Németország–Lengyelország 25–27 (8–12). 2. forduló (január 20. ): Lengyelország–Svédország 27–24 (15–14). Szlovénia–Németország 34–34 (16–11). 3. forduló (január 22. ): Németország – Svédország 30-29 (21-18). Lengyelország – Szlovénia 30-30 (12-13). Lengyelország 3 2 1 – 84-79 5 2. Szlovénia 3 1 2 – 91-89 4 3. Németország 3 1 1 1 89-90 3 4. Svédország 3 – – 3 78-84 – D-csoport, 1. ): Franciaország–Magyarország 29–29 (16–16). Spanyolország–Csehország 37–25 (17–10). ): Magyarország -Spanyolország 25-34 (11-18). Franciaország Spanyolország Kézilabda: Saint Malo Franciaország. Csehország–Franciaország 20–21 (10–16). ):Franciaország – Spanyolország 24-24 (10-10). Magyarország – Csehország 26-33 (13-14). Spanyolország 3 2 1 – 95-74 5 2. Franciaország 3 1 2 – 74-73 4 3. Csehország 3 1 – 2 78-84 2 4. Magyarország 3 – 1 2 80-99 1 Kézilabda tv
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Látszott, hogy a franciák rutinosabbak, összeszokottabbak és jóval magabiztosabbak, mint a mieink. Nem jött jól, hogy Tóth Esztert másodszor is kiállították, az viszont annál inkább, hogy Szikora egymás után két ziccert védett. A franciák átálltak 5+1-es védekezésre, amit olyan jól csináltak, hogy kilenc méterig is alig tudtuk eljuttatni a labdát, nemhogy tiszta lövőhelyzetig. A 29. percben Albek harcolt ki hetest, Klujber lövését azonban a lelátóra rúgta Glauser. Szikora is jól védett, megint fogott két ziccert, de így is komoly hátrányban (18-9) fejeztük be az első félidőt. Szikora Melinda több bravúrt is bemutatott a magyar kapuban Forrás: MTI/Ritzau/EPA/Bo Amstrup A második félidőt azzal a hatossal kezdtük, amelyikkel mérkőzést is, és ugyan Háfra és Lukács betalált, nem tudtunk közelebb kerülni a hazaiakhoz, mert ők is eredményesek tudtak lenni kétszer. Schatzl talált be kétszer egymás után, miközben Szikora újabb ziccert védett. A franciák rendre szét tudták szedni a falunkat, de most mi is igyekeztünk gyorsabban játszani támadásban, és ha látványosan nem is csökkent a különbség, de nem is nőtt az első tíz percben (22-14).
A folytonos cigarettázás, a makulátlan tengerészruhák, a korabeli képeslapokat idéző tengerparti képek (az operatőr Rév Marcell volt) mind el tudnak andalítani már önmagukban is, mintha egy különösen részletgazdag Poirot-részt néznénk, ahol még jóval a gyilkosság előtt járunk, és csak élvezzük a környezetet. Fotó: Csata Hanna / Mozinet Ez az andalítás az ember türelmét is bőven igénybe veszi, majdnem három órában A feleségem története egy óriási dagasztásnak tűnik, amiből csak néha lehet felocsúdni. Ilyen a néha felbukkanó, potenciális csábító Dedin (Louis Garrel) figurája, aki talán Lizzyvel tervez valamit, talán nem, mindenesetre már a pofázmánya alapján is gyanús. Vagy ilyen az, amikor kiszabadulunk egy kicsit Störr arcából, és kívülállók szólalnak meg a filmben: egy magánnyomozó, egy orvos, vagy éppen egy addig soha nem látott asztaltársaság töri meg a monotonitást. A monotonitás egyébként önmagában nem rossz, de van hátulütője is bőven. Főleg akkor, amikor egyértelmű lesz, hogy A feleségem története arról szól, mi történik az emberekkel belül, és hogy nem tudhatjuk meg, éppen mi zajlik ugyanott valaki másban.
A filmnek nincsen kirobbanó stílusa, Rév Marcell kamerája nem mocorog sokat, a cselekmény nagy része beszélgetésekből és néma tekintetekből áll. A legemlékezetesebb kép pont egy ilyen néma tekintet, ahol Lizzy, Störr és Dedin egymás mellett ülnek egy koncertteremben, és a kamera óvatosan bejárja mindhármójukat: Lizzyt lenyűgözi a zene, Störr síkideg, Dedin pedig elvan magában – és mindezt csak az arcukról lehet leolvasni. A stílus egy dolog, de a tartalom is ugyanannyira fontos, és ha sikerül belőni A feleségem története frekvenciáját, akkor majdnem egy olyan kegyetlenül szenvtelen kálváriát nézhetünk végig, mint például a Tágra zárt szemekben, ahol Tom Cruise karaktere szinte belehülyül abba, hogy a felesége őszintén elmondja, mit gondol róla. Itt Störr kapitány attól kap agyvérzést, hogy azt hiszi, a felesége sose mond őszintén el semmit. Csak azt hiszi, de ki tudja, mi az igazság. És az igazság kiderítésére megpróbál minden tőle telhetőt, ami általában kimerül abban, hogy agyban kombinál.
Mert amikor a tettekre van szükség, akkor rendre alulmúl: a nászéjszakán nagy arccal kihívja vetkőzős pókerre a friss feleségét, aztán nem sokkal később már pucéran üldögél a saját nappalijában. Egy adott ponton elhagyja a száját, hogy még meghalni is képtelen. A feleségem története közben azt gondolhatjuk, hogy a film véget érni is képtelen. De ha ráéreztünk a mondanivalójára, akkor érteni fogjuk, miért úgy és oda jut el. A feleségem története szeptember 23-tól látható a magyar mozikban.
Störr Jakab holland teherhajó kapitány egy nap egy kávézóban ülve fogadást köt, hogy elveszi feleségül az első nőt, aki belép. És besétál Lizzy… Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett, azonos című regénye alapján készült. Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús szerelmi történet álarcában, Störr kapitány szeretnivaló, fájdalmasan becsületes figuráján keresztül, elemi módon, az érzékeinken át értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét, megfoghatatlan, uralhatatlan jellegét. A szenvedély labirintusába invitáló fordulatos, sodró tempójú filmben Störr kapitányt a holland Gijs Naber, feleségét, Lizzyt a James Bond-, Mission: Impossible-filmekből és a cannes-i Arany Pálmás Adéle életé ből ismert világsztár, Léa Seydoux alakítja. Fontos szerepben látható továbbá Louis Garrel (Bernardo Bertolucci – Álmodozók), Sergio Rubini (Interjú), Jasmine Trinca (Fortunata), Josef Hader (Stefan Zweig – Búcsú Európától), Ulrich Matthes (Bukás), Udo Samel (Babilon Berlin), valamint Funtek Sándor és Hajduk Károly.