Somogy megye, a Dunántúl legnagyobb területű (6036 km 2) megyéje, hazánk délnyugati részén fekszik, melyet a helybeliek csak találóan Somogyországnak neveznek. Északon és délen élesen elkülöníthető természetes határa van, a Balaton és a Dráva, azonban keleten és nyugaton jellegzetes tájegységei szomszédos megyék területén is folytatódnak. Siófok térségében a Mezőföld nyugati szeglete nyúlik át Fejér megyéből, ettől délre a Külső-Somogyi dombság hullámos felszíne olvad össze Tolnában a hasonló felépítésű és domborzatú Tolnai-dombvidékkel, majd a Zselic szintkülönbségekben jelentős dombvonulatán osztozik Somogy és Baranya megye. Délen a baranyai Dráva-sík alföldi jellegű területe szinte észrevétlenül nyomul a folyó mentén egészen Tótújfaluig. Somogy megye térkép | Magyarország Térképe. Délnyugaton a Zalai-dombok szelíd lankái teszik változatossá a tájat Csurgó körzetében. (A térkép az egész Dunántúli-dombságot mutatja) (forrás:Wikipedia) Az oldalon feltüntetett távolsági adat, a budapesti "0" kilométerkőtől értendő tájékoztató jelleggel, az autópályák kiiktatásával!
1856-ban került a Kund-család birtokába, akik bérlőknek adták ki. Az árutermelés a termelés korszerűsítését jelentette: megjelent a gőzcséplőgép, benzinmotoros szántógép, gőzmalom és halastó is épült. Jó minőségű termőföld, kedvező éghajlat, különösen megfelelő mennyiségű és időbeli eloszlású csapadék teszi alkalmassá e környéket a növénytermesztésre, a völgyekben dús rétek, a dombhátakon pedig sűrű erdők zöldellnek. A tiszta környezet is magyarázza, miért Somogyvámoson található az ország legnagyobb biofarmja. A falu XX. századi történetét a két világháború, az azokat követő földreformok, majd a szövetkezeti mozgalom kibontakozása jellemzi. Az eredményeként kiépült nagy gazdaság a somogyvári és pamuki határt is magába foglalta. 1945 után a falu nagy fejlődést élt át: burkolt utak, új iskola, 1961-re kiépült a villamoshálózat, 1968-ban pedig vezetékes ivóvízhez jutott. A község 1990 óta saját önkormányzattal rendelkező, tiszta, rendezett település. Megújult a római katolikus és az evangélikus templom közötti tér, rendszeresen karban tartják a középületeket, a 19 utcában levő 277 családi ház 80%-a vezetékes vízzel, 35%-a vezetékes gázzal és ugyanennyi telefonnal is el van látva.
Kapcsolat Impresszum Adatvédelem Oldaltérkép Kiadó Integranet Kft. Telefon +36 20/561 9987 Szerkesztőség Kaposvár, Kossuth L. u. 20. E-mail Ez a weboldal sütiket (cookie) használ a lehető legjobb élmény nyújtásához. Információ
Lükő Gábor előszavával. II. bővített, átdolgozott kiadás CD-melléklettel ( 2012) Újkígyós 200 éve Békés megye szívében Képes kultúrtörténeti áttekintés (szerk., 2014) A Nép-vének tanácsa. Szebellédi Zoltán előszavával (szerk., 2 014) Radna fényes csillaga… A máriaradnai kegyhely néprajzáról (2. átdolgozott, bővített kiadás; Domonkos László előszavával. 2015) Memoria iusti cum laudibus. 1956 emlékezetének könyve (szerk., Miklós Péter előszavával, 2016) A hagyomány szolgálatában. Ki nevet a végén? | Dr. Csernus Imre és Aranyosi Péter közös estje – A Vértes Agoraja. Számadás és kitekintés, az Ipolyi Arnold Népfőiskola évtizedei (szerk., 2018) Szabadlélek Harminckét év versszerű szövegei (Baka Györgyi szerkesztésében és előszavával. 2018) Gerendási pusztából született község: Csabaszabadi Községtörténeti monográfia (szerk., 2018) Napkeleti kalászat Válogatott tanulmányok, írások, naplók, fényképek (Both Imre előszavával, 2020) Arrul tudták hun tart a világ... A kis-sárréti karikásostor históriája (szerk. Szőke Péterrel 2021) Tudományos és ismeretterjesztő cikkei, tanulmányai számos gyűjteményes kötetben valamint különböző periodikákban, lapokban, folyóiratokban jelennek meg ( Acta, Búvópatak, Honismeret, Kőrösi Csoma Évkönyvek, Kárpátia, Moldvai Magyarság, Napút, Néprajzi Értesítő, Polisz, Turán stb.
Harangozó Imre – A veszedelemtől óvó asztal... Rákóczi és a ruszinok Gyűjtéseinek eredeti hangfelvételeit a MTA Zenetudományi Intézetének Archívuma őrzi. Az elmúlt három évtizedben száznál több időszaki kiállításon mutatta be néprajzi gyűjteményét és fényképfelvételeit. (A teljesség igénye nélkül: Kájoni János Megyei Könyvtár; Csíkszereda, Magyar Kultúra Alapítvány; Budapest, Móra Ferenc Múzeum; Szeged, Munkácsy Mihály Múzeum; Békéscsaba, Sárréti Múzeum; Szeghalom, Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark; Pusztaszer) 1990 óta számos televíziós produkció néprajzi szakértője. Dolgozott Halmy György, Martinidesz László, Simon Balázs és Tóth Péter Pál rendezővel is. Kitüntetései [ szerkesztés] Halász Péter a Magyar Néprajzi Társaság szakosztályelnöke átnyújtja a Sebestyén Gyula-díjat Harangozó Imrének. 2000. május 6 -án vehette át a magánalapítású Magyarságért Emlékérem kitüntetést annak alapítójától, dr. Horkovics Kovács Jánostól. Dr szép imre hall. 2003. július 26 -án a Magyar Néprajzi Társaság elnökségétől Sebestyén Gyula-emlékérmet kapott mint a szakmát nem hivatásszerűen művelő néprajztudós.
Népi imaköltészetünk emlékei a csongrádi eredetű békési és csanádi községekben ( 2004) A falu közepe. Újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére (szerk., 2 004) Etelközi fohászok. Válogatás a moldvai magyarság vallásos népköltészetének kincsestárából. CD-melléklettel ( Kővári Rékával 2005) Mert ennek a hideg télnek nemsokára vége szakad… Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei, eseményei és következményei az újkígyósi népi emlékezet tükrében ( Turovszki Krisztiánnal 2006) Vajon miért beszélt nékem annyi mindent nagyapó? Tankó Mónus Berta csángó pásztor emlékezései (szerk. Bakay Péterrel 2007) Kígyósi triptychon. Toxikomák – Közeli Dr. Csernus Imrével és Szabó Győzővel | Nők Lapja. Válogatott helytörténeti tanulmányok. Halász Péter előszavával ( 2009) Transzcendens trambulin. Korunk felfogása és a moldvai csángók hagyományai az utolsó átmenet rítusrendjével kapcsolatban ( Molnár V. József előszavával 2010) Örök emlékezetül… Helytörténeti, honismereti oktatási segédanyag 10-14 esztendős újkígyósi gyermekek számára ( 2011) Hogy megmutattál mindent, ami szép… 20 éves a Szent Erzsébet Szeretetotthon ( Szigeti Antallal) ( 2011) Anyám, anyám, szép Szűz Márjám… Régi imádságok, ráolvasások a gyimesi és moldvai magyarok hagyományából.
Források [ szerkesztés] Harangozó Imre: Sokat gondolkoztam a régi atyákról című könyve nyomán (Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó Kft. Budapest, 2003. ISBN 963-8608-47-1 ISSN 1588-6174) Harangozó Imre személyes szóbeli közlései Jegyzetek [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 120172619 OSZK: 000000005356 NEKTÁR: 151152 PIM: PIM127548 LCCN: n2003105299 ISNI: 0000 0000 8012 8637 SUDOC: 057649596 BNF: cb13502679v