1998. december 1. – A Csongrád Megyei Bíróság 18 év fegyházban eltöltendő szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 10 év eltiltásra ítéli Csapó Józsefet. 1999. július 6. – A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi a Csongrád Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét és új eljárást rendel el. 2000. március – A Csongrád Megyei Bíróság egy másik tanácsa az új eljárás keretében 22 év szabadságvesztést szab ki Csapó Józsefre. 2000. december 5. Harminc éve rabolták el Farkas Helgát. – A Legfelsőbb Bíróság jogerősen elítéli Csapó Józsefet Farkas Helga elrablása, valamint zsarolás, egy takarékszövetkezet fiókjának kirablása és más bűncselekmények miatt, ugyanakkor felmenti a saját bűntársának meggyilkolása miatt emelt vád alól, ezért az első fokon kiszabott 22 éves szabadságvesztést 10 évre enyhíti. 2006. június 13. – Csapó József feltételes szabadságra bocsátással elhagyja a budapesti, Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetet [14] és Szarvas környéki tanyájára költözik. 2008. július – Juhász Benedek özvegye nyilvánosságra hozza a férje által korábban neki elmondottakat.
Ő már megtette. Palatinus Gábor azt állítja, meg tudja nevezni az elkövetőket, sőt a gyilkost is. Az ex-nyomozó eljutott egy Németországban élő magyar férfihoz, aki rendkívül fontos információkkal tud szolgálni az ügyről. Ő talált rá egy titokzatos hangfelvételre amely teljesen új irányt adhat a kutatásnak. Farkas helga imre farkas de. Titkos infók Farkas Helgáról – videó A nyomozó azóta is szinte megszállottként próbálja összeilleszteni a mozaikdarabkákat, sőt azt állítja, meg is tette. Hónapokkal ezelőtt egy olasz újságíróval ült le tárgyalni. Azt a teóriáját szerette volna igazolva látni, miszerint az emberrablás mögött az olasz maffia áll és nemcsak az a magyar férfi felel a bűncselekményért, akit időközben elítéltek. A volt nyomozó beszél az olasz maffia kapcsolatokról - videó A Farkas család felkérésére Uri Geller, az akkor Angliában élő parafenomén Magyarországra utazott, és megpróbálta megoldani az ügyet. 1992. február 23. 9:15 - az MTV1-en, a Vasárnapi Turmix adásában Uri Geller a televízió nyilvánosságán keresztül felszólítja Farkas Helga elrablóit, hogy engedjék szabadon a lányt, vagy ha már nem él, tudassák azt a szülőkkel.
Hírek bűnügy emberrablás Farkas Helga nyomozás rendőrség Sajtóértesülés szerint egy olasz kisvárosban bukkantak rá arra a férfira, aki több mint két és fél évtizeddel ezelőtt elrabolhatta, majd valószínűleg megölte Farkas Helgát, a gazdag vállalkozó, Farkas Imre lányát. Minderről a Magyar Nemzet cikkezett hétfőn. A lap Palatinus Gábor nyugalmazott rendőrtisztet, az ügy egykori nyomozóját idézve azt írta, a dél-olaszországi Calabria tartományban rábukkantak arra a férfira, akinek tenyérlenyomata azonos azzal, amelyet 26 évvel ezelőtt találtak a bűnözők által elrabolt, és azóta nyomtalanul eltűnt Farkas Helga autójának visszapillantó tükrén. A 17 éves Farkas Helgát 1991. június 27-én rabolták el. A lány Orosházáról indult Szeged felé egy piros Mazdával, soha nem ért haza. Az utolsó hívás - A Farkas Helga-ügy. Aznap éjjel egy férfi 500 ezer német márkát – akkori árfolyamon mintegy 21 millió forintot – követelt a lányért az apától, Farkas Imrétől, de három nap után soha többé nem jelentkezett. Palatinus feltevése szerint Farkas Helga elrablását és feltételezett meggyilkolását egy olasz szervezett bűnözői csoport hajtotta végre, az akcióban magyar segítségük is volt.
Talán fény derül a titokra... Farkas Helga, egy dúsgazdag szegedi vállalkozó tizenéves lánya 1991. június 27-én tűnt el nyomtalanul. A rejtélyes bűncselekmény máig megoldatlan, azóta sem találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy gyilkosság történt, a lány holtteste eddig nem került elő. Cs. Józsefet, az egyik feltételezett elkövetőt jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték személyes szabadság megsértése és zsarolás bűntette miatt, de az emberöléssel összefüggésben eddig senkit nem tudtak felelősségre vonni. Farkas helga imre farka touré. Néhány héttel ezelőtt az ügy egyik korábbi nyomozója, Palatinus Gábor azt állította, hogy Dél-Olaszországban, Calabria tartományban rábukkantak arra a férfira, akinek tenyérlenyomata azonos azzal, amelyet 26 évvel ezelőtt találtak a bűnözők által elrabolt Farkas Helga autójának visszapillantó tükrén. Palatinus szerint az egyik feltételezett tettes, Cs. József 1989-ben Münchenbe utazott sógorához, Fésü Péterhez, aki egy nemzetközi, főleg BMW-k lopására specializálódott banda tagja volt.
1991. június 27., csütörtök 21:30 – Farkasné hiába várja lányát Szegeden, ezért beül az autójába és kétszer végigmegy a Szeged-Orosháza útvonalon, hátha gyermeke balesetet szenvedett. [5] Ezt követően értesíti a rendőrséget. [3] 1991. június 27., csütörtök 23:00-24:00 – a Farkas lakásra befut az első zsaroló telefon, melyben 500 000 német márka váltságdíjat követelnek. Az összeg akkori árszínvonalon 21, 6 millió forint [6] volt. Az első telefont még Kinga veszi fel. 1991. június 28., péntek 0:00 – Farkas Imre hazaérkezik üzleti útjáról Budapestről. 1991. június 28., péntek 2:00 – az emberrablók megismétlik követelésüket, ezúttal már Farkas Imrével beszélnek. 1991. június 28., péntek reggel – Helga autóját az algyői Tisza hídtól nem messze találják meg. Index - Belföld - Harminc éve rabolták el Farkas Helgát. Az autó ülése egy kb. 180–185 cm magas embernek van beállítva és 44-es cipőnyomokat találnak az autó mellett. Sem Csapó Józsefnek, sem pedig Juhász Benedeknek nincs ekkora lába. Egy mindmáig ismeretlen személy tenyérlenyomatát is megtalálják a kocsi visszapillantó tükrén.
© Technológia: A gimnazista lány az Orosháza és Szeged közötti autóúton tűnt el nyomtalanul. Holtteste sosem került elő. A magyar büntetőjog akkoriban még nem ismerte az emberrablás fogalmát. Az esetről az ORFK nyugalmazott rendőr ezredese, Kovács Lajos nyilatkozott a Délmagyarországnak. A nyomozó maga is hosszú évekig dolgozott az ügyön. A gimnazista lány a végzetes napon húgával és édesanyjával Orosházán járt. Két kocsival mentek, ő egyedül vezette a sajátját. Amikor Orosházáról Szegedre tértek vissza, olajat kellett cserélnie, és egyedül maradt. Eközben hazatelefonált Szegedre, de végül nem ért haza. Éjszaka a szülők telefonja megcsörrent, és egy suttogó férfi – torzított hangon – ötszázezer német márkányi váltságdíjat követelt tőlük. Farkas helga imre farkas en. Ez rengeteg pénz volt: nagyjából 22 millió forintnak felelt meg, miközben ekkor még bruttó hétezer forint volt a minimálbér. A zsaroló összesen 14 alkalommal hívta a családot, de június 30-án – miközben a váltságdíj átadásáról tárgyaltak – megszakadt vele a kapcsolat.
Ki nyer egy ilyen helyzetből? Senki! Halál a vége. Ez engem sokkal jobban érdekel a történetben. A két szemben álló szekértábor a darab alapkonfliktusa, nem kell felfedezni. Sokkal érdekesebb számomra azt megtalálni, hogy mitől van ilyen hatalmas indulat ezekben a fiatalokban. Valóban az utcáról szól ez, vagy az csak egy ürügy? Vagy a saját zavarodott boldogtalanságuk miatt kell találniuk valakit, aki életprogramot ad nekik azzal, hogy gyűlölni kell és lehet, és kit kell majd kinyírni? A két tábor ugyanazokat a dolgokat járja körbe, és állításaikra ugyanazokat a kérdéseket föl lehet tenni. Ugyanúgy lehet mindkettőnek ellentmondani. A West Side Storyban ehhez még hozzáadódik, hogy van két különböző kultúra, melynek képviselői közül sokan abból indulnak ki: ha valaki nem ugyanolyan, mint én, az csak rosszabb lehet. Ennek a gondolkodásmódnak csak halál és boldogtalanság a vége, miközben az egymásnak feszülő szereplők ugyanolyan korúak, ugyanolyan az adrenalinszintjük és ugyanúgy túlfűtöttek szexuálisan.
Szegedi Szabadtéri 2021 augusztus 16. hétfő, 12:30 Alföldi Róbert, aki A csárdáskirálynővel, a Mágnás Miskával, az István, a királlyal és a Hegedűs a háztetőnnel is sikert aratott az utóbbi másfél évtizedben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, most a West Side Storyt rendezte meg a Dóm téren. A színész-rendezőt leginkább az izgatja a New Yorkban játszódó darabban, hogy mitől van a fiatalokban hatalmas indulat. Mert a két szekértábor, a Cápák és Rakéták harcának, gondolkodásmódjának csak halál és boldogtalanság lehet a vége. – Az egymás ellen kíméletlenül harcoló két New York-i szekértábor, a Cápák és a Rakéták miatt mintha Magyarországon különös aktuálisa lenne ma Leonard Bernstein musicaljének, az 1957-es ősbemutató óta töretlenül népszerű West Side Storynak. – Biztosan ez is közrejátszhat abban, hogy Rosta Mária és a Zikkurat Színpadi Ügynökség most elővette ezt a mára abszolút klasszikussá lett musicalt. A dolog lényege szerintem mégsem ez, hanem inkább az, hogy ebben a darabban – miként Shakespeare Rómeó és Júliájában is – mindenki elbukik.
Szegedi Szabadtéri "A fiatalok hatalmas indulata érdekel" – Alföldi Róbert a West Side Storyt rendezte a Dóm téren Alföldi Róbert, aki A csárdáskirálynővel, a Mágnás Miskával, az István, a királlyal és a Hegedűs a háztetőnnel is sikert aratott az utóbbi másfél évtizedben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, most a West Side Storyt rendezte meg a Dóm téren. A színész-rendezőt leginkább az izgatja a New Yorkban játszódó darabban, hogy mitől van a fiatalokban hatalmas indulat. Mert a két szekértábor, a Cápák és Rakéták harcának, gondolkodásmódjának csak halál és boldogtalanság lehet a vége. West Side Story Alföldi Róbert: "Érzelmileg túlfűtött előadás születik majd a West Side Story-ból" Legendás musical premierje zárja 2020 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Leonard Bernstein műve a Rómeó és Júlia-történetből inspirálódva született. Az előadást Alföldi Róbert állítja színpadra, a rendezőt a kérdezte. Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t Legendás musical premierje zárja 2020 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokat.
Ez egy ezer négyzetméteres óriásszínpadon komoly fizikai teljesítményt követel a színészektől. Alföldi Róbert egy üres teret kért a díszlettervezőtől, Kálmán Esztertől. Mindössze a tűzlépcső jelenik majd meg, mert azt nem lehetett elspórolni, így valójában a semmiért ölik majd egymást a darabban. – Nem is tudok szebbet elképzelni, mint amikor egy színész áll egy üres színpad közepén. A lényeg mindig belül van – mondta Alföldi. A péntek esti bemutatót követően a hét végén még két alkalommal, majd augusztus 20-án, 21-én és 22-én is láthatják a nézők a darabot, ami az idei, jubileumi Szabadtéri Játékok Dóm téri záró produkciója is egyben. A darab utóéletéről Alföldi Róbert elmondta, januárban egy alkalommal a Budapest Arénában is bemutatják majd, további sorsa pedig attól függ, hogyan fogadják a nézők. rag