Nagy István tájékoztatása szerint amennyiben a bejelentett mezőgazdasági termény kivitele veszélyeztetné vagy kockáztatná a hazai ellátás biztonságát, az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával, e jogainak gyakorlási szándékáról pedig harminc napon belül nyilatkozik a bejelentőnek. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a Magyarország területéről tranzitszállításként történő kivitelre és a humanitárius segélyekre. A bejelentési folyamat részleteiről, a bejelentés tartalmi elemeiről a Nébih honlapján lehet tájékozódni. A Magyar Közlöny 2022. Egyelőre nem állt le a magyar gabonakivitel | Trade magazin. évi 42. számában megjelent rendelet célja, hogy a hazai takarmányozás és élelmiszer-ellátás biztonságához szükséges mértékben maradjanak a mezőgazdasági termények a hazai piacon, a külföldre történő értékesítés, illetve kivitel semmilyen mértékben ne veszélyeztesse vagy kockáztassa a hazai állattartók és a fogyasztók ellátását - mondta a miniszter a szaktárca közleménye szerint.
Kivétel ez alól, ha külön felhívják a figyelmet arra, hogy az adott termék élelmiszerrel való érintkezésre nem alkalmas. Nem tartoznak az érintett termékkörbe az olyan anyagok vagy tárgyak, amelyeket régiségként értékesítenek, sem a bevonó- vagy borítóanyagok, amelyek a sajtok kérgét, a feldolgozott hústermékeket vagy a gyümölcsöket fedik, amelyek az élelmiszer részét képezik és elfogyaszthatók az említett élelmiszerrel együtt, valamint a telepített köz- vagy magán vízműberendezések.
Az elektronikus ügyintézési folyamatról a Nébih egy útmutatót is készített, amely letölthető a hivatal weboldaláról. Jogszabályi háttér: 83/2022. (III. 5. ) Kormányrendelet a takarmány- és élelmiszer ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos bejelentési eljárásról és kapcsolódó intézkedésekről
A Városmajori Szabadtéri Színpad művészeti tanácsadójával, a színház szerelmesével beszélgettünk emlékekről, fordulatokról, a "Várkonyi-szellemiségről", utazásról, pandémiáról. Peremartoni Krisztina mozaikjai – a teljesség igénye nélkül. – Számos fantasztikus helyen jártál az elmúlt években Kanadától Kaliforniáig, Mexikótól Indiáig. Mi a legkedvesebb hely számodra, ahová most elutaznál? – Életszakaszonként változhat, hogy mit tart az ember kedvencnek. Talán Kanadát mondanám, leginkább csodálatos környezeti adottságai miatt. Ha olyan természetet akarunk látni, ami majdnem érintetlen, akkor az északi pólusok felé kell venni az irányt. Általában az emberek a hideget nem viselik jól, éppen ezért az északi részeken talán kevesebb a lábnyomuk is. Kizsákmányoló, kártékony és tulajdonképpen öngyilkos fajta lény az ember. A legnagyobb fájdalmam, amit a fákkal művelünk. – Milyen gondolatok merülnek fel benned az elmúlt másfél év járványidőszaka kapcsán? – Aki azt hiszi, hogy az élet egy felhőtlen fáklyás menet, nagyon sokat fog csalódni.
Ez az első kiállításom, ami facebook-os barátaim és legfőképpen Keleti Éva biztatására jött létre. Mivel áldott amatőr állapotban vagyok, észrevételeiket örömmel fogadom. Köszönöm, ha eljönnek. Peremartoni Krisztina: Szerelmi vallomás Marokkóhoz: Ami elsőre meglepett az a tisztaság. Nem jártam még ennyire tisztán tartott országban. Még a legkisebb eldugott falvakban is makulátlan rend volt. Itt valahogy megállt az idő és jó belenézni a felkínált múltba. Nyugalom árad az emberekből, főleg elhagyva Marrakesht. Csodás a természet, az oázisok, az Atlasz hegység varázslatos lankái, a Sahara, az áradó folyók, az óceán. Sokszínű ország, de egység van benne. Hogy milyenek az emberek? Biciklitúrán vettem részt ötödmagammal, amikor váratlan égszakadás, földindulás orkán erejű széllel elkapott minket. A talaj iszappá változott és csak egy datolya alá szorulva vártuk a végét, ami sosem akart eljönni. Egy ponton elindultunk, mert már fáztunk bőrig ázva, toltuk erőltetett menetben a járgányainkat, míg egy kis faluhoz nem értünk.
Ebben a 11 és ½ hétben sem fosztunk meg senkit az aktív és passzív nosztalgiázás örömeitől, de fő célunk mégiscsak a jövő ordító lehetőségeinek kitapogatása, múltbeli eredményeink, kudarcaink és hiányosságaink, vakfoltjaink feltárása, kirajzolása által. Múltidéző / jövőfürkész eseményeket tervezünk: 1. kiállítás a Budapest Galéria – Lajos utcai Galériájában — idővonal | gócpontok | turkáló | BuTi összes — helyszín, nyitvatartás, belépőjegy, … Hálával tartozunk Szegedy-Maszák Zsuzsának a kiállítás ötletgazdájának, Péter Petrának a Budapest Tánciskola Archívum kezelőjének, Százados Lászlónak a kiállítás kurátor-trió harmadik tagjának, Csábi Ádám, Peternák Zsigmond és Szakszon Imre kiállítás-építőknek. 1/b. idővonal A kiállíítás gondos kurátorai a folyosó falára egy hosszú idővonalat helyeztek el. Bejelöltek néhány referencia pontot/időszakot. Azt is megengedték, hogy odagraffitizzuk magunkat a megfelelő hely(ek)re. Ha nem hozol HB-s ceruzát, oda lesz készítve. Angelus Iván, Bakó Tamás, Peremartoni Krisztina, Pinviczky Petra, Szemző Tibor, … már odaírta nevét a megfelelő időszakhoz.
Négy hinta, fel-le, fel-le. Négy női sors, kettő mai, kettő pedig évszázadokkal korábbi. Hogyan fonódnak össze a sorsok? " (Lackfi János) Kováts Adél ajánlója "Ritka az olyan darab és előadás, mint Lackfi János drámája, a Hinták, amihez kivételes érzékenységgel nyúlt Galgóczy Judit rendező. A Hintákban csak két szereplő van, Anya és Lánya. Viszonyukon és vívódásaikon keresztül ismerősnek hat számunkra az a hit, ami egyszerre ad biztonságot és ugyanakkor megfojt. A hitbe vagy a hitetlenségbe vetett meggyőződésünk szerint élünk, döntünk, hol lefékezi, hol meg hajtja a lélekmotorunkat. A valós történeten alapuló drámában egy tragédia árnyékában járunk, az ágyhoz kötött lány és a kegyelembe vetett hitében próba elé kerülő anya megmosolyogtató és szívfacsaró egymáshoz kötöttségének dinamikáját követhetjük hétköznapi jelenetekben, amelyeket átsző Avilai Nagy Szent Teréz és Lisieux-i Kis Szent Teréz legendájának története. Az előadást rendező Galgóczy Judit visszatérő vendég a Radnótiban, Szövegséták Esterházyval és Viva Bartók!
– Idősebb kollégáim mondták, hogy nagyszerű dolog egy frissen alakuló társulatot erősíteni. Remeknek is bizonyult az elején, itt játszottam például Shakespeare Júliáját is. Vámos László igazgatósága után Csiszár Imre érkezett, aki számos színészt, köztük például Esztergályos Cecíliát, Trokán Pétert és engem is elbocsátott. Ekkor kerültem le egy évadra Nyíregyházára a Móricz Zsigmond Színházba, majd egy évre Pécsre, a Nemzetibe. Csiszár távozása után ismét Budapestre tértem vissza a Nemzetibe, amikor Ablonczy lett az igazgató. – Hogyan érezted magad ismét a Nemzetiben? – Először nagyon jól, de Iglódi igazgatósága idején már nem igazán. Az 1991-es Cseresznyéskert et életem legnagyobb előadásának mondhatom, a darabot Victor Ioan Frunză, a kolozsvári román színház művészeti vezetője rendezte. Az Andrzej Wajda által rendezett Menyegző ről nem is beszélve! Remek volt. Izgalmas és színes periódusnak számított az elején a "második nemzetis korszak", ami aztán romlásnak indult. A "bomlás" idején döntöttem a kaliforniai út mellett.