A most következő képek főszereplő hatalmasra nőtt macskák, akik mellett gazdáig szinte eltörpülnek. Mindegyikük a nagy termetéről ismert Maine Coon fajtához tartozik. Ezt a különleges macskát gyakran csak "kedves óriásként" emlegetik, mivel rendkívül szelíd és barátságos természetű. A Maine Coon az Egyesült Államok nemzeti macskája, különleges tulajdonságai miatt az eredetét tekintve sok elmélet látott napvilágot. A legvalószínűbb azonban, hogy az őseik egyrészt a vikingekkel érkezett norvég erdei macskák lehettek, másrészt az Amerikába érkező európai tengerészek által a hajókon utaztatott hosszú szőrű macskák, amelyek képesek voltak elviselni a zord körülményeket. Ezen macskák génkészletének tökéletesedése, valamint a természetes szelekció folytán alakult ki a Maine Coon karaktere. A Maine Coon alkalmazkodott a hideg klímához. Selymes bundája egyenletes esésű, kezelést alig igényel: elegendő hetente egyszer-kétszer átfésülni. A hosszú, bozontos farkát maga köré tudja csavarni amikor alváshoz gömbölyödik, így melegíti magát a hideg éjszakákon.
A Maine Coon későn érő fajta, teljes méretét 3-5 éves kora körül éri csak el, gyermeki természetét azonban egész életén át megtartja. Ő egy szelíd, kedves "ÓRIÁS", angyali természettel megáldva. A Maine Coon macskák hangjukban is különböznek más fajtáktól, nagyon különleges, csicsergő, trillázó hangjukat folyamatosan hallatják udvarláskor, "beszélgetéskor" ugyanúgy, mint amikor cirógatjuk őket, vagy játszunk velük. Nagyon szeretnek játszani, különösen kisebb dolgokat cipelni, apportírozni. Bár a Maine Coon nagyon ember-orientált, viszont ez nem jelenti azt, hogy túlságosan emberfüggő lenne. Nem zaklat folyamatosan a figyelmével, de szeret kiszökni velünk, megvizsgálni mindennemű tevékenységet, amibe csak belefogunk, és segíteni nekünk a maga módján. Ez a fajta általában nem kifejezetten "ölbeülő" macska, de természetesen vannak kivételek. Ha szeretetre vágynak jönnek és bújnak, akár hajnalban is. Szeretnek mindig a közelben lenni, követnek szobáról szobára, és addig ülnek a csukott ajtó másik oldalán, amíg elő nem bukkanunk az ajtó mögül.
Maine Coon (Maine Coon) Színválaszték: fekete, kék, vörös, krém, teknőctarka Ország: Amerikai Egyesült Államok Forrás: by Taekwonweirdo Eredet A maine coon már az 1900-as évek elején megmutatta magát a kiállításokon az Amerikai Egyesült Államokban. Valószínűleg ezek a maine-i macskák voltak azoknak az első macskáknak a leszármazottai, melyeket a gyarmatokra hoztak be, később pedig Angliából importáltak. Voltak köztük egyszerű, hosszúszőrű házimacskák, de perzsák is. Valószínűsíthető, hogy ezekből az egyedekből tenyésztették ki az eredeti fajtát Maine államban úgy, hogy a tanyasi házimacskák fizikumát és erősségét ötvözték a korabeli hosszúszőrű perzsával. Már a 19. század első éveiben igen elterjedt volt ez a fajta a Maine állambeli farmokon, sőt, akadtak olyanok is, akik tenyészteni kezdték. Emellett különböző kiállításokon is megjelentek, melyeken a perzsákkal közös csoportban vehettek részt, de különbséget tettek a maine-i és az Angliából származó perzsák között. 1908-ban került fel a törzskönyvezett macskák listájára, de 1915-től mégsem tenyésztették a fajtát, csupán egyszerű háziállatként tartották.
Az erdei macskák apránként elhagyták az erdőt és beköltöztek a farmokra. Tenyészteni 1930-ban kezdték, a Norvég szelekciós program keretében. Több példányt is bemutattak az oslói kiállításon, majd 1972-ben hivatalosan is elismerték a fajtát. 1975-ben megalakult az első norvég erdei macska fajtaklub. Az F. 1977-ben ismerte el a fajtát. Még ebben az évben létrehozták a fajtastandardot. Az első norvég erdei macskák 1979-ben kerültek Németországba, majd Európa más országaiba. A vadászok bundájukért vadászták őket, ezért "macska-népszámlálást" tartottak, amin mindössze 480 párt számoltak, ennek következtében 1980-ban védett állattá nyilvánították. Franciaországba, illetve az Egyesült Királyságba 1982-ben érkezett. A fajtastandardot egy Pans Truls nevű macskáról mintázták. Az első macskák fajtakönyvezését egy bizottság végezte, amely elment a bejelenteni kívánt macska tulajdonosához, és ha az megfelelt a fajtastandardnak, törzskönyvezték. Mára már zárt a törzskönyv, tehát nem törzskönyveznek ismeretlen alomból származó macskákat.
Az egészet alaposan összekeverem, majd a kész mártást legalább két órára a hűtőbe teszem. Amit tudni érdemes a paradicsomról >>> A ketchupról és más paradicsomszószokról >>>
Reszeld le a sajtokat és nyomd szét a fokhagymát egy széles kés pengéjével, úgy könnyebb lesz a mozsárban összetörni. Szárítsd meg a bazsaloiomleveleket Tedd bele a megszárított bazsalikomleveleket és a fokhagymát a mozsárba vagy turmixgépbe. Bazsalikom, fokhagyma Kezdd el a "darálást". Olyannyira ez a lényege az egész receptnek, hogy maga a pesto szó is a "pestare" igéből származik, ami magyarul annyit jelent, hogy összetörni, összezúzni. A recept körkörös, finom mozdulatokat ír – az olaszoknál már hozzászoktunk, hogy az ételhez sohasem erővel, hanem mindig érzelemmel kell viszonyulni. Mi az a podcast. A lényeg, meg fogod érezni, hogy mennyi erőnél van szó pusztán simogatásról és mikortól kezd valóban zúzássá válni a művelet. Ízesítsd sóval, ez segít az ízeknek kiválni és összekeveredni. Arra vigyázz, hogy mindkét sajt, amit majd később adsz hozzá, nagyon sós. Ha turmixgéppel vagy botmixerrel készíted, akkor egyrészt beletehetsz minden hozzávalót már az elején, másrészt darál-pihen verzióban, vagyis a Pulse gomb nyomogatásával és ne folyamatos mixeléssel törd apróra a bazsalikomot, maradjon valamennyire darabos.
A habarcsot és a mozsártörőt az élelmiszer-feldolgozó találmánya előtt hagyományosan használták a pesto előállításához. Hagyományos Pesto recept A régi olasz szakácskönyvek általában tartalmazzák az eredeti genoói pesto receptet, amely általában csak öt fő összetevőt tartalmaz. Hozzávalók 2 csésze friss bazsalikomlevél, csomagolva 1/2 csésze extra szűz olívaolaj 1/3 csésze fenyőmag vagy dió 3 közepes méretű fokhagymás szegfűszeg, darált 1/2 csésze frissen reszelt Parmesan-Reggiano vagy Romano sajt Sós és frissen őrölt fekete bors ízlés szerint Útvonal Óvatosan egy nehéz serpenyőben, lehetőleg öntöttvasban, a tűzhely tetejére pörköljük a dióféléket, amíg csak nem kezd színt változtatni, és finom illatot bocsátanak ki. Figyelje a dióféléket szorosan, mert néhány másodperc múlva a pörkölttől az égésig fordulhat. Tegye félre, hogy lehűljön. Mi az a pesto? Hogy kell felhasználni?. A fémlapával ellátott élelmiszer-feldolgozó tálban helyezzük el a bazsalikom leveleket és a dióféléket. Többszöri impulzusok. A fokhagymát és az impulzust még többször adjuk hozzá, amíg alaposan összekeveredik a többi összetevővel.
A genovai pesto otthon is könnyen elkészíthető olívaolaj, bazsalikom és parmezán birtokában. Egyes receptek szerint az olívaolajat bátran helyettesíthetjük más növényi olajjal, illetve a parmezánt más érlelt sajttal. Ha javasolhatom ezt ne tegyük, legalábbis ha az autentikus verziót készítjük. Ez az eredeti recept olyan mértékű módosítása lenne mintha a gerbeaud zserbót dió helyett mogyoróval készítenék. A pestót legtöbben mint mártást ismerik, pedig felhasználása ennél sokkal többrétegű. Húsokkal, salátákkal, zöldségekkel is remekül párosítható és ráadásul, ha hatalmas mennyiséget állítottunk elő, még tartósítható is. Pesto készítése házilag - Nemzeti ételek, receptek. A genovai pesto receptjének elolvasásához kattintson ide. Összegyűjtöttem néhány ötletet, receptet amely bemutatja, hogy az olaszok mire is használják a pestót. Aki szereti az izgalmas ízkombinációkat, bátran próbálkozzon velük. Elsőként az örök klasszikust, mint a tészták ízesítőjét, mártását említeném. A tésztát (spagetti, linguine, penne, trofiette, bavette, tagliatelle) gnocchit sós vízben kifőzzük, leszűrjük, majd egy tálban vagy serpenyőben összekeverjük a pestóval és már tálaljuk is.
A pesto (ejtsd: pesztó) az olaszok nemzeti étele. Ez tulajdonképpen egyfajta fűszerkeverék, amit ételek ízesítésére használnak. Maga a szó annyit tesz: zúzalék, pép. Ahány tartomány, annyi különböző recept, és ezek tényleg jelentősen különböznek egymástól (van zöld, van barna, rengeteg féle, mind-mind másféle alapanyagokból). Általában minden pesto a saját tartományának legjellemzőbb, nyári ízeit sűríti össze. Sőt, a modern konyha természetesen mindenféle új, nem hagyományos pestókkal is előállt már. De ami minden pestóban közös: nagyon erőteljes ízhatású, növényi alapanyagokból készült pép. Mi az a restoro. Régen a pesto elkészítésének valószínűleg inkább praktikus, mint kulináris oka volt. A fűszernövényeket, a nyár ízeit tulajdonképpen így tartósították. Ma már igazából az íze miatt esszük. Tehető tésztára, használható húsok pácolására, lényegében bármihez jó, amihez az eredeti hozzávalók jól illenének. Külföldön, így Magyarországon is a legismertebb a zöld színű, genovai pesto (pesto genovese). Ezt bazsalikomból, extra szűz olíva olajból, Parmezán és Pecorino típusú sajtból, fokhagymából, fenyőmagból, esetleg dióból és nagyszemű sóból készítik.