Császár Gábor # 2004. 05. 09:50 Kösz a tájékoztatást!! the big cat 2004. A szabadság megváltása a munkaviszony megszűnésekor. 09:23 Talán kicsit gyakorlatiasabban kellene gondolkodni, és akkro nem merülnének föl ilyen kérédések. Dolgozó felmond március 31-én, felmondási ideje 30 nap, éves szabadsága 24 nap, időarányos szabadsága tehát 8 nap, munkáltató a nyolc napot kiadja bármikor Április 1 és 30 között, és semmit nem kell fizetnie. Másik dolgozónak a munkáltató mond fel augusztus 31-én, 30 nap felmondási idővel, dolgozónak megint csak 24 nap éves szabadság jár, még semmit nem vett ki, időarányosan tehát maradt neki 18, 10 munkanapot kell ledolgoznia, másik 10-re felmentés jár, munkáltató a 10 ledolgozandó napra szabadságot ad, 8-at kifizet. Az hogy kiadja vagy megváltja a szabadságot nem befolyásolja a munkaviszony megszűnésének napját, mert az semmi mástól, csak a felmondás tudomásra jutásának napjától függ. Nem értem miért hosszabodna meg a felmondási idő, vagy miért kellene meghatározni ettől függően a munakviszony megszűnésének időpontját.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Abban az esetben, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltania azt. Sajnos sokan nem tudják, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vettek igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre arányosan megillette volna őket, a különbözetre kifizetett munkabért kötelesek visszafizetni – a korábbi Munka Törvénykönyve szerint az 1992. évi XXII. törvény alapján egészen 2012. 12. 31-ig. A túlfizetés nem volt visszakövetelhető, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg. Szabadság felmondási idő alatt – Jogi Fórum. Sajnos sokan még bérszámfejtőként sem ismerik azt a 2013. január 1. óta hatályos változást, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza!
Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának, a keresőképtelenség, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, valamint a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. Szabadság felmondás alatt – Jogi Fórum. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama. Látható tehát, hogy szabadság jár olyan időtartamokra is, amikor a munkavállaló munkát nem is végzett, hiszen szabadság jár a keresőképtelenség tartamára, valamint magára a szabadság tartamára is. Az is egyértelmű, hogy felmondás esetén a felmondási idő felére is szabadság jár annak ellenére, hogy a munkavégzés alól a munkáltatónak a munkavállalót törvény alapján fel kell mentenie. Vita tárgyát képezte azonban idáig az, hogy munkában töltött időnek minősül-e a felmondási idő azon része, amelynek ledolgozása alól a munkáltató a munkavállalót önként mentesíti azaz, a felmondási idő másik felére.
Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ujvári Mária 2011. április 11. A vállalkozás indításakor sok kérdést érdemes mérlegelni, de leginkább azt, lesz-e kereslet arra a tudásra vagy termékre, amit kínálunk. Vajon létezik-e olyan üzlet így a XXI. század elején, amire már most azt lehet mondani: biztos siker? Hogyan lehet rájönni arra, mi is az a tevékenység, ami jó bevételt, megélhetést és sikert biztosít? Egy valami biztos: nincs két egyforma ember, így valódi jótanács csak személyre szabottan adható. "- Milyen vállalkozást indítsak? " – "- Mihez értesz? " Alapkérdés a vállalkozóvá válás útján, hogy mihez értünk. Milyen internet rádiót vegyek program. Érthetünk valamihez azért, mert tanultuk hobbink Más eset nem nagyon létezik. Az "élet iskolája" sajnos nem elég végzettség a legtöbb esetben. Lehet vállalkozást indítani úgy is, hogy az ember nem ért ahhoz, amire vállalkozik. Ebben az esetben viszont csalhatatlan szimattal kell tudni megmondani, milyen piaci tendenciák várhatók, illetve tökéletes személyzeti politikával kell tudni kiválasztani a szaktudással rendelkező embereket, majd motiválni és megtartani őket.
Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ