Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny Háp! Háp! Háp! Jönnek a Kacsák! Hű, de éhes, hű, de szomjas ez a társaság! Bú! Bú! Bú! Boci szomorú! De hogy feszít tyúkjai közt a Kukurikú! Röf! Röf! Röf! Orra sárba döf: sonka-lábán Kucu néni fürödni döcög. Gá! Gá! A hadtáp története :: Magyar Katonai Logisztikai Egyesület. Gá! Szalad világgá Liba mama, ha a Csacsi rábőg, hogy: I-á! Rút! Rút! Rút! Fel is, le is út: mérges Pulyka te szereted csak a háborút! Bú! Röf! Háp! Sípok, trombiták: víg zenével így köszönt e díszes társaság.
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny 2008. 01. 08 Háp! Háp! Háp! Jönnek a Kacsák! Hej, de éhes, hej, de szomjas ez a társaság! Bú, bú, bú, boci szomorú, de hogy feszít tyúkjai közt a kukurikú. Röf! Röf! Röf! Orra sárba döf: sonkalábán Kucu néni fürödni döcög. Gá! Gá! Gá! Szalad világgá Liba mama, ha a Csacsi rábőg, hogy I-á! Rút! Rút! Rút! Föl is, le is út: mérges Pulyka, te szereted csak a háborút! Magyar hadtáp készlet - eMAG.hu. Bú! Röf! Háp! Sípok, trombiták: keltsen édes hangversennyel ez a társaság!
Háp! Háp! Háp! Ádám Jenő–Szabó Lőrinc; női hang Music
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Juhász Gyula 1926 Anna örök Teljes szövegű keresés Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen.
"Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! " Juhász Gyula: Anna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Kövecses Anna: Örök kikelet. Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen.
Ezt az eltávolodást az is mutatja, hogy csak elnagyoltan, jelzésszerűen idézi fel a nő alakját. Ám egyszerű, higgadt kijelentésein átsüt a szenvedély, amit önmaga előtt is titkol. A 2. egység a 2. mondat (7-12. sor), amely a jelenről szól, ezt jelzi a "Ma már". A beszélő bizonygatja a múlt iránti közönyét, ezért ez az egység ellentétben áll az előző egységgel. A lírai én úgy tesz az elején, mintha már nem érdekelné Anna. Olyan szavakat használ, hogy úgy érezni, túl van már rajta, elmúlt már, felülemelkedett az élményen, túllépett Annán. Kicsit le is értékeli: már nem remeg a tekintetétől, stb. De ez arra is utal, hogy régen valamikor nagyon zavarba tudta ejteni a jelenléte. Azonban ma ez már kisebb amplitúdójú. Egy voltál a sokból, írja. TV21 UNGVÁR. Versek két percben. Juhász Gyula: Anna örök (Dobán Vivien előadásában) - YouTube. Ez egy pofon a nőnek: olyan Adys húzás. De Adyval ellentétben Juhász Gyula nem tudja elfelejteni Annát: egész életén át végighordozza az emlékét. A "de, mégis" kötőszavak éles fordulatra utalnak: a lefojtottság átadja helyét a heves érzelemkifejezésnek.
13:57 Drága Anna! Nagyon-nagyon elszorult a torkom! Elismerésem! Azt gondolom, inkább csenddel, és mély tisztelettel adózok az örök, tiszta gyermeknek. Erzsi szalokisanyi1 2018. 12:54 Kedves Anna! Emlékeink gyöngyfüzéreit sokszor morzsolgatjuk, mint imádkozók a rózsafüzérüket. Jó visszagondolni, gondtalan gyermekéveinkre. Tiszta, szép, emlékeinkre. Csodás szép alkotás. Nagyon tetszik. Szeretettel. Tisztelettel: Sanyi kokakoma 2018. június 5. 20:55 Szívvel gratulálok nagyon szép a vers! János kicsikincsem 2018. június 2. 19:23 Szívvel gratulálokkedves Anna a különleges vershez. Ilona Törölt tag 2018. június 1. 18:55 Törölt hozzászólás. kodrane 2018. 16:59 Igen így van, de az emlékek el kíséivvel olvastalak! Emese66 2018. május 31. 17:14 Szépséges versedhez szívvel gratulálok! Abraks_Anna 2018. 15:36 Gyönyörű stapi 2018. 13:07 De gyönyörűen írtad meg! Csodás vers a gyermeki lélekről! Gratulálok! szurkevirag 2018. 11:31 De szép az a konklúzió! Gratulálok Anna! Törölt tag 2018. május 30. 19:43 Törölt hozzászólás.
Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni" 🙂!
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6. ), a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője. Juhász Illés (1853–1902) posta- és távirdafőtiszt és felesége, Kálló Matild (1862–1953) első gyermekeként született. Anyai nagyapja Kálló Antal volt. 1893–1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius című versét közölte a Budapesti Napló. augusztus 26. – 1900. május 5. között piarista novícius Vácott. 1902. május 26-án apja meghalt hátgerincsorvadásban. 1902–1906-ban a pesti egyetem magyar–latin szakos hallgatója volt. Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral. A Négyesy-szeminárium titkára. 1904. november 26-án, a diáktüntetés alkalmával rendőrkard sújtott rá, megsebesítve fejét és kezét. 1905-ben megismerkedett Adyval, aki nagy hatással volt rá. Juhász Gyula korán felismerte Ady költői tehetségét.