A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Decsy Sámuel (Rimaszombat, 1742-1816), lapszerkesztő, orvos. A neve előfordul Decsi és Décsi alakban is. 1767-69 között a pozsonyi evangélikus líceumban, majd Sárospatakon, német és holland egyetemeken tanult. Bölcseleti és orvosi képesítést szerzett. A kassai rózsafa – Wikiforrás. Bécsben telepedett le, ahol 1793-1816 között szerkesztette a Magyar Kurirt és melléklapját, a Magyar Musát (1798-tól Pánczél Dániellel). 1798-ban a Bécsi Magyar Merkurius a Magyar Kurírba olvadt. Magyar nyelvű művei között található a török birodalom leírása és a nemzeti nyelv programját hirdető röpirat. Megírta és Széchényi Ferenc segítségével kiadta a magyar korona történetét. Decsy a nemesi reformmozgalom egyik meghatározó alakja, a magyar nemzeti irodalom és nyelv megteremtésének és megújításának egyik úttörője volt. A koronázási jelvények, a Szent Korona, a jogar, az országalma, a koronázási kard, a palást, valamint az 1849. évi elásás következtében napjainkra sajnos már elpusztult királyi kesztyűk, harisnyák és saruk ábrázolásait Decsy Sámuel 1792-ben megjelent koronakönyvének ábráiról ismerjük.
Egy olyan országban, ahol a főnök a kezdettől is leginkább a saját zsebének tömését látta legfontosabbnak az oltással is, és azóta is aktívan tesznek érte, hogy az oltásellenes hangokat ne akadályozza semmi, főleg ha a nem őket pénzelő cuccról szólnak? Ahol soha, de SOHA nem ismerik be, hogy hibáztak, még ha emberéletekbe is kerül, és lenne megoldás? Megelégedni nem lehet vele, de nem lesz jobb, max majd ha a még fiatalabb, eddig kihagyottakat is beoltják.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Gyuricza. Hej Katiczám, Katiczám! Szeretsz-e még igazán? Ha nem szeretsz igazán, Ne járass magad után. Katicza. Hej Gyuriczám, Gyuriczám! Szeretsz-e te igazán? Azt akarom szeress ám, Kedves, édes Gyuriczám! Gyuricza. Ha te tudnád, a mit én, Jaj! de beteg vagyok én, Mig tégedet látlak én, Érted élek, halok én. Katicza. Jaj te szegény beteges, Mikor lészsz egészséges, Csak hozzám légy hűséges, A te bajod be édes. Gyuricza. Ugy is bajom elég nagy, Többet ahoz már ne adj, Szép Katiczám! el ne hagyj, — Ugy-e bár az enyim vagy? Katicza. Nem szeretek senkit is, De még csak egy kicsinyt is, Ha mindjárt megfizet is, Te kivüled senkit is.
Nagyjából ez az első három év volt a hőskor. Ezután a a Nimród hivatalos honlapja lett, elmélyült és jóbaráti viszony alakult ki a szerkesztőséggel a kölcsönös előnyök mellett. Prof dr mucsi imre az ember. Ugyanettől az időtől számítva jelentettem meg üzleti hirdetéseket (bannereket) az apróhirdetések mellett, és négy hirdető különösen hosszú időre, több mint egy évtizedre kötelezte el magát, hogy a is hirdessen, álljon itt a nevük: Hargita Jagd Vadászbolt, Seeland Vadászbolt, Diana Szakképző Iskola valamint Pipics Endre, kanadai vadásztató. Hálásan köszönöm nekik, hogy hozzájárultak a portál anyagi biztonságához! Néhány éven keresztül online vadászvetélkedőket is szerveztem, eleinte kisebbeket végül nagyobbakat, utóbb már egy 30-06-os golyós puska volt a fődíj, amelynek szerencsés nyertese, remélem, a mai napig jó egészségben használja nyereményét. A kétezres évek elején még nem voltak okostelefonok, de arra a kis képernyőre, ami a nyomógombok fölött volt, lehetett valami képet ( fizetősen) rendelni a szolgáltatóknál.
Arra már nem emlékszem, mit mondhattam a telefonba dr. Zoltán Attila főszerkesztőnek, de fogadott a szerkesztőségben és beleegyezett az együttműködésbe. Prof dr mucsi imre. Mielőtt rábólintott volna, azért el kellett mondanom azokat a dicsekvésszagú mondatokat, amelyek valamennyire meggyőzték: hogy jól ismerem a számítógépet, tördelőszerkesztőként dolgozom, tizennyolc éves korom óta vadászom, alaposan ismerem a vadászirodalmat, az első szakmám puskaműves, továbbá élsportoló voltam koronglövészetben és szívügyem a vadászat. Az első hónapokban a hitelesített számláló még csak napi tíz látogatót mutatott, és máig emlékszem, arról álmodoztam, hogy majd egyszer, nem tudom mikor, de elérem a napi száz látogatót, az milyen nagy dolog lesz. Öt, tematikus rovatot működtettem: sörétes, golyós, vegyes csövű, kutya és egyéb rovatot, ahová egyre több apróhirdetés érkezett. Az év végére száz fölé ugrott a napi látogatók száma, az étvágyam is megnőtt, és már szerettem volna egyéb tartalmakkal kibővíteni a honlapot. Muray Róbert festőművész önzetlen segítségével létrehoztam művészeink internetes tárlatát.