A kémiai elemek természete Julius Lothar Meyer (1830-1895) A kémiai elemek természete atomsúlyaik függvényében Részletek Annalen der Chemie, Supplementband 7, 354364 (1870) (in: Henry Marshall Leicester and Herbert S. Klickstein, A Source Book in Chemistry 1400-1900 (Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1963) Az atomsúlyokban mutatkozó szabályszerûségeket nemcsak nagyon különbözõ elemek között keresik az egyes szerzõk, hanem igen eltérõen mutatják is be. Miután meggondolásainkat nem Gmelin úgynevezett "ekvivalenseire" alapozzuk, hanem az Avogadro, valamint Dulong és Petit szabályai alapján meghatározott atomsúlyokat használjuk, ezeknek a szabályszerûségeknek a bemutatása jelentõsen egyszerûsödik. Már 1864-ben találtam olyan szabályszerûségeket, amelyek az addig különbözõnek tekintett kémiai elemcsaládokat ugyanabba a rendszerbe sorolták. Az atomsúlyok pontos meghatározása révén azóta a mostanáig felfedezett, kellõképpen ismert elemek is bekerülhettek ebbe a rendszerbe.
A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele. A természetben is előforduló elemeket mind egy, vagy két betűvel jelöljük; néhány mesterségesen előállított radioaktív elem vegyjele három karakterből épül fel, például Uub, amit később neveznek el a IUPAC döntése alapján állandó néven. A vegyjelet mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a IUPAC szabályai szerint. A vegyjelek a periódusos rendszerből olvashatók ki. A ma használt vegyjeleket Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész fejlesztette ki. A vegyjelek az elemek általában görög, ill. latin eredetű nevéből képzettek: hélium: He (a görög "helios" = "nap" szóból). klór: Cl (a görög "chloros" = "halványzöld" szóból). arany: Au ( a latin "aurum" szóból). szén: C (a latin "carbo" = "állati szén" szóból) vas: Fe (a latin "ferrum" = "kard, vas" szóból). réz: Cu (a latin "cuprum" = "Cyprus" szóból). szilícium: Si (a latin "silicis" = "kovakő" szóból).
Játék a kémiával A videó ötletes módja annak, hogy bárki számára érdekessé és érthetővé tegyük a kémiai elemek és egymással szembeni reakcióik világát. A "nemesgázok" magánya. A videó készítőinek legfőbb célja, hogy kedvet csináljanak a kémiához Forrás: Youtube A felvételt a Marie Curie Actions kutatói készítették annak mintájára, ahogyan a különböző elemek valósan is kölcsönhatásba kerülnek egymással.
A GW170817 gravitációshullám-jelet kibocsátó összeolvadást alaposan megfigyeltük, és a színképekben látszott is, hogy nehéz elemek jöttek létre a robbanásban. De van-e elég ilyen ütközés, lehet-e tényleg ez a forrás? Az MTA CSFK Konkoly Csillagászati Intézetének posztdoktor kutatója, Benoit Coté, ennek megválaszolására modellszámításokat vetett össze a LIGO által a gravitációshullám-észlelésekből számolt gyakorisági adatokkal. Egyrészt megvizsgálta, hogy a csillagpopulációs modellek mennyi neutroncsillag-párt jósolnak. Ezek a modellek azt mondják meg, milyen csillagokból mikor mennyi lehet az Univerzumban. Másrészt a galaxisok kémiai fejlődési modelljeit is figyelembe vette, amelyek viszont azt mondják meg, hogy az egymást követő csillaggenerációk nyomán hogyan változik az egyes kémiai elemek gyakorisága az Univerzum fejlődése során. A különböző területek által jósolt gyakoriságok a neutroncsillag-ütközésekre. A zöld a különböző típusú csillagok gyakorisága alapján számolt, a kékek a kémiai fejlődésre számolt értékek.
Coté-ék modelljeiből további érdekes számok is kijöttek. Ha csak a Tejútrendszert nézzük, a mi galaxisunkban egymillió év alatt átlagosan legalább tucatnyi, de akár több száz ilyen összeolvadás is történhet. A mostani összeolvadás során, amikor két, egy naptömeg feletti neutroncsillag ütközött össze, a belőlük kiszabaduló anyag a Nap tömegének százada és huszada közötti mennyiséget tehetett ki. Hogy ez sok vagy kevés? Pusztán aranyból az egész Föld tömegének több tucatszorosát (valahol 15 és 70 földtömeg között) gyártotta le, és szórta szét. Neutroncsillagokhoz képest nem sok, de egy később bolygórendszerré váló csillagközi felhő gazdagításához akár jól is jöhet. Az eredményeket bemutató szakcikk az Astrophysical Journal Letters folyóiratba lett beküldve, jelenleg bírálatra vár. Forrás: arXiv Hozzászólás
A végeredmény (az instabil izotópok radioaktív bomlásai után) aztán rengeteg nehéz elem lesz, például jód, xenon, ezüst, arany, platina, bizmut, urán, plutónium. Ismeretlen vizeken: az általunk ismert, kísérletileg vizsgált, stabil (kék) és radioaktív (sárga) izotópok mellett található az r-folyamat tartománya (r, mint rapid, gyors neutron-befogás, zöld), ami szupernóva-robbanásokban és neutroncsillag-ütközésekben zajlik. (Forrás: T. Yoshida és N. Shimizu) Legalábbis ez volt eddig az elméletekből származó eredmény. Ezeket a magreakciókat ugyanis nehéz vizsgálni, mert földi körülmények között egyszerűen nem tudunk olyan gyorsan, olyan sok neutront atommagoknak ütköztetni, hogy leutánozzuk a végbemenő folyamatokat. Az izotóptérkép ezen tartománya számunkra még feltérképezetlen, és így azt is csak bizonytalanul tudjuk megbecsülni, milyen elemből mennyi jön létre végül, vagy hogy mennyi idő alatt bomlanak el. Ezért fontos tehát, hogy működés közben figyeljük meg, ha ezek a folyamatok megtörténnek az Univerzumban.
International English language, informative prices are shown in euros Magyarország Magyar nyelvű oldal, az árak forintban vannak megjelenítve A sztereó erősítő az igényes otthoni zenehallgatás egyik alappillére. Az elmúlt évek házimozi őrülete háttérbe szorította a sztereózást, de mostanában ismét nagyobb az igény a minőségi zenehallgatásra. A sztereó erősítőkben kevesebb és jobb minőségű alkatrész van, rövidebbek a jelutak. Nincsenek olyan, a hangzást negatívan befolyásoló tényezők, mint LCD kijelző, 5-7-9 csatorna, különböző surround dekóderek, video áramkörök, amelyek ráadásul növelik egy készülék árát, így egy adott árkategóriás házimozi erősítő árából sokkal jobb hangminőségű sztereó erősítőt lehet vásárolni. Top ajánlat Elegáns, letisztult készülék, akár 2x75W teljesítménnyel, beépített hálózati lejátszóval, 192 kHz/24 bit DAC konverterrel, optikai, koaxális bemenetek és RCA kimenetekkel.... 359. Sony blutuszos hangfal hd. 900 Ft 359. 900 Ft
UE Boom 3 A listát elnézve az nem számít nagy dolognak, ha egy bluetooth-os hangszóró mutat valamilyen szintű vízállóságot, de az UE Boom 3 még lebeg is, amivel a medencés bulik legjobb választásává is válhat. Akkor sem kell aggódnunk, ha csónakázni vagy horgászni visszük a Boomot, hiszen ez biztosan nem merül el a fenékre, vagy lesz baja a víztől. A kis méretnek köszönhetően ez a hangszóró akár egy pohártartóban is elfér, miközben az ereje és a hangzása teljesen meghazudtolja a paramétereket. Sony blutuszos hangfal 1. Anker Soundcore Flare Az Anker Soundcore Flare a lista pénztárcabarát pontja. A költséghatékonyságról ismert márka üdvöskéje meglepően jó minőséggel és IPX7-es vízállósággal kecsegtet azoknak, akik túlzásnak érzik a több tízezer forintos hangszórókat. A kis méret jól jön, mikor egy hátizsákkal kell megoldani a túrát, a saját okosmobilos alkalmazásban pedig akár a hangzáson is finomíthatunk egy keveset. Egy színváltós LED is elfért a hangszóró alján, bár ezért dizájn elismerést biztosan nem zsebelnek be a srácok.
© 2022. Minden jog fenntartva! Euronics Műszaki Áruházlánc - gépek sok szeretettel. Áraink forintban értendők és az ÁFA-t tartalmazzák. Csak háztartásban használatos mennyiségeket szolgálunk ki. A feltüntetett árak, képek leírások tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek ajánlattételnek, az esetleges pontatlanságért nem vállalunk felelősséget.