Az első ipari forradalom találmányai és hatásai by Ildikó Kulman
A második ipari forradalom a 10. században folytatódott a gyár és a gyártósor korai villamosításával, és az első világháború elején véget ért.. Talán érdekli az ipari forradalom 10 legfontosabb következménye. A második ipari forradalom főbb találmányai 1- autó 1885-ben az első feltalált gépkocsi volt a Karl Benz Motorwagen, amelyet a belső égésű motor hajtott. Az autó hatása hatalmas volt az emberek körében, és mindenki elkezdte megvásárolni. Ezen túlmenően az autóipar jelentősen hozzájárult annak az országnak a gazdasági növekedéséhez, amelyben kitalálták. 2- Ford modell T A T modell egy 1908-ban épült autó, amelyet a Ford Motor Company gyártott. Az autó nagyon népszerű volt ebben az időben és megfizethető volt a középosztály számára. A Ford cég összeszerelési vonalának innovációja az amerikaiak körében nagyon népszerűvé tette az autót. 3 - Repülőgép Az emberiség mindig is álmodott arról, hogy repül az égen, a Leonardo da Vinci repülőgépe és a Daedalus és Icarus mitikus viasz szárnyai inspirációival.. 1903-ban két amerikai testvér, Wilbur és Orville Wright tette az emberiség álmait az első igazi repülőgép, a "repülőgép" megépítésével.. A találmány nagy segítséget jelentett az embereknek, és a huszadik század a globális közlekedés legbefolyásosabb növekedését mutatta.
Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján. II. A különleges helyzetű országok: Különleges helyzetben volt 6 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország, USA és Oroszország. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba. Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt. Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben. ) Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), majd 1917-ben, amikor egyes kereskedelmi hajóit elsüllyesztették a németek, mégis belépett a háborúba az antant oldalán.
Elképesztően klassz házban jártunk. A magyar Bauhaus egyik legszebb emléke a Napraforgó utcai lakótelep, melynek egyik épülete nem olyan rég gazdát cserélt. Az új tulajdonos pedig felújította úgy, ahogy azt egy műemlékhez illik (sőt, kicsit még annál is jobban ügyelve a részletekre), de közben a mai igények szerint is lakhatóvá is tette. A ház is izgalmas, meg az is, ami történt vele, szóval elmentünk és megnéztük. Ha magyar Bauhaus meg modern, akkor Napraforgó utcai kísérleti lakótelep. Vannak persze Budapesten két világháború között épült menő villák itt-ott (például ez a még mindig piacon levő csoda), de egy komplett utca, amelyik megmaradt napjainkig, mint egy világvárosi Hollókő, egy Poirot-hangulatú Wekerletelep, na az csak itt van. Napraforgó utcai kísérleti lakótelep A hivatalosan Pasaréti úti kislakásos mintatelepet 1931 novemberében avatták fel. Egy vadonatúj utcácska 22 házáról van szó, melyeket a kor neves építészei tervezték – többek közt Kozma Lajos, Hajós Alfréd, Molnár Farkas.
A mintatelep kialakítását a kor egyik vezető építőipari vállalkozása, a Fejér és Dános cég karolta fel. A legnagyobb akadályt a túlzottan szigorú építési szabályozás jelentette. Ekkoriban ugyanis kizárólag 300 négyszögölnél nagyobb telekre lehetett családi házat építeni, ez pedig csak a leggazdagabbak számára tette lehetővé az önálló otthonok építését. A beruházó ingyen vállalta volna a közművek és a teljes infrastruktúra kiépítését, beleértve az Ördögárok felett átívelő három hidat is. Azonban a nagyvonalúnak tűnő ajánlatot a változásoktól idegenkedő, neostílusokban alkotó építészek hathatós közreműködésével elutasították. Ekkor a dörzsölt befektetők taktikát váltottak. Kibővítették a mintatelep tervezésében résztvevők körét, mások mellett felkérve a magyar művészeti életet államtitkárként felügyelő Kertész K. Róbertet és a kurzus kedvenc építészét, Wälder Gyulát is. A változások rögtön megolajozták a helyhatósági bürokrácia gépezetét. 1931 júliusában kiadták az engedélyeket, és négy hónappal később, 1931. november 8-án már át is adták a Napraforgó utcai kísérleti telepet.
Ha pedig sétánk során továbbgyönyörködnénk a budai villák sokféleségében, érdemes körbejárnunk a Pasarét többi utcáját is, ahol hasonló épületcsodákra bukkanhatunk. Megközelítés A kísérleti lakótelep Pasaréten, a Napraforgó utca 1-22. között található. Tömegközlekedéssel a legegyszerűbben a BKK 56-os és 61-es villamosjáratának Zuhatag sor vagy Nagyhíd megállójától közelíthető meg 1-2 perces sétával, vagy 5-10 perc alatt az 5-ös busz Pasaréti téri végállomásától, illetve a 29-es és 129-es buszok Bölöni György utcai megállóhelyétől.
Van Budapestnek egy szeglete, melyet az építészetrajongók óriási tisztelettel és ámulattal közelítenek meg: a Napraforgó utcai "kísérleti" Bauhaus-lakótelep, a város legkülönlegesebb, 22 épületből álló villasora. Winkler Nóra a Bauhaus alapításának 100. születésnapja alkalmából a különleges utca titkait fedezte fel 2019-ben. Hamu és Gyémánt Mindenkinek vannak kedves helyei Budapesten, ahova rituálisan járnak, vagy csak sétálni indulnak, aztán valahogy mindig odatévednek, ha pedig arra autóznak, megállnak, kiszállnak kicsit, hogy alaposan átjárja őket a közeg hangulata. Több ilyenem is van, más-más okokból, egyikük a Napraforgó utcai villasor. Pár száz méternyi kis világ, pár száz méterre a Pasaréti úttól, két házsor, egymással szemben, közben pedig egy modern, sohasem kiteljesedett életszemlélet áll mögötte. A szakmai csapat A II. kerületi Napraforgó utcai telep műemlékvédelem alatt álló épületegyüttes, a hazai modern építészet egyik első, meghatározó példája. Az egységes, családi házas kísérleti lakóépület-együttes 1931-ben épült meg, az új építészeti irányzat három építésze, Kaffka Péter, Kozma Lajos és Vágó László kezdeményezésére.
Szigorú megkötéseket állítottak fel: 25 százalékos beépíthetőség, két- és négyszobás házak, három méter távolság a telekhatártól, áttört kerítések, alacsony lábazat. A kis pasaréti utcában 19 épület kapott helyet, összesen alig egy hektáron, egyetlen kivételével mindegyikük egyemeletes. Összetartozásuk már első ránézésre is érzékelhető, a geometrikus szerkesztés, az egyszerű formákra való törekvés közös, ahogy a részletekben tetten érhető finomság, leleményesség, kreativitás, praktikum is. A teljes cikk a Hamu és Gyémánt magazin 2019/1. lapszámában olvasható.