Trilógia készül, de nem hagyományos módon Publikálva 2022. március 11. 16:30 Hála az égnek, na meg a Warnernek, elkészülhet a Dűne folytatása! Denis Villeneuve és írótársa, Jon Spaihts már munkához is láttak, azaz fejlesztik a forgatókönyvet. Persze Villeneuve korábban kifejtette, hogy ő trilógiában gondolkodik, sőt a direktor és Spaihts friss interjúikban már a harmadik részről beszéltek, így, a második forgatókönyvének befejezése felé közeledve. Egyrészt a Vanity Fair közölt egy cikket, amelyben maga Denis Villeneuve értekezett saját és Frank Herbert A Dűnéjének hollywoodi múltjáról, jelenjéről és jövőjéről. A harmadik részről így nyilatkozott: "Remélhetőleg lesz még egy film ezt követően. A Dűne messiása Herbert második regénye a sorozatban, amivel abszolút lenne értelme folytatni a sort, mert ebben teljesedik ki Paul Atreides története. Szeretném a második részt olyan gyorsan leforgatni, amennyire gyorsan csak lehet, aztán várni fogok pár évet – míg Timothée Chalamet kicsit idősebb lesz –, hogy végül elkészítsem a [a trilógia] utolsó darabját. "
Frank Herbert: A Dűne messiása (Gabo Könyvkiadó, 2020) - Fordító Lektor Kiadó: Gabo Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2020 Kötés típusa: Ragasztott kemény papírkötés Oldalszám: 344 oldal Sorozatcím: Dűne Kötetszám: 2 Nyelv: Magyar Méret: 22 cm x 15 cm ISBN: 978-963-406-904-1 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Már a Dűne folytatását, a Dűne messiása feldolgozását is tervezgeti, amellyel lezárná a filmtrilógiát. A Dűne messiása tizenkét évvel játszódik az első rész után. Arrakis a Birodalom központja, Paul Atreides, azaz Muad'Dib az ismert univerzum császára. És... hát, a fremenek az ő nevében Paul látnoki dzsihádja révén 61 milliárd embert puszítottak el, szerte az univerzumban. Ezzel a felütéssel indul a Dűnénél jóval cselekményszegényebb, intrikákkal teleszőtt kötet, amiben tulajdonképpen már nincs is pozitív szereplő. A GABO kiadó gondozásában nemrég ismét megjelent regény fülszövege így szól: Az emberi bolygókat egyesítő Impériumban Paul Muad-Dib, a jövőbe látó messiás uralkodik. Hithű harcosai, a vad fremenek szent dzsihádjukban feldúlták az univerzumot, és mindenhová elvitték a Mahdi szavait. Ám a háború és a vallási fanatizmus ádáz ellenségeket szült, akik mindenüket feláldoznák Muad-Dib bukásáért. Az Impérium régi hatalmai összefognak, hogy egy bonyolult összeesküvéssel törjenek az új Császár életére, aki maga sincs meggyőződve róla, hogy valóban egy jobb világot teremtett az emberiség számára.
Alia közben kivégezteti a fremen lázadókat és Scytale összeesküvő társait is.
A Föld belseje mindig is rejtély volt, valami megközelíthetetlen, mert nem lehet a középpontjába fúrni. Ennek a nehézségnek a leküzdésére a tudósok a földrengések szeizmikus hullámaiból származó visszhangokat használják. Megfigyelik, hogy ezek a hullámok megduplázódnak, visszaverődnek, késleltethetők vagy gyorsulnak a Föld különböző rétegeiben. Ennek köszönhetően ma nagyon jó ötletünk van összetételéről és felépítéséről. A Föld belső szerkezetének rétegei Amióta megkezdődtek a Föld belsejének tanulmányozása, számos modellt javasoltak annak belső szerkezetének leírására (Educativo, 2017). E modellek mindegyike egy koncentrikus szerkezet ötletén alapul, amely három fő rétegből áll. Ezeket a rétegeket jellemzői és tulajdonságai különböztetik meg. A föld belső részét alkotó rétegek: a kéreg vagy a külső réteg, a köpeny vagy a közbenső réteg és a mag vagy a belső réteg. 1 - A kéreg Ez a Föld legfelszínesebb és legvékonyabb rétege, amely csak a tömegének 1% -át teszi ki, érintkezik a légkörrel és a hidroszférával.
A meteoritok vizsgálata során, amelyek nagy részét vas, nikkel és kobalt alkotja, jelenleg úgy tartják, hogy a földmag elsősorban vasból és nikkelből épül fel. Konkrét bizonyítékok azonban nem léteznek. Összességében elmondható, hogy a földmag fémes, jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. Feltehetően a külső mag áramlásai és a Coriolis-erő hozza létre a Föld mágneses terét a dinamó -elméletnek megfelelően, mely kimondja, ha vezetőt forgatunk mágneses térben, úgy elektromos áram indukálódik, minek következtében a mágneses tér folyamatosan regenerálódik. Alternatív elméletek [ szerkesztés] 1939 előtt általában úgy tartották, hogy a 2900 km mélységben észlelhető Gutenberg-Wiechert-felület mind kémiai, mind pedig fizikai anyagváltozást jelez a szilárd állapotú köpeny és a folyékony vasmag között. Ezt (a vasmag modellt) a fent említett meteorit-összetételen kívül az is alátámasztotta, hogy a Föld átlagos sűrűsége (kb 5, 5 g/cm³) csak nagy (9, 6 körüli) magsűrűség mellett adódhat ki a kéreg ismert kőzeteinek átlagos 2, 6-3, 0 g/cm³ sűrűsége mellett.
A kls magot folyadkszernek kell felttelezni, ugyanis benne a transzverzlis hullm nem terjed, msrszt benne a longitudinlis hullmok sebessg cskkense is megfigyelhet. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "A Föld belső szerkezete" kategóriába tartozó lapok A következő 11 lap található a kategóriában, összesen 11 lapból. A Asztenoszféra B Belső mag F Felszín alatti monitoring rendszer üzemeltetése Földkéreg Földköpeny Földmag G Geotermika Geotermikus gradiens K Külső mag L Litoszféra M Mezoszféra (geológia) A lap eredeti címe: " ria:A_Föld_belső_szerkezete&oldid=15241998 " Kategória: Geológia Föld A köpeny A kéreg alatt helyezkedik el a sűrű köpeny, amely 2890 km mélységig, a magig tart. Sűrű, szilikátos kőzetekből épül fel. A P és S hullámok egyaránt keresztülhaladnak a köpenyen, ami azt bizonyítja, hogy a köpeny szilárd halmazállapotú. Mindazonáltal számos bizonyítékot találunk arra, hogy a köpeny igen hosszú geológiai időskálán folyadékként viselkedik, anyaga lassan áramlik hatalmas konvekciós cellákban.
Szerintük ez a feltételezés igen jól alátámasztja a Kuhn-Rittmann elméletet. Furcsa módon kalkulációjuk lett a hidrogénmagos elmélet ellen szóló legerősebb érv. Az utóbbi vizsgálatok ( Bondi, 1950) kimutatták, hogy a Napban sokkal magasabb a hidrogén aránya, mint azt Kuhn és Rittmann feltételezte. Így a fémes szerkezetű hidrogén sűrűsége is csak 1 körülinek adódik, vagyis a Föld magja nem állhat hidrogénből, még ha a fémes szerkezetű hidrogén elméletileg létezhet is. Ramsey 1948. december 10-én a Royal Astronomical Society ülésén egy másik elméletet adott elő, amiben azzal érvelt, hogy a többi föld-típusú bolygó sűrűsége kisebb a Földénél: Merkúr 3, 41 Vénusz 4, 70 Mars 3, 56 Hold 3, 34 A Naprendszer keletkezésének minden elmélete szerint a Naprendszer bolygói eredetileg mind azonos összetételűek voltak. A kisebb bolygók kialakulásuk közben elveszítették a hidrogén nagy részét, így az egyetlen magyarázat a Föld nagyobb sűrűségére csak nagyobb tömege lehet, ami miatt magjában összpontosultak a nehezebb elemek, melyek atomstruktúrája a magban széttöredezett.