2013. június 10. 11:36 MTI Hetven éve, 1943. június 10-én kapott Argentínában szabadalmi oltalmat a magyar származású Bíró László József golyóstolla, amelyet a köznyelv Argentínában ma is birónak, angol nyelvterületen biro pennek, röviden bironnak hív. A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, ami a mártogatós tollat, az pedig még korábban a lúdtollat tette elavulttá; az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát és függőlegesen kellett tartani őket, ami nem túl kényelmes írás közben. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén forgó golyó, ami ír - ennek technológiáját tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László. A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Bíró 1921 és 1938 között számtalan foglalkozást űzött, egyebek közt szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című lapot, s az 1920-as években olyan nagy nevű lapok munkatársa volt, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap.
Bíró László, a golyóstoll feltalálója 1978 körül Forrás: Wikimedia Common/PD-AR-Photo Négy nagy gyár uralta akkoriban a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp. 1924-ben G. L. Lorenz Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, amelyet Mungo néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollak azonban még elég kezdetlegesek voltak, és csak 1-2 napig voltak használhatóak. 1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, amely csak a tervezőasztalon működött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt. Bíró László József áttanulmányozta ezt az ötletet, majd továbbfejlesztette. Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. De még ezt megelőzően, az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron már bemutatta egy nagyméretű golyóval ellátott tollát. Ezzel azonban nagyon rossz minőségben, és nagy méretben lehetett csak "írni". Később ezt a megoldást tökéletesítette, s lekicsinyített változatát már írótollként alkalmazta.
Mígnem jött Bíró László József, aki hivatalosan 1938-ban jelentette be szabadalmát. A golyóstoll továbbfejlesztésére irányuló kísérleteit már külföldön folytatta. Ennek egyik legfőbb oka az akkor életbe lépő, zsidókat korlátozó intézkedések voltak. Bíró is érintett lévén Franciaországba emigrált. Feltételezések szerint itt ismerkedett meg egy argentin úriemberrel, akinek tanácsára Argentínában telepedett le. Ez az úriember Agustín P. Justo argentin elnök volt. 1940-ben érkezett meg új hazájába. Kísérleteit folytatva öntvényrepedést jelző festéket használt golyóstolla feltöltéséhez. Argentínában benyújtott találmánya 1943-ban kapott szabadalmat – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében, – a golyóstoll tömeggyártása pedig két évvel később kezdődött el. A megbízható és karbantartást nem igénylő golyóstollak egykettőre átvették a töltőtollak helyét, s az 1960-as évektől a világ minden táján, a Föld minden országában használatos eszközzé váltak. Világhírű találmánya mellett említsünk meg még egyet, mely kevesebb sikert hozott megalkotójának.
Ez volt az a toll, amely nagyon gyorsan elterjedt az egész világon. Bíró gyárat is alapított, hogy pénzt is keressen találmányával. A golyóstoll hamar hatalmas siker lett, még abban az évben az angol légierő a pilótáknak vett tollakat, mert ez a fajta toll a repülőkön is működött, viszonylag nagy magasságokban. Az Eberhard Faber Company ötszázezer dollárt fizetett a Bíró testvéreknek a szabadalmakért, majd később továbbadta azokat az Eversharp társaságnak, de egyik gyártó sem igyekezett piacra dobni a terméket, mert azért még voltak hibái: tökéletesíteni kellett a tollakat, hogy egyenletesen vigye a golyó a tintát a papírra. Egy chicagói üzletember látta meg az üzletet a golyóstoll mögött, Milton Reynolds Argentínában nyaralva látta meg a Bíró-féle tollakat a boltokban és egyből arra gondolt, mekkora siker lenne az Egyesült Államokban. Lemásolta a terméket, és első nap eladott tízezer darabot a Gimbels üzletházban. A tollakat 12, 5 dollárért adta, ez mai áron 150 dollárnak felelne meg – ennyi pénzből ma nagyjából 550 BIC Cristal tollat lehetne vásárolni A következő hónapokban tollak millióit adta el, és jócskán meggazdagodott belőle.
Loud (amerikai), [2] egy Baum nevű német feltaláló újabb golyóstollat szabadalmaztatott 1910 -ben, majd Van Vechten Riesburg egy másikat 1916 -ban. Az első, sorozatban gyártott golyóstollat Glo Lien Lorenz szabadalmaztatta "Mungo" néven 1924 -ben, egy másikat Wenczel Clime 1938 -ban Csehországban. Ezek a tollak azonban nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát: hol elapadtak, hol megfolytak. Emellett a tinta a gravitáció hatására folyt ki, így folyamatosan függőlegesen kellett tartani a tollat. Számos további feltaláló próbálta kiküszöbölni ezeket a hibákat, de egyikük sem járt sikerrel. [3] Az áttörést három fejlesztés tette lehetővé: a golyófészek állandó tintaellátását biztosító tintajáratok, a hajszálcsövesség elvén működő kapillárisrendszer és a festékpaszta. Az elsőt egy magyar feltalálótárs, Goy Andor valósította meg a nemzetközi gyártásra szánt mintadarabján 1938-ban. A másodikat, amely függetlenítette a tollat a gravitációtól, szintén Goy Andor ötlete alapján tervezte Kovács Sándor mérnök, az Elveco nevű párizsi cég tulajdonosa.
A foglalkozása vezette el a találmányáig. A nyomdai szedőgépek munkáját figyelve Bíró arra jött rá, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, így a papíron egyszerűbben megmarad, mint az, amelyiket íráshoz használtak. Mivel azonban ez a tinta nem volt olyan cseppfolyós, egy kis golyót tervezett tollába. Hogy hogyan jutott el a golyóstoll működésének elvéig, annak több története is van. Egyik feltevés szerint "Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete…" Egy másik történet szerint találmányához az ötletet az adta, hogy egyszer az asztala lapján felborult a tintásüveg, s a kifolyt tintába guruló apró acélgolyócskák nyomot rajzoltak maguk után. Bárhogy is történt, az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta egy nagyméretű golyóval ellátott ládaszignáló tollát.
Mindemellett egész sor találmánnyal próbálkozott, egy új rendszerű sebességváltóját meg is vette az amerikai General Motors (de nem azért, hogy gyártsa, csak hogy a konkurencia ne használhassa). A világhírnevet végül a golyóstoll hozta meg számára. Az ötletet - ki tudja, mennyire legenda - a véletlen adta: amikor íróasztalán felborult egy tintásüveg, s az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzoltak az asztalra. Bíró először nagyméretű golyót alkalmazva ládaszignáló tollat készített, később kisebb méretben, írótollként is bemutatta találmányát, de ezekben a golyók még gyakran elakadtak. A feltaláló hitt a működési elvben, s arra a következtetésre jutott, hogy az alkatrészek pontatlanok. A pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyók előállításában, a további fejlesztésekben vegyész végzettségű testvére, Bíró György, Goy Andor, valamint a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. (A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepet játszó Goy Andor nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökítette meg. )
Hétvégén rendezik meg a Nemzeti Vágtát Budapest - Hatvan magyarországi és határon túli település részvételével rendezik a hétvégén a 14. Nemzeti Vágtát a budapesti Hősök terén - mondta el Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató kedden az M1 aktuális csatornán és a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Emlékérme – "Egy a Természettel" A hazánkban 2021-ben megrendezésre kerülő "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából 15 000 Ft névértékű, egy oldalon aranyozott rátétes ezüst és 2000 Ft névértékű, rátét nélküli színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank Ámulatba ejtő vadásztrófea-kiállítás Budapesten szombaton megnyílt az Egy a természettel elnevezésű Vadászati és Természeti Világkiállítás. A három héten át tartó rendezvényen csaknem 50 kiállító nemzet és 100-nál is több országból érkező előadó, szakmai szakértő vesz részt. Ellentmondó hírek Csollány Szilveszter állapotáról | Hírstart Podcast. Szerbia először képviselteti magát egy ilyen világszínvonalú rendezvényen, amelyhez mérhetőt ötven…
Még egy észak-koreai hackertámadásban is lehetnek pozitívumok, nem igaz?
Az ország legnagyobb kiállítási akváriumában a Hal, Víz és Ember pavilonban például 2 méteres és 110 kilós halakkal is találkozhatnak majd - ismertette az igazgató. Számokban ez azt jelenti, hogy több száz négyzetméter élő vízfelületen, közel félmillió liternyi akváriumban csaknem 50 halfaj 2000 egyede lesz megtekinthető. Megnyílt Budapesten a Vadászati és Természeti Világkiállítás. Szombaton nyitja meg kapuit a Vadászati Világkiállítás Forrás: Origo A MÁV közölte: az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításra látogatók részére a MÁV-Start és a GYSEV a pénztári és fedélzeti jegyváltáskor 50 százalékos alkalmi menettérti kedvezményt nyújt a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar, valamint Kelenföld, Kőbánya-Kispest, Kőbánya felső és Zugló vasútállomásra. A Volánbuszt választók szintén 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a világkiállítás helyszíneire, Budapest mellett Gödöllőre, Hatvanba, Keszthelyre és Vásárosnaményba. A vasúti kedvezmény igénybevételéhez a pénztárban, vagy pénztár hiányában a vonaton 50 százalékos alkalmi menettérti jegyet kell váltani Budapestre, amelyet a rendezvény helyszínén le kell bélyegeztetni, így a visszaútra már nem kell újabb jegyet váltani.