A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! Azt szeretném megtudni, hogy ki mondta a Több is veszett Mohácsnál! szólást? Ki mondta? Miért mondta? -- 88. 132. 15. 91 ( vita) 2010. május 10., 09:07 (CEST) [ válasz] válasz: Mivel ez egy ismétlődő kérdés, erre már korábban is volt válasz. vitorla vita 2010. Staff View: Több is veszett Mohácsnál. május 10., 11:01 (CEST) [ válasz] Válasz 2: Komoly veszteség vagy baj esetén a magyarok az 1526-os katasztrofális mohácsi csatavesztésre – más néven a mohácsi vészre, a mohácsi csata elvesztésére – hivatkoznak. A "Több is veszett Mohácsnál" szállóige, melynek első említése 1844 -ből való. A szállóige legismertebb irodalmi megfogalmazását Arany János Népdalok című 1856-os versében találhatjuk meg, Elesett a Rigó lovam patkója, Jeges az út, majd kicsúszik alóla, Fölveretem orosházi kovácsnál, - Ej no!
II. Lajos 1516-ban lépett trónra (bár már kiskorúként 1508-ban magyar- és 1509-ben cseh királlyá koronázták). Mélyen katolikus neveltetést kapott, emellett három nyelven beszélt, s fűtötte a lovagi lelkület. 1515-ben apja, II. Ulászló magyar király és Habsburg Miksa német-római császár közbenjárására megkötötték az úgynevezett Habsburg-Jagelló házassági szerződést, amely jelentősen befolyásolta Mohács utáni történelmünket. A szerződéssel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy tökéletesen igazságos feltételeket biztosított mindkét fél számára. Habsburg Ferdinánd feleségül vette Jagelló Annát, míg II. Lajos Habsburg Máriát, s megegyeztek, hogy amelyik család kihal, az örökli a másik birtokait. Azért, hogy ma nem "Jagelló Birodalomról" írnak a történelemkönyvek, hanem a Habsburg Birodalmat ismerte meg a világ, egyetlen egy esemény okolható, a mohácsi csata. I. Több is veszett Mohácsnál? - Vélemény - Szabadság. (Habsburg) Ferdinánd király (1526-64) a második Habsburg uralkodó volt a magyar trónon. Mi alapján követelhette magának a koronát? Először is az említett Habsburg-Jagelló házassági szerződés inspirálhatta erre, de arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ekkor (és ma is) a Habsburgok ereiben folyt a legtöbb Árpád-vér!
jános pál iskolaközpont Szállóige – Wikipédia Előkerült Latinovits Zoltán Ruttkai Évához írt, eddig sosem látott szerelmes levele, amit aukcióra bocsátanak. A színészóriás öccse, Frenreisz Károly nagyon csodálkozott, amikor a Borstól értesült erről. A többi levél ugyanis a család tulajdonában van. Latinovits Zoltán 1966-ban írta a levelet Gyulán Ruttkai Évának, aki Szegeden próbálta Az ember tragédiáját. A színész mindig kendőzetlen őszinteséggel kimondta érzéseit, ahogy a levélben is olvasható: szerelemről, szexről, féltékenységről. Rettegett attól, hogy elveszíti szerelmét. Kapcsolatuk 1960-ban, Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci bemutatóján kezdődött. Ruttkai férjes asszony volt, Gábor Miklós színész, a levélbeli "G. úr" felesége. Latinovits a levél írásakor mérhetetlenül féltékeny volt, mert a darabban Ruttkai és volt férje partnerek voltak. Több is veszett mohácsnál jelentése. Pedig addigra Éva már két éve vele élt. A levél szélső margóján Latinovits nyomtatott betűs idézeteket is írt. Mellé tollrajzokat készített.
Ma nekünk kínálja az Ő békéjét és a cselekvő hit erejét, amely messze több a pusztán csak szép szavakra korlátozódó kereszténységünknél. Be akarja tölteni most a 21. század körülményei között is áldásával népünk életét, hogy megvalósuljon a hívő otthonok falát díszítő gyönyörű felirat: "hol hit, ott szeretet, hol szeretet, ott béke, hol béke ott áldás, hol áldás ott Isten, hol Isten ott szükség nincsen! " Ha ez beragyogja szívünket, nem lesz több Mohács népünk életében. Bátkai Sándor
Európa megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy Buda visszafoglalása a töröktől 1686. szeptember 2-án megtörtént. A régóta várt esemény Buda török kézre kerülése után 145 évvel és négy nappal valósulhatott csak meg. Ezt megelőzően összesen öt alkalommal, legutóbb 1684-ben próbálták visszafoglalni a magyar fővárost. A török hadsereg megpróbálta 1683-ban Bécs városát elfoglalni, emiatt Európának kétsége sem lehetett, hogy az Oszmán Birodalom végső célja az egész kontinens meghódítása. A történelmi veszélyt a pápa érezte talán leginkább, és felismerve az összefogás jelentőségét, létrehozta a Szent Ligát, amely egy többnemzetiségű ostromló keresztény zsoldos sereggé vált. Magyar hadseregről nem lehetett beszélni, hiszen csak tizenötezer főnyi magyar katona harcolt a keresztények seregében. Magyar haderő csak kisebb háborús hadműveletekben vett részt. Ekkoriban jelentek meg az első császári huszárezredek is. Buda visszafoglalása 184.html. A magyar huszárezredek sikeresek voltak és Károly herceg 1689-ben 2500 magyar huszárt alkalmazott is a nyugati fronton, ahol komoly sikereket értek el.
És milyen szerepet játszott maga a hegy? – A Gellért-hegyen korábban egy kápolna állt, melyhez a Tabán felőli oldalon a kálvária stációi vezettek, amelyek még álltak a XX. század elején, az utolsó darabjait 1951-ben bontották el. Ezért volt a hegy búcsújáró hely is. A vallás és a Gellért-hegy kapcsolatát mutatja továbbá, hogy 1815-ben, amikor megnyílik a csillagda, pár évvel később kezdeményezik, hogy alakítsanak ki benne egy kápolnát, ami egészen 1849-ig működött is, vagyis addig, amíg az osztrák tüzérség a szabadságharcban szét nem lőtte az épületet. A Habsburgokat Budavár visszafoglalása után a hegy meleg vizes fürdőhelyei is csábították, mint a Rác vagy a Rudas fürdő, illetve a Gellért fürdő elődje, a Sáros fürdő. Ezek közül a város végül csak a Rudast szerezte meg, az összes többi magántulajdonba került. Budavár ostroma 1849 - Hagyományőrző csatabemutató - YouTube. Még I. Lipót magánorvosa is kapott egy sajátot. – A Citadella előtt senki nem használta hadászati pontként a hegyet? – A törökök idejében egy úgynevezett palánkvár állt itt, egy fontos őrpont.
Úgy haltak meg a székelyek, mind egy szálig, olyan bátran, mint az a görög háromszáz Termopüle szorosában. Buda visszafoglalása 1849. " Nos, az 1848-1849-es szabadságharc csatáiban részt vevő görög eredetű honvédek tettei azt bizonyítják, hogy bizony a vér sosem válik vízzé. Ez pedig igaz minden jó hagyományát értékőrző és történelmi sorsközösségét méltó módon megélő nemzetre! A pesti görög templom, előtérben a Petőfi téri görög emlékmű (Még egy érdekes (és további kutatást érdemlő) adalék: jelen szerzőpáros idősebbik tagja 1948 táján a Petőfi téri görög templomban látott egy piros színű, háromszögletű zászlót, mely, emlékezete szerint, a pest-budai görög közösség által kiállított nemzetőr század zászlaja lehetett. )