Főoldal / Blog / Miért, mikor és kinek jó a visszaigényelhető telek ÁFA? Lakást, ingatlant építene? Mielőtt belevágna, vagy telket venne, mindenképp olvassa el, mely esetben jár vissza a telek ÁFA, hiszen akár 5. 000. 000 forintot is visszaigényelhet! Az ingatlan építésének vagy építtetésének első lépése a telekvásárlás – ez azonban hatalmas kiadás, főleg, ha az elmúlt 5 év tendenciáit nézzük. A jó hír az, hogy 2021-től visszaigényelhető az építési telek ÁFA. Megmutatjuk, milyen esetben élhet ezzel a lehetőséggel! Miért jó a visszaigényelhető telek ÁFA? Van az ingatlanpiacnak egy szektora, amit gyakran elfelejtünk figyelemmel kísérni, és csak akkor kezdünk bele, amikor vásárolni szeretnénk: a telkek. Az elmúlt 5 évben az 1500 m 2 -nél kisebb lakóövezeti és külterületi telkek ára gyakorlatilag megduplázódott az országban. Budapesten korábban 40. 000 forintos négyzetméterárat szabtak az ilyen telkekre, idén már 87. 000 forintot, Győrben ugyanez 12. 000 forintról 30. 000 forintra, míg Debrecenben 13.
Jár az építési telekre ÁFA visszatérítés, ha generálkivitelezővel építkezünk? Az ÁFA visszatérítés témájában olvasóink leggyakrabban a fenti kérdéssel fordulnak hozzánk. Alapeset az, hogy a támogatást igénylő személy gazdálkodó szervezettől vásárolt telket 27% ÁFA tartalommal, az új lakásépítéssel pedig generálkivitelezőt bízott meg, aki erről 5% ÁFA tartalmú számlát fog számára kiállítani. Jogosult lehet-e az igénylő kizárólag a telek áfájának visszatérítésére? A vonatkozó kormányrendelet kimondja, hogy adó-visszatérítés esetén az igénylőnek vállalnia kell, hogy a hitelintézethez benyújtja az építkezés bekerülési költségének legalább 70%-áról a saját nevére kiállított számlákat. A rendelet azt is rögzíti, azon túl, hogy adó-visszatérítési támogatás kizárólag a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe, a számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.
2. oldal / 9 2. 1. Adómérték Az Áfa törvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alapján adómentes körbe tartozik az ingatlanértékesítés (mind a lakó-, mind pedig az egyéb ingatlanok esetében), kivéve, ha - olyan ingatlan értékesítése történik, amelynek első jogerős rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy - megtörtént ugyan, de az arra jogosító határozat jogerőre emelkedésétől még nem telt el két év (e két kategória a továbbiakban: új ingatlan), vagy pedig az értékesítés tárgya - építési telek. [A hivatalos álláspont az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavételén az alábbi eseteket érti: a) újonnan létrehozott ingatlan első használatbavétele b) rendeltetésváltozás esetén az ingatlan új rendeltetésének megfelelő használatbavétel első rendeltetésszerű használatbavételnek tekinthető (például üzlethelyiség lakóingatlanná történő átminősítése esetén) c) albetétek számának megváltozása. Minden olyan esetben azonban, amikor a vonatkozó jogszabályi rendelkezések előírják ugyan az ingatlan esetében új használatbavételi engedély kiadását, de az adott ingatlan rendeltetésszerű használata a korábbi rendeltetésszerű használattal megegyezik, akkor az nem tekinthető első rendeltetésszerű használatbavételnek (például szállodaingatlan szerkezetet is érintő felújítása, ha az épületet a felújítást követően is szállodaként veszik használatba). ]
A fő szabály tehát az, hogy az új ingatlan és az építési telek értékesítése minden esetben áfás, minden más típusú ingatlan értékesítése fő szabályként adómentes. Az Áfa törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján ugyanakkor az adóalany az egyébként adómentes körbe tartozó ingatlanjainak az értékesítésére adófizetési kötelezettséget választhat. Az Áfa törvény 88. § (4) bekezdéséből következően az áfa alanynak lehetősége van arra is, hogy úgy válassza az ingatlanértékesítésre az általános szabályok szerinti adózást, hogy a lakóingatlanok értékesítését adómentes körben hagyja. Amennyiben az áfa alany ilyen utóbbi tartalommal bíró nyilatkozatot tesz, akkor a lakóingatlanjait adómentesen, míg minden egyéb más ingatlanját (ideértve nem csak a beépített egyéb ingatlanokat, hanem minden típusú földterületet) adókötelesen értékesítheti. Fontos szabály, hogy bármely variációját válassza is az adóalany az ingatlanértékesítés adókötelessé tételének, e választásától a választása évét követő ötödik adóév végéig nem térhet el.
Servius Sulpitius Rufus? akiről egyébként is köztudott, hogy jogi kérdésekben egy sültparaszt- kérdezte ma tőlem, hogy szerintem építési telek értékesítése után keletkezik-e ÁFA fizetési kötelezettség, és amennyiben igen, akkor arra vajon az általános szabályok szerint, vagy a fordított ÁFA-fizetés szabályai szerint kerül-e sor. E kérdés méltán tart nagy érdeklődére számot provinciaszerte, különösen a kalmárok körében, de a választ azért küldöm mindenkinek, aki szereti. Az a helyzet, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény értelmező rendelkezései szerint építési telek nem más, mint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület, amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény szerint építési telek beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 08. 29., 06:15 Frissítve: 2021. 28., 17:39 6793 Érvényesíthető-e a telekre az ötszázalékos áfa, ha egy ötszázalékos áfa hatálya alá tartozó ingatlan építésekor előbb a telek kerül leszámlázásra, és később, a teljesítés során a felépítmény? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt. A kérdés konkrétan így szólt: "Az ötszázalékos lakásáfa bevezetésének időszakában kelt szakcikkben olvastam, hogy ha a cég generálkivitelezésben épít egy ötszázalékos áfa hatálya alá tartozó ingatlant, és finanszírozási okból előbb a telek kerül leszámlázásra, és később, a teljesítés során a felépítmény, akkor ebben az esetben is érvényesíthető a telekre az ötszázalékos áfa. Helytálló-e a cikkben szereplő vélemény, gondolva az esetlegesen azóta megszületett állásfoglalásokra, jogesetekre, illetőleg az építési-szerelési szerződésben kell-e ennek érdekében valaminek feltétlenül szerepelnie?
Az Országgyűlés elé benyújtott javaslat - jelenlegi állapotában - az áfa befizetését az átadáskor teszi kötelezővé, így azokat is érinti majd a változás, akik már idén megkötötték új lakásukra az adásvételi szerződést, de az építkezés csak jövőre fejeződik be. Tilk László Géza, az egyik legnagyobb hazai adatbank, az gazdája szerint az árak nyomottabb mértékben ugyan, de mindenféleképpen emelkednek majd, hiszen az építtetőknek és forgalmazóknak jó ürügy lesz majd az áremelésre az áfakötelezettség bevezetése. Az ingatlanpiaci szakértő szakmailag megalapozatlannak nevezte a telkekre kirótt áfát, ami ronthatja az új lakások piacát a használtak rovására. "Ez azért is káros, mert a lakásépítés tipikus húzóágazat, így ha csökken a teljesítménye, az az egész gazdaságra kihat" - fogalmazott Tilk. "Az áfafizetést megpróbálják majd a minimumra szorítani az építő cégek úgy, hogy a telek vételárának arányát a még hihető mértékre szorítják majd le a lakás árában" - tette hozzá Tilk László Géza. Elmaradhat az áremelkedés Némileg másképp vélekedik az árak lehetséges alakulásáról Törtei-Takács Kriszta, a Klubrádió Ingatlanpiac című műsorának szerkesztője, ugyanis szerinte az új építésű lakások árai jelenleg annyira feszítettek, és akkora a verseny az építési vállalkozók között, hogy a telekárra kivetett áfa nem fog jelentkezni az árakban.
Nem fukarkodik a közpénzzel a vadászati kiállítás megrendezésére alapított Egy a Természettel Nonprofit Kft. : kifizetési listájukon ott találjuk a kormányközeli Hír TV-t, a NER egyik alapemberét, ahogy szoborra és filmkészítésre is nagy tételben költenek. Sőt, Mészáros Lőrinc bizalmasának szakácskönyvére is jut a közösből. A 2021 szeptemberében startoló "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás összesen 67 milliárd forintot emészthet fel, ha a költségekbe beleszámoljuk a rendezvény fő helyszínéül szolgáló Hungexpo 50 milliárd forintos felújítását. Ha nem, a költségek akkor is csillagászatiak: a kiállítás kommunikációs és rendezvényszervezési költségei már biztosan több mint ötmilliárd forintot visznek el. Kovács Zoltán vadászati világkiállítása úgy tűnik, nem is igazi világkiállítás | Alfahír. Pedig sokáig úgy tűnt, hogy a kiállítást félmilliárd forint alatt megússza az ország. A helikopteres vadászatáról is ismert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2016-ban jelentette be, hogy Magyarország ötven év elteltével újra vadászati világkiállítást szervez 2021-ben.
© Technológia: Még 2016-ban jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy 2021-ben megrendezik újra a Vadászati és Természeti Világkiállítást, amely lebonyolításáért az Egy a természettel Nonprofit Kft. felel. A rendezvény büdzséje 67 milliárd forint, amely évről évre gyarapodott. Most kiderült, százmilliókat költenek ügyvédre, médiamegjelenésre, és egy szoborra is. A megszerezte a cég kifizetési listáját, amelyben érdekes tételeket lehet találni. Például azt, hogy mennyit költenek ügyvédre. A Győri és Sárhegyi Ügyvédi Társulás bő egyéves, határozott idejű megbízásokkal összesen 378, 4 millió forinthoz jut. Ez nettó 60 ezer forintos óradíjjal számítva több mint 6300 munkaóra. A szerződéslistában olvasható az is, hogy a Hír TV-nek 31 milliót fizetnek műsoridőre. A kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási feladatokra 64 millió forintot kap, valamint 58 millió forintot fizettek az Országos Vadászati Védegylethez a Nimród című vadászújság kiadói jogaiért. Szerdán egyébként az Index is megírta, hogy a kiállításra készítenek egy szobrot szarvasagancsokból, ami 240 millió forintba fog kerülni.
A Semjén-féle vadászati kiállítás és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is az 55 milliárdból felújított Hungexpóban kap helyet idén szeptemberben, ahol azonban félkész épületek és eltelt határidejű ígéretek fogadták az Átlátszó oknyomozó portál helyszínre látogató munkatársát. Tavaszra elkészül a Hungexpo 55 milliárdos felújítása – ígérte Kovács Zoltán, az Egy a természettel vadászati kiállítás és az ahhoz kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos tavaly nyáron. Az építkezés azonban késésben van – írja az Átlátszó, miután félkész épületeket találtak az idén szeptember 25. és október 14. közé tervezett rendezvény helyszínére látogatva. A Hungexpo revitalizációs programja egyébként a 2019. szeptemberi alapkőletétellel kezdődött meg. A tervek szerint 2021-ig nettó 55 milliárd forintból felújítják és korszerűsítik a meglévő pavilonokat (A, B, D, G, F), valamint megépítenek két új kiállítási csarnokot (D1, D2), egy új fogadóépület (F1) és egy kongresszusi központot (CK).