Hol szeszt kínál, maró tüzet, hol mély, fekete völgybe csalna. Már régen jól tudom magam, hogy a győzelem az övé lesz. Mint más szavát, hallom szavam: micsoda zagyva lázbeszéd ez! Utolsó pohárköszöntő Éljen az árulás szava, szemed, a rámfagyott, a világ durva igaza. S hogy Isten elhagyott. 1940 Mikor egy korszakot temetnek, zsoltár nem zeng, pap nem beszél, testére szirmok nem peregnek, dísze csalán, ördögszekér. Csak sírásók dolgoznak ott lenn fürgén. A munka sürgető. És csend van. Istenem olyan csend: hallani, hogy fut az idő. Az első ágyúlövés Leningrádra Torpant a hangra hirtelen az emberáradat. Ezt nem a város szülte, nem, falukból sem szakadt. A mennydörgésre, úgylehet, testvérként emlékeztetett, de az másképp morog: nedvesebb hangon. A galamb szárnyai 3. Fellegek hűs röpte benne, permeteg vidító záporok. Olyan, amilyen Olyan, amilyen. Nektek mást kívánok, jobb sorsot. Mint szatócsok, sarlatánok, már boldogsággal nem kereskedem. Míg pihentetek békén Szocsi partján, micsoda éjek sötétje zuhant rám, s milyen zengések rémlettek nekem!
Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 21. szám Emlékszel-e egy csuf madárra? (Hollók és varjak kósza népe Igy vallat éjről-éjre. ) Emlékszel-e egy csuf madárra, Egy véres, bűnös, vén seregélyre? Nem láttam soha seregélyt én, Gyönge, finom fióka-szárnyam Ugy-e hogy makulátlan? Nem láttam én, jaj, sohse láttam. Éjben, csókban, borban, szemétben Tört szárnnyal én sohse loholtam, Sebekkel, félig-holtan, Az nem én voltam, az nem én voltam. Nem emlékszem a csuf madárra, Valaki itt galambnak vélten Járt helyettem a vérben. Ujszülött vagyok, nem is éltem. Előttem egy vén seregély járt Bizonnyal, gonosz, bűnös kedvben, Dacolva, istenetlen. Kertészet/Madarak/Örvös galamb – Wikikönyvek. Előttem egy vén seregély járt, De én ime ujraszülettem. Pihés, fehér, szűzi galambként, Aki nem küzd, sorsot nem vállal Egy csuf seregély-árnnyal, Pihés, fehér, szűzi galambként Halok meg szép galamb-halállal.
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Louis Aragon (Franciaország, Párizs, 1897. október 3. – 1982. december 24. ) költő és regényíró, esszéista, kritikus, politikai aktivista. Albert de Routisie, François la Colère és Jacques Destaing név alatt is publikált.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az erdei út fövényén két lány jött, két bús jövevény. Ingott kalapjuk álmatag, ruhájukon fehér szalag. Lelkűk, az fülemüle dal, mely énekel, kacagva vall... Intettek nékem valamit a szélbe, jaj, ki tudja mit? Ki is vagyok? Két drága lány ott lelt az erdő oldalán. Szóltak: Költő, aranykoboz, szívünk terólad álmodoz. Mellettem állt Múzsám, alant, kezében egy bús sír-galamb. A galamb szárnyai 8. És óriási szárnyai borzongva kezdtek szállani. Az orgonák meg csöndesen hulltak a döbbent földre, lenn.
És nézem a tavi fűrésztelep ormán kigyúló fényt az ablakomból. A csendet csak ritkán zavarja meg a gólya, ahogy leszáll az ereszre. És hogyha az ajtót megzörgeted, talán már fel sem figyelek a neszre. Lev Gumiljevvel az oroszországi Bezhetszkben. (Ghirlandajo felvétele)]] Arcomról a mosoly Arcomról a mosoly ledermed. Ajkam a téli szélbe mártom. Új fák kerülnek a Galamb udvarára : hirok. Ma egy reménnyel kevesebb lett, s eggyel több ének a világon. Üzenet Ne küldj több hírt galambszárnyakon, ne írj többé riadt levelet, márciusi szélként ne legyezz: már a lombos édenben lakom, nyugalom van itt, fejem felett topolyák sátra lengedez.... Surranok, mint mókus, fák hegyén, hölgymenyét képében könnyedén, én zengetem vadhattyúk szavát, hogy ne féljen ott a vőlegény, förgeteges tél haván - jegén, amíg várja holt menyasszonyát. Csüggedt lehetsz most Átkokat zúdítasz a lassú sorsra, csak egyet áhít szíved: gyors halált. Nyugat felől a szél hozzám sodorja szavad: csupa könyörgés, csupa vád. De hozzád visszatérni úgyse mernék. hazám sápatag égboltja alatt az életem csupán ének meg emlék.
Álmokat sző, s közben elbűvöl szívet, fantáziát, bármilyen környezetbe is helyezi csodás szerelmi történeteit: a nyílt tengerre, a skót felföldre, a londoni jó társaság fényes báltermeibe vagy éppen a Vadnyugat mozgalmas síkságaira.
És íme a második kötet, ahol a leányrabló Lachlan életét is megismerhetjük. De hol máshol eshetne az ember szerelembe, mint Sherring Cross-ban? 2. Szeress örökké A tengerentúlon népszerű írónő, kinek először jelenik meg könyve magyarul, a múlt századi Angliába és Skóciába kalauzolja az olvasót. Abba a korba, amikor leplezetlen ellenszenv dúlt angolok és skótok között, s amikor a házasságok ritkán köttettek szerelemből. A meglepetéseket tartogató, olykor vaskos humorú, de ízig-vérig romantikus történet főhőse Lady Kimberly. Melyek a legszebb magyar szerelmes számok? Elsősorban rockzene érdekel. (2. oldal). Az ifjú angol nemeshölgy édesanyja halála után várni akar az esküvővel, míg letelik a gyászév, ám a hozományra éhes, türelmetlen vőlegény elhagyja. Valójában a lány csak azért bánkódik, mert szertefoszlik a remény, hogy elkerüljön az apai háztól. Atyja, Amburough gróf ugyanis elviselhetetlen zsarnok, s ő maga is alig várja, hogy megszabaduljon éles eszű leányától, és nőül vehesse a csinos özvegyet, kire szíve régóta vágyik. A lady-nek tehát nincs más választása, mint elfogadni a házasságközvetítő hercegi pár kegyes vendégszeretetét, s a többi eladó lánnyal együtt várni a kapható férjjelöltet.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
SZERELMES GONDOLAT Suhan az égen szerelmes gondolatom Magam láthatatlan kézzel fojtogatom Olyan jó lenne nem csak hinni, de tudni Hogy e gondolatom hozzád is el fog jutni Ma éjjel eme gondolatban oly forrón öleltél Minden mozdulatoddal, vágyódva szerettél Eggyé váltunk mi ott s akkor, kéz a kézben Szerelmed, azóta is kísér, szívemben érzem Emlékszel ugye, ajkam ajkadhoz téved Csókom nyomát, azóta is szádon érzed Megszólalva két szó lett köztünk az élet Egymásnak mondtuk, - szeretlek Téged!!!