Ezek a korszakolási felosztások mesterséges kreálmányok. Többnyire nem lehet konkrét évszámhoz kötni eseményeket. Van aki az ókor végét 476-ra teszi, de van, aki 313-ra. Egyik sem lehet egzakt szám. Vagy a középkornál: van aki 1492-t teszi a középkor végének, van aki 1648-at. Általában ezek nem valós adatok. Miért? Mert abszurd. Abszurd az, ha valaki 1492-ben születik akkor még középkori embernek számít, de ha egy évvel később akkor már újkorinak. Ez nem lehetséges. A történészek többnyire folyamatokat néznek, így nem évszámhoz hanem évszázadhoz kötik a korszakhatárokat. Bebesi György: Történelem 40 tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001) - antikvarium.hu. A történettudomány szerint az ókor vége a 4-6 század közé esik amikor hosszú folyamat során az ókor véget ért és elkezdődött a középkor. Tehát sohasem lehet konkrét évszámot venni alapul, hanem csakis egy folyamatot! Attól még nem lesz hirtelen középkor, hogy kifosztják vagy leigázzák Rómát. Az meg köztudott, hogy 476 után is voltak római uralom alatt lévő területek. A másik része, hogy a magyar történelemben mások a határok, mint a világtörténelemben.
Amikor a két angol szó: "informe" és "informacioun" megjelent a 14. század végén, már magukon viselték az uralkodó arisztotelészi hylomorfizmus (Az arisztotelészi hülomorfizmus az anyag és a forma konvergenciájanak elismerése: a forma nem külsődlegesen felöltott alakzat, hanem a dologhoz belsőleg hozzátartozó szintaxis. ) doktrínáinak hatását. Az újkor beköszöntével a középkori ideák és intézmények elveszítették a tiszteletet. Az újkor elején az információ a világegyetem felől az emberi értelem és érzék felé fordult. Az elején maga az információ szó nem játszott fontos szerepet, eltérően az "impresszió" és "idea" szavaktól, de az empirista filozófia hamar felfedezte magának: alkalmasnak tűnt, hogy leírja az érzékelés mechanikáját: a tárgyak hogyan alakítják (in-form) az érzékeket. A történelmi korok mettől meddig tartanak? Őskor, Ókor, Középkor, Újkor, Jelenkor?. Az információ utal az érzékek formálására, a folyamatra, ahogyan a világ kifejezi önmagát az érzékek által. Az információ környezete megváltozott: az objektív, tárgyilagos formától eljutott az empirizmus szubjektív, érzéki megismeréséhez.
Az információ fontos építőköve lett a világegyetemnek, és ebben a világegyetemben az emberek csupán adatközlők-továbbítók, melyek az információ áramlását segítik elő. Az információt egyre inkább a tényszerűséggel azonosították, mely így egyfajta kiváltságos tudássá vált. A 20. század végére megerősödtek azok, akik az újkori közlési folyamatokat megkérdőjelezték, különösen azt, hogy hogyan ismerhetjük meg a valóságot. Ennek komoly következményei lehetnek az információ helyzetének és jelentésének szempontjából. Azt az elképzelést, hogy az információ az objektív valóság építőköve, mely valahol körülöttünk van, elvetették, helyette úgy vélik, hogy a valóság többrétegű, és egyik rétege sem létezhet az emberi érzékelés nélkül. Művészettörténeti korszakok – Wikipédia. Megszűnt az a vélemény, hogy az információ tényszerű és valódi tudástartalma van a valóságról, mert a valóság valódi tudástartalma nincs többé. Jelentés-szerkezetekkel és rendszerekkel helyettesítették, melyekből olyan jelentések születnek, mint például a nyelv. Ezek a modernizmusra adott válaszok vezettek el a 20. század második felében azokhoz a törekvésekhez, melyeket összegezve az információ szubjektív vetületének hívok, szemben a késői modernizmus objektív vetületével.
Ezeket a szavakat két környezetben használták; a megfoghatóban és a megfoghatatlanban. A tapinthatóban-megfoghatóban az "informatio" megerősíti a formát adó cselekvést. A tapinthatatlan-megfoghatatlan formában főként filozófiai környezetben fordul elő. Görög filozófiai fogalmak fordításakor, magyarázatakor jelentek meg, mint hypotyposis (személyek, jelenségek szemléletes megjelenítése), prolepsis (anticipáció, előre vetítés), eidos, idéa, (forma), morphé és typos. A középkor folyamán az "informatio" és "informo" szavakat a skolasztikusok is használták a hylomorfizmus tanainak tárgyalásakor; a dolgok formából és anyagból tevődnek össze. A forma alakítja, formálja az anyagot, az anyag megvalósítja a formát. Ez az idea szolgált fő alapelvként számos késő-középkori vallásban és tudományban. Az információ a világegyetem rendjére és szerkezetére utal; utal az anyagra is, mely az azonosságát a benne lévő forma, lényeg által nyeri el. Egy olyan élő formákkal, lényegi részekkel bíró világ része volt, mely nagyon különbözik a miénktől.
Magyar viszonylatban többnyire 1526-ot tartják a középkor végének. De itt is igaz, ami a világtörténelemre: ki szabja meg? Mi alapján? Ha csak a hadtörténetet nézem, akkor egyértelmű az 1526. De ha a rendi fejlődést nézem akkor sokkal későbbi évszámot kell megadjak! Épp a sok nézőpont miatt nem lehet semmilyen korszakhatárt egyetlen évszámhoz kötni! Aki mást mond, az hatásvadász, szenczáióhajhász és a történettudományhoz nem nagyon ért. Egy történész
A moláris tömeg 110, 9 g / mol. Szobahőmérsékleten kristályos fehér szilárd anyagként létezik. Sőt, higroszkópos és könnyen oldódik vízben. Ezért használhatjuk szárítószerként. Vízmentes vagy hidratált formában is kapható. A vízmentes kalcium-klorid olvadáspontja és forráspontja 775 ° C, illetve 1935 ° C. A kalcium-klorid előállításának fő módszere a Solvay-folyamat mellékterméke. Mészkövet használ. 2 NaCl + CaCO 3 → Na 2 CO 3 + CaCl 2 Ennek a vegyületnek az egyik fő felhasználása jégtelenítő szer. A víz nyomasztó fagyáspontja mentén csökken. A második legnagyobb alkalmazás, hogy porszabályozó szerként használják. Higroszkópos tulajdonságai miatt a koncentrált oldat folyékony réteget képes megtartani az út felületének szennyeződésén. Ezért irányítja a port. Sőt, növelheti a víz keménységét. Pl: az uszodák vízkeménységének növelése. Mi az a magnézium-klorid? Különbség a kalcium-klorid és a magnézium-klorid között Hasonlítsa össze a különbséget a hasonló kifejezések között - Tudomány - 2022. A magnézium-klorid egy szervetlen só, amelynek magnéziumionja két kloridionhoz kapcsolódik. Ennek a vegyületnek a kémiai képlete MgCl2.
(vagyis tömény oldatában is teljes-e a disszociáció vagy nem? ) gyenge sav (tehát a disszociáció nem teljes még híg oldatban sem) erős bázis-gyenge sav sója oldatának milyen lesz a kémhatása? lúgos (de nem annyira lúgos, mint egy erős bázisnak például a nátrium-hidroxid oldatnak) honnan tudjuk tapasztalatból? A kezünk ugyanúgy síkos lesz a szóda-oldattól, mint a nátrium-hidroxid oldattól. Mindkettő lúgos, oldja a szaruréteget. salétromsav: képlete: HNO₃ a salétromsav erős vagy gyenge sav? Donauchem Kft - Termékek és szolgáltatások - Donauchem Vegyianyag Kereskedelmi Kft.. (vagyis tömény oldatában is teljes-e a disszociáció vagy nem? ) 0, 1 M CaCl₂ oldat pH-ja CaCl₂ disszociációja (oldódása vízben): CaCl₂ → Ca 2+ + 2 Cl - hidrolízis: Ca 2+ + 2 H₂O ⇔ Ca(OH)₂ + 2 H + disszociáció: Ca(OH)₂ ⇔ Ca 2+ + 2 OH - K Ca(OH)2 =3, 74*10 -3 (az első lépésé. Valószínűleg a második OH disszociációja annyira kicsi, hogy itt elhanyagolhatjuk). első disszociációs lépés: Ca(OH)₂ ⇔ CaOH + + OH - só koncentrációja=0, 1 M Ca-ionok kiindulási koncentrációja=só koncentrációja=0, 1 M disszociál x M Ca(OH)₂ egyensúlyban van: 0, 1-x M Ca(OH)₂ és x M CaOH + és x M OH - (lásd a disszociáció egyenletet, 1 mol Ca(OH)₂-ból 1 mol Ca(OH)-ion és 1 mol OH-ion keletkezik).
Vízben nagyon jól oldódik. Szobahőmérsékleten szilárd sót alkot. Alkalmazása nagyon sokrétű, például az utak síkosságmentesítéséhez és cement -adalékanyagként is használják. Nagy mennyiségben mészkőből lehet előállítani, ugyanakkor fontos forrása a Solvay-eljárás, melynek melléktermékeként keletkezik. Kalcium-klorid (CaCl2): felépítése, felhasználása és tulajdonságai - Tudomány - 2022. Higroszkopikus tulajdonsága miatt (nagy intenzitással köti meg a vizet) zárt, jól szigetelt tartályban kell tárolni, szállítani. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii chloridum dihydricum és Calcii chloridum hexahydricum néven hivatalos. Kémiai tulajdonságok [ szerkesztés] A kalcium-kloridot egy oldatban kalcium-ionok forrásához alkalmazzák. Sok kalciumvegyület nem vízoldékony, ezért a folyamat során kicsapódik. 3 CaCl 2 (aq) + 2 K 3 PO 4 (aq) → Ca 3 (PO 4) 2 (s) + 6 KCl (aq) Olvadt CaCl 2 -t elektrolízisnek alávetve kalciumot kapunk. CaCl 2 (l) → Ca(s) + Cl 2 (g) Előállítása [ szerkesztés] Előállításának többféle módja is ismert: 2 CH 3 COOH + CaCO 3 → CO 2 + H 2 O + 2 CH 3 COO - + Ca 2+ majd a keletkezett oldathoz Nátrium-klorid oldatot adagolva a lejátszódó reakció: 2 CH 3 COO - + Ca 2+ + 2 Na + + 2 Cl - → CaCl 2 + 2 CH 3 COONa Továbbá: CaCO 3 + 2 HCl → CaCl 2 (Aq) + H 2 O(I) + CO 2 (g) Mindkét előállítási mód esetén nehézséget okoz a keletkező CaCl 2 exoterm oldódása.
Ennek a vegyületnek a természetes forrásai a tengerekből vagy tavakból kivont sóoldatok. A fő forrása azonban a Solvay folyamatból származik, amelyben a mészkő (CaCO) 3) egy sor transzformáción megy keresztül, amíg a kalcium-klorid melléktermékből származik: 2NaCl (aq) + CaCO 3 (S) <=> na 2 CO 3 (k) + CaCl 2 (AQ) Az ebben a folyamatban érdekes termék valójában nátrium-karbonát, Na 2 CO 3. tulajdonságok Fizikai tulajdonságok és deliquescence Fehér, szilárd, szagtalan és higroszkópos. Ez a tendencia, hogy a nedvességet a környezetből abszorbeálja, a Ca ionok bázikusságának köszönhető. 2+. Milyen alapok: Lewis vagy Bronsted? Lewis-tól, mivel a pozitív fajok képesek elektronokat elfogadni. Ezeket az elektronokat például a vízmolekulák oxigénatomjai adják. A szilárd anyag abszorbeálja a nedvességet ahhoz a mértékig, hogy feloldódjon ugyanabban a vízben, amely nedvesíti a kristályait. Ez a tulajdonság deliquescence néven ismert. Sűrűsége 2, 15 g / ml. Mivel a víz beépül a szerkezetébe, a kristály "bővül", növeli a térfogatát, és ezáltal csökkenti a sűrűséget.
`3. 74*10^(-3)=x^2/(0. 74*10^(-4) - 3. 74*10^(-3)*x=x^2` `x^2 + 3. 74*10^(-3)*x-3. 74*10^(-4)=0` x1=x=−0, 021299279451384705 (ezt elvethetjük, mert negatív) x2=0, 017559279451384704 (az OH-ion koncentráció az egyensúlyban, ami ennyivel csökkenti a 0, 1 M hidrogénion-koncentrációt) [H]=0, 1-0, 017559279451384704=0, 082440720548615296 M pH=-lg[H]=-lg(0, 082440720548615296)=1, 08 Összegezve: Mindegyik anyag oldat koncentrációja azonos: 0, 1 M növekvő pH alapján (1-14) salétromsav (pH=1) kalcium-klorid (pH<7, pH=1, 08) hipoklórossav (pH<7, pH=4, 25) nátrium-karbonát (pH>7, pH=7-13 közötti) KOH (pH=13)
(vagyis tömény oldatában is teljes-e a disszociáció vagy nem? ) erős bázis (tehát a disszociáció teljes még tömény oldatban is) kalcium-klorid: képlete: CaCl₂ összetétele alapján ez milyen anyag? só minek a sója? a kalcium-hidroxid és sósav sója a kalcium-hidroxid erős vagy gyenge bázis? (vagyis tömény oldatában is teljes-e a disszociáció vagy nem? ) gyenge (tehát a disszociáció nem teljes még híg oldatban sem) a sósav erős vagy gyenge sav? (vagyis tömény oldatában is teljes-e a disszociáció vagy nem? ) erős sav (tehát a disszociáció teljes még tömény oldatban is) gyenge bázis-erős sav sója oldatának milyen lesz a kémhatása? savas (de nem annyira savas, mint egy erős savnak például a sósav oldatnak) nátrium-karbonát: képlete: Na₂CO₃ ugyanaz pepitában, mint a kalcium-klorid, csak itt erős bázis-gyenge sav sója szerepel a nátrium-hidroxid és szénsav sója a nátrium-hidroxid erős vagy gyenge bázis? (vagyis tömény oldatában is teljes-e a disszociáció vagy nem? ) a szénsav erős vagy gyenge sav?