Térkép
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
A 2021-es jogszabályváltozások ról bővebben tájékozódhat az Adózóna egyéb írásaiból és a HVG Tb 2021 különszámából. A korkedvezményt szerzett személyek korhatár előtti ellátásra való jogosultságával kapcsolatban a Khtv. 7. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza a vonatkozó jogi szabályozást, mely szerint korhatár előtti ellátásra az jogosult, aki az ellátás megállapításának kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-ig a Tny. 2011. december 31-ig hatályos rendelkezései szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett. A korhatár előtti ellátás annyi évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt vehető igénybe, ahány év korkedvezményt a korhatár előtti ellátás megállapításáig – de legkésőbb 2014. december 31-ig – szerzett. OLVASSA TOVÁBB cikkünket a korkedvezményt szerzett személyek ellátásra való jogosultságát bemutató példáért és az egyéb tudnivalókért! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Bár a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges, legalább húsz év szolgálati idő megszerzése általában nem okoz nehézséget, mégis előfordul, hogy ez nem sikerül. Ebben az esetben lehet segítség az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy. Az öregségi résznyugdíj fogalom nem azonos a nyugdíj rész kifejezéssel. Ez utóbbi fogalom egy másik esettel kapcsolatos, amikor a nemzetközi vonatkozású nyugdíjaknál egy-egy érintett ország által az összes szolgálati időből nála szerzett szolgálati idő mértéke szerinti nyugdíj rész kifizetéséről van szó. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra az a személy lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki: – az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és – legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. – írja a Nyugdíj portál. Ha Ön élete folyamán több uniós országban is dolgozott, elképzelhető, hogy az érintett országok mindegyikében nyugdíjjogosultságot szerzett. Nyugdíjigényléskor Önnek abban az országban kell kérelmével a nyugdíjhatósághoz fordulnia, ahol él, vagy ahol utoljára dolgozott. Ha Ön soha nem dolgozott abban az országban, ahol jelenleg él, akkor a lakhelye szerinti ország továbbítani fogja kérelmét annak az országnak, ahol Ön legutoljára dolgozott. Ez az ország lesz felelős azért, hogy feldolgozza az Ön kérelmét, és összegyűjtse a befizetett nyugdíjjárulékokról szóló adatokat az összes olyan országból, ahol Ön élete folyamán dolgozott. Egyes országokban a nyugdíjhatóságnak kell megküldenie Önnek az igénybejelentő lapot, mielőtt Ön eléri az adott országban érvényes nyugdíjkorhatárt. Ha Ön nem kapja meg az igénybejelentő lapot, érdeklődje meg az illetékes nyugdíjhatóságtól, hogy automatikusan megküldik-e majd Önnek a nyomtatványt.
Ilyen ok lehet például a nyugdíj növelésre való jogosultság szerzése, ha lehet, minél hosszabb növelésre jogosító időszakkal. A Tny. 21. § (2) bekezdése szerint aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíj növelésben részesül. A nyugdíj növelés mértéke minden harminc nap után az öregségi nyugdíj 0, 5%-a. Ez igen kedvező lehetőség, mert a nyugdíj növeléssel az öregségi nyugdíj összege a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja. Ez a lehetőség az öregségi résznyugdíjra jogosultak esetében természetesen nem áll fenn, mivel a szabály legalább húsz év szolgálati idő meglétéhez köti a nyugdíjnövelés megállapíthatóságát.. (Nem kérhető résznyugdíjra való jogosultság esetén a nyugdíj rögzítése, azaz folyósítás nélküli megállapítása sem, mert a korhatár betöltése mellett ez esetben is legalább húsz év szolgálati idő szükséges a rögzítéshez.
Nyugdíjkorhatár táblázat 2021 – férfiaknak és nőknek! Ismét SÚLYOS korlátozásokat vezet be a kormány!!! Nyugdíjkorhatár táblázat 2021 Így emelik a törvény szerint a nyugdíj korhatárt Hány éves korban mehet ma nyugdíjba valaki Magyarországon? Mennyi az öregségi nyugdíj korhatár 2020-ban és hogyan számítják ki azt? Az öregségi nyugdíjbavonulás korhatára a hatályos törvények szerint jelenleg is évről-évre sávosan emelkedik, így 2020-ban 64, 5 évre növekedett a nyugdíjkorhatár. És mennyi lesz a következő években? Mutatjuk a részleteket: A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki – 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, – 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, – 1953-ban született, a betöltött 63. életév, – 1954-ben született, a 63. nap, – 1955-ben született, a betöltött 64. életév, – 1956-ban született, a 64. nap, – 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév Ki jogosult öregségi résznyugdíjra 2020-ban?
Mindkét korbetöltött öregségi nyugdíj esetében, amennyiben a nyugdíj jogosultsághoz szükséges, a szolgálati idő követelmény teljesítéséhez egy kedvező lehetőség is rendelkezésre áll. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48. § (4) bekezdésében foglaltak szerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, ha az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati időből, illetve az igénylőre irányadó nyugdíj korhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik. Ez a megállapodás kizárólag a nyugdíj jogosultsághoz hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati időre köthető. Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást. 2021-ben a korhatárt ebben az évben betöltötteken túl sok olyan személy is dönthet a nyugdíj igény benyújtása mellett, aki már a korábbi években betöltötte a nyugdíj korhatárát, de valamilyen ok miatt eddig nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását.
Önnek a nyugdíjba vonulás előtt legalább 6 hónappal érdemes tájékozódnia a nyugdíjigénylésről, mert a folyamat több ország érintettsége esetén hosszúra nyúlhat.