, a Lukács, a Rác, a Császár vagy a Rudas. Az itteni hőforrások többségét már a rómaiak és törökök is felfedezték, így a későbbi korokban lényegében csak modernizálni kellett ezeket a fürdőket. Színésznők a strandon, 1940-ben (Nagykovácsi Ilona, Simor Erzsi, Somló Vali, Egry Mária, Lengyel Irén) Fotó: Fortepan A szabadban, de épített medencében fürdőzés mámoros élményét viszont csak az 1919 és 1921 között a Margitszigeten kiépített Palatinus Strandfürdő adta meg a fővárosiaknak.
A 3D-modell segítségével alkotott szobrok egyenként 13, illetve 28 kilogrammot nyomnak. A két, legókockából álló mellszobor a bronzmásolatok elkészültéig marad a helyén, de igény szerint máshol is bevethető ez a megoldás.
Ebbe természetesen az egészségügy is beletartozik. Ahhoz, hogy Teréz-és Erzsébetváros minden lakója megfelelő állítást kapjon, az alábbi pontokat fogják megvalósítani: Az Egységben Magyarországért pártszövetség önálló egészségügyi minisztériumot hoz létre. Lerövidítik az Orbán-kormány alkalmatlansága miatt végtelen hosszúságúra nőtt várólistákat. Margit sziget szobor 1. Fejlesztik az Országos Mentőszolgálatot. Növelik az egészségügyben dolgozók bérét. Visszahozzák az orvosainkat külföldről. Ez csupán néhány főbb pont az ellenzék egészségügyi programjából. A teljes 'Emelkedő Magyarország' programot itt olvashatja:
A francia Emile Gustav Guillaume 1932-ben elkészített, Trianon-sirató bronzszobra eredetileg a Szabadság téren állt, nem messze az elszakított területeket gyászoló négy országzászlós szobortól. A híresen pacifista francia művész alkotását a magyar határrevízió egyik leghíresebb külföldi támogatója, a Daily Mail tulajdonosa, a szobrász jó barátja, Lord Rothemere ajándékozta Magyarországnak. A női akt a korabeli hurráoptimista leírások szerint egy Magyarországot jelképező, hős anyát ábrázol, aki nem az elrabolt gyermekei sorsát siratja, hanem dacosan felszegett fejjel néz a jövőbe. 1955-ben még az irredenta női akt domborított a strandbejáratnál Fotó: Fortepan A négy irredenta szobor közül néhány megsemmisült Budapest bombázásakor, a maradékot pedig a szovjet hősi emlékmű 1945-ös megépítésekor bontották le, és szállították el a Szabadság térről, máig nem tudni, hová. A Magyar fájdalom egészen az 1947-es kommunista hatalomátvételig kihúzta a téren, majd átmenetileg raktárba került. Margit sziget szobor gimnazium. Végül 1948-ban a Palatinus strand bejáratánál állították fel, immáron Napfürdőző nő néven, mivel felemelt karú női aktként nagyon hasonlított a lebombázott Napozó lányra.