Otthon / Egyéb / 1990. MÁRCIUS 12-ÉN MEGKEZDŐDÖTT A SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSA MAGYARORSZÁGRÓL 2021-03-12 Egyéb, Friss hírek, Országos hírek, Politika 357 Views A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról 1990. március 12-e és 1991. június 16-a között zajlott le. Az eseményt megelőző államközi tárgyalások eredményei az 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter által aláírt egyezmény alapján váltak valóra. 1990. MÁRCIUS 12-ÉN MEGKEZDŐDÖTT A SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSA MAGYARORSZÁGRÓL – regio33. Az 1990. március 10-én kötött megállapodás után két napon belül elkezdődött és több mint egy évig tartott a teljes kivonulás. Mintegy 100 000 szovjet állampolgárt, 27 000 gép- és harcjárművet, 230 ezer tonna lőszert és 100 ezer tonna üzemanyagot szállítottak el közel másfél ezer vasúti szerelvényen. Az utolsó vonat 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot a Záhony-csapi vasúti határátkelőn. Utolsóként Viktor Silov altábornagy, a Déli-Hadseregcsoport parancsnoka június 19-én távozott fekete Volgáján civilben, diplomata útlevéllel. (forrás) Check Also 32 ÉVE EZEN A NAPON TARTOTTÁK MEG A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI ELSŐ SZABAD ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS ELSŐ FORDULÓJÁT Hosszú évtizedeket követően 1990-ben rendezték meg hazánkban az első szabad országgyűlési választásokat, ennek feltételeit, kereteit …
Harminc éve, 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, ezzel 1944 óta először fordult elő, hogy nem állomásozott hazánk területén idegen haderő. A felszabadítók, akik valójában megszállók voltak Miután a második világháború után Magyarországot megszállta a győztes Szovjetunió, csapatai még hosszú éveken át hazánkban maradtak. Így vált felszabadítóból megszállóvá a szovjet hadsereg, még ha hivatalosan hosszú időn keresztül az előbbi néven is kellett illetni "szovjet barátainkat". Április 4-e Magyarország felszabadításának napja néven a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től 1989-ig. A szovjet csapatok itt-tartózkodását az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, amelyben az szerepelt, hogy így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel. A történet, amely a végén kezdődik: A Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kivonulásának 30. évfordulójára - Ujkor.hu. Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az előző nap, 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta".
Szovjet csapatok kitűzik a Szovjetunió zászlaját Budapestem, 1945-ben. Forrás: Fortepan/Vörös Hadsereg Magyarország, amely a második világháború elvesztését követően, a teheráni, jaltai és potsdami konferenciák eredményeként, egészen 1989-ig kényszerűen a szovjet érdekszférába és szövetségi rendszerbe tagolódott be. Elvtársak, vége! Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot - vasarnap.hu. Az 1956-os forradalom eseményeitől eltekintve, egy folyamatos és masszív szovjet katonai jelenlét jellemezte a magyarországi szovjet megszállást. Ebben az időszakban, főleg élvonalbeli, úgynevezett "első lépcsős" szovjet alakulatok állomásoztak az ország területén. Ennek nemzetközi jogi hátterét az 1947-es párizsi békét követően 1955-ig az Ausztria területén állomásozó szovjet csapatokkal való összeköttetés fenntartása adta. Később a Varsói Szerződés és az ahhoz köthető kitételek biztosították. Ezen katonai jelenlét Magyarország területén nem csak a geopolitikai dominanciával és hatalmi érdekérvényesítő képességgel, de az ideológiai és társadalmi fejlődést befolyásoló hatással járt.
Szovjetek a Duna partján Fotó: Sputnik / AFP A békeszerződés 22. cikkelye szerint ugyanis a Szovjetunió annyi katonát, amennyit az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolattartáshoz szükségesnek látott, "ideiglenesen" továbbra is magyar területen állomásoztathatott. Az 1955. május 15-én megkötött osztrák államszerződés értelmében az év végéig nem csak Ausztria, hanem Magyarország területét is el kellett volna hagyniuk a szovjet egységeknek. Az egy nappal korábban, május 14-én aláírt Varsói Szerződés kiegészítő egyezménye azonban lehetővé tette további magyarországi tartózkodásukat. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően az 1957. május 27-ei magyar–szovjet egyezmény szabályozta a szovjet csapatok magyarországi jelenlétét. A Németh-kormány 1990. januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, majd Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások, melyeket már az ellenzék is felügyelt.
Betekintést nyerhetünk a magyar politikai szereplők részvételébe és megnézzük, hogy ezek a szerepélők milyen hatást tudtak kifejteni az adott politikai környezetben.
Március 10-én Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter írta alá az erről szóló egyezményt, amely magába foglalta, hogy a csapatok kivonására 1991. június 30-ig van határidő. Márciusban elsőként a Veszprém megyei Hajmáskérről meg is kezdődtek országszerte a Déli Hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek kivonása. Összesen 45 ezer szovjet katona hagyta el Magyarországot, a mintegy 560 ezer tonnányi felszerelésből 60 ezret szállítottak el, a hadsereg kivonulását követően hatvan laktanyát, tíz légiforgalmi bázist és összesen 5750 épületet hagytak maguk mögött, a teljes kivonulásához 1352 vasúti szerelvényre volt szükség. Kivonuló Déli Hadseregcsoport katonái Fotó: Sputnik / AFP A Németországból (az NSZK és NDK egyesülése után) 390 ezer, Lengyelországból 56 ezer, Csehszlovákiából 70 ezer állomásozó szovjet katonát rendeltek vissza a Szovjetunióba. A magyarországi csapakivonásokat a Magyar Televízió, amatőr filmesek, Mihályi László dokumentumfilmes és a Fekete Doboz Alapítvány stábja is rögzítette.
A pénzügyi kérdések rendezését a felek későbbre hagyták. Azok a boldog szép napok, ég veled! A megállapodást követően az első szovjet egység, a Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsizó alakulat két nappal később, 1990. március 12-én indult haza. A Magyarországon állomásozó mintegy százezres szovjet haderő 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkezett. Az 560 ezer tonna hadianyagból 230 ezer tonna volt a lőszer, 100 ezer tonna az üzemanyag, mindezeket 60 helyőrségben, katonavárosban, illetve hat repülőtéren helyezték el. A kivonási műveletekkel kapcsolatos tennivalók koordinálásával a kormány Annus Antal vezérőrnagyot, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének általános helyettesét bízta meg. A következő 15 hónapban mintegy 35 ezer vasúti kocsi, másfél ezer szerelvény indult a Szovjetunióba. A felszereléseket, harcászati eszközöket, a lebontott laktanyák épületelemeit a mándoki és a tornyospálcai rakodóállomásokon rakták át a keskeny nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba.
Új!! : Koronás levéllábú sáska és Szeder · Többet látni » Szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas. Új!! : Koronás levéllábú sáska és Szem · Többet látni » Sziget A sziget vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld. Új!! : Koronás levéllábú sáska és Sziget · Többet látni » Tölgy Tölgyfa a Budai-hegységben Kocsányos tölgyek télen Tölgylevelek Kocsányos tölgy (Quercus robur) határozó 250px jobbra A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Új!! : Koronás levéllábú sáska és Tölgy · Többet látni » Valódi botsáskák A valódi botsáskák (Phasmatidae) a rovarok (Insecta) osztályának a botsáskák (Phasmatodea) rendjébe tartozó család. Új!! : Koronás levéllábú sáska és Valódi botsáskák · Többet látni » Zuzmók "Zuzmók" Ernst Haeckel könyvéből (Artforms of Nature) A zuzmók (Lichenophyta) egysejtű fonalas kék- vagy zöldmoszatok és tömlősgombák együttéléséből (szimbiózis) kialakult szervezetek, melyek a zuzmók ötvenkét fajánál egy harmadik tagból, a bazídiumos élesztőgombákból állnak.
A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás levéllábú sáska témájú médiaállományokat és Koronás levéllábú sáska témájú kategóriát. A koronás levéllábú sáska (Extatosoma tiaratum) a rovarok (Insecta) osztályának botsáskák (Phasmatodea) rendjébe, ezen belül a Verophasmatodea alrendjébe és a valódi botsáskák (Phasmatidae) családjába tartozó faj. [1] [2] [3] [4] Előfordulása [ szerkesztés] A koronás levéllábú sáska eredeti előfordulása az ausztrál kontinens és Pápua Új-Guinea, valamint (talán) a közéjük eső szigetek. [2] Ipari mértékben tenyésztik az egzotikus állatokkal való kereskedelem kielégítésére, valamint a laboratóriumok számára. Alfajai [ szerkesztés] Extatosoma tiaratum tiaratum ( Macleay, 1826) - leveleket utánoz Extatosoma tiaratum bufonium Westwood, 1874 - zuzmókat utánoz Megjelenése [ szerkesztés] Erre a botsáskafajra a nemi kétalakúság jellemző. A hím kisebb és vékonyabb, mint a nőstény, csak 11 centiméter hosszú és nála hiányzanak a testet borító tüskék; tüskék csak a pofája körül láthatók.
Szűznemzés esetén, az új nemzedék tagjai mind nőstények. Vadonban a petéket összeszedik a hangyák és beviszik a bolyba. Itt lerágják a petét borító szerves búrát a petét pedig a szeméttározóikba szállítják, ahol a petéből biztonságba kell ki a kis botsáska. Életének első szakaszában a koronás levéllábú sáska hangyának álcázza magát. Képek [ szerkesztés] A fej közelről Egy nőstény két udvarlóval és párban Hangyát utánzó fiatal Fiatal nőstény és fiatal hím Vedlés közben Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Extatosoma tiaratum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] Extatosoma tiaratum care sheet Phasmid Study Group: Extatosoma tiaratum Taxonazonosítók Wikidata: Q782937 Wikifajok: Extatosoma tiaratum ADW: Extatosoma_tiaratum BioLib: 133074 EoL: 1078018 GBIF: 1413563 iNaturalist: 141860 IRMNG: 10060367 Vörös lista: 80201037 NCBI: 7024
Természetesen az is bemutatásra kerül, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a természetvédelmi szakemberek az ausztrál fauna sokféleségének megőrzése, megóvása terén. További információk az állatkert honlapján olvashatók.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.