chevron_right közös tulajdonú ingatlan cimke (5 találat) 2021. 11. 28. Közös tulajdonú üzlethelyiség felújítása Kérdés 2021. 02. 18. Közös tulajdonú (társaság és magánszemély) ingatlan bérbeadása 2016. 09. 26. Civil szervezet építményadó-mentessége Teljesül - a civil szervezet (csz. ) adómentességének a helyi adókról szóló törvény (Htv. ) 3. § (3) bekezdés második mondata szerinti feltétele az alábbi esetekben? Az ingatlan a csz. és egy helyiadó-köteles gazdálkodó szervezet osztatlan közös tulajdonában áll, használatát megállapodásban rögzítették. 1. Teljesülhet-e egyáltalán a feltétel a csz. tulajdoni hányadára egy osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan esetében, vagy ez kizárt? 2. Ha igen, befolyással van-e a feltétel teljesülésére, a használat alapterület szerinti arányának a tulajdoni hányad arányától való eltérése? 3. Teljesül-e a feltétel (a közös tulajdontól függetlenül), ha csz. az ingatlant alapcél szerinti tevékenysége keretében úgy használja, hasznosítja hogy annak használatát részben, vagy egészben átengedi más szervezet részére, figyelemmel a civil törvény 2015. novembertől hatályos módosítására is az alábbiak szerint?
Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan megvásárlásakor a tulajdonosoknak írásban kell lemondaniuk elővásárlási szándékukról, és ezeket a dokumentumokat érdemes már a folyamat kezdeti szakaszában összegyűjteni. Igaz ez akkor is, ha hivatalos használati megosztással rendelkeznek a tulajdonosok. Amikor például egy ikerház kerül eladó sorba, a tulajdonosok jó eséllyel már megkötötték a hivatalos, használati megosztási nyilatkozatot, mely dokumentum pontosan taglalja a felek jogköreit. Érdemes ezt a dokumentumot még a szerződéskötés előtt megtekintenie a reménybeli új tulajdonosnak, és annak feltételeit megfontolni, ha szükséges, közös megegyezéssel módosítani. Kérje kollégáink segítségét! Ha bizonytalan, kérdései vannak, vagy nagyobb biztonságban érezné magát az adás-vétel során, ha szakemberek kísérnék végig a folyamaton, ne habozzon! Munkatársaink örömmel állnak rendelkezésére!
De abban ez esetben is erről a jogi formátumról beszélhetünk, mikor egy adott helyrajzi számon több ingatlan található, ami ugyan természetben megosztott, tehát egyértelműen elkülönül egymástól, de a közös helyrajzi szám miatt mégis közös tulajdonnak minősül. Legtöbbször az ikerházak szolgálnak erre jó példával, de manapság divatossá vált nagyobb ingatlanokat a felújítás folyamán több, kisebb részre osztani, és külön lakásokként értékesíteni. Addig, míg egy társasház esetében nem születik meg a társasházi alapító okirat, a lakások nem kerülnek külön albetétre és így külön helyrajzi számra, szintén osztatlan közös tulajdonban állnak. A tulajdonosok jogköre Osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonosok adott mértékű tulajdoni hányaddal rendelkeznek és mindannyian gyakorolhatják a tulajdonost megillető jogokat, mint a használat, a birtoklás és az ingatlan feletti rendelkezés joga, feltéve, hogy döntésükkel, rendelkezésükkel, cselekedetükkel nem sértik meg jelentősen egyetlen más tulajdonos érdekeit sem.
A másik kft. -vel úgy állapodnának meg, hogy ingatlanhasznosítás címén tartana igényt a másik tulajdonos egy meghatározott pénzösszegre, amely nem feltétlenül az elért hozam fele, mivel a másik fél egyfajta csendestársként tevékenykedne. Kérdésem, hogy köthet-e olyan megállapodást a két cég, hogy kizárólag az egyik fél szedi a hasznokat, viseli a költségeket, esetleges károkat, az ingatlan másik tulajdonosa pedig egy kialkudott juttatásban részesül? Köszönöm szépen a segítségét! Vágner Emília 2016. 03. 24. Közös tulajdonú ingatlan bérbeadása Tisztelt Szakértő! Két kérdésre keresem a választ közös tulajdonú ingatlan bérbeadásával kapcsolatban: 1. Az ehónál az 1 millió forintos jövedelemhatárt személyenként kell vizsgálni vagy az adott ingatlan bérbeadásából származó teljes jövedelem figyelembevételével, függetlenül attól, hogy ez a jövedelem hogyan oszlik meg a tulajdonosok között? 2. Ha az ingatlannak két tulajdonosa van és a bérbeadásból származó jövedelmet nem a tulajdoni arányuk szerint szeretnék megosztani (tulajdoni arányuk 60-40 százalék, de a jövedelmet 50-50 százalékban osztanák meg), az erről szóló megállapodást milyen formában kell megtenni (milyen adatokat kell szerepeltetni, tanúk kellenek-e hozzá, milyen szövegezéssel szokták ezeket megírni)?
Jogilag: Hát a haverod szopni fog. Nem kicsit, azt az igazi néger két ajtós szerkény 50cm-es mosdatlan húsos faszát. Jogon kívül: "Véletlen" leveri a vakolatot, "véletlen" odaszarik a kutya a kertjükbe, stb... Ha ablak is van ott, "véletlen" ráömlik a festék. Pontosan ugyan azokat a geci dolgokat kell csinálni, mint ők is. Ha elkezd pofázni, flegmán visszadobja, hogy "Az ő telkén van, cirip cirip". Ha a szomszéd átjön anyázni, akkor ilyen "Jaaaaj hát milyen szomorúúúúúú. Talán ha ---véletlen--- nem a másik kertjébe építkeztek volna, balesetelk mindenkivel töténhetnek". Már az építkezés során fel kellett volna lépni, leverni a falad, átdobálni a téglát az ő területükre, stb... Nerniában baszhatod a jogokat, jogai a csókosoknak vannak, az átlagemberek közül érvényesülni az fog akinek a legkevesebb gerince van. Sok sikert, ha van fejlemény várjuk!
2021. 11. 02. A Kormány múlt heti döntése értelmében 2021. november 1-től a munkáltatók kötelező oltást rendelhetnek el munkavállalóik számára. Dr. Fehérvári Szilvia, az Andersen partnere a privát szektort érintő szabályokat foglalja össze. A versenyszférában tevékenykedő cégek esetében az 598/2021. (X. 28. Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet - gazdasági, pénzügyi, adózási portál. ) számú Kormányrendelet teszi lehetővé, hogy a munkáltatók – a munkahely és a munkakör sajátosságait is figyelembe véve – a munkavégzés feltételeként írják elő a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára. Az állami vagy önkormányzati intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottakra egy másik kormányrendelet vonatkozik. Fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályok kizárólag a munkavállalók esetében teszik lehetővé az oltás kötelező tételét, így azokra, akik például megbízottként dolgoznak a munkáltatónál, az új lehetőség nem terjed ki. Ugyanez érvényes a munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatottakra is: a kölcsönzöttek esetében az oltás előírására a munkáltatónak, vagyis a kölcsönbeadónak van joga, a kölcsönbe vevőnek nincs.
8. Tehető-e kivétel? Kiemelendő, hogy a munkáltatónak a most bevezetett korlátozások ellenére is meg kell tartania az olyan alapvető munkajogi követelményeket, mint például az egyenlő bánásmód. Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a védőoltási kötelezettség nem írható elő általánosságban a munkavállalók számára, a munkáltatónak minden munkavállaló vonatkozásában egyedileg, az adott munkakör sajátosságára tekintettel is vizsgálnia kell, hogy mennyire szükséges és arányos a kötelező oltás elrendelése. 9. Index - Gazdaság - Ezzel jár a munkahelyen, ha a dolgozó nem veszi fel a kötelező oltást. Személyes adatkezelés A Kormányrendelet egy külön szakasza foglalkozik az adatvédelemmel, mely szakasz előírja, hogy a munkáltató, mint személyes adat kezelheti a munkavállalók védettségi igazolványában, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő személyes adatokat. A Kormányrendelet tehát a személyes adatok kezelése terén is "kiterjeszti" a munkáltatók jogkörét és felhatalmazza őket, hogy az eddigieknél jóval szélesebb körben kezeljenek a munkavállalókról személyes adatokat. Fontos, hogy ebben az esetben is meg kell felelni a vonatkozó adatvédelmi jogi előírásoknak, tehát a munkavállalókat adatkezelési tájékoztató útján tájékoztatni kell az adatkezelések ezen új típusáról és munkáltatóként különös figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a most tárgyalt személyes adatok többsége különleges személyes adatnak minősül, hiszen azok a munkavállaló egészségi állapotára vonatkoznak.
A védőoltás kötelezővé tételéről a munkáltató elektronikus úton (e-mail) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a munkavállalót. Ha így dönt, intézkedésében meg kell határoznia: a védőoltás felvételének határidejét, az oltás megtörténte igazolásának módját, és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeit. A beoltatlan dolgozóinak a munkáltató 45 napos határidőt szabhat az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a határidő az első dózis beadására vonatkozik, a másodikat az oltást beadó orvos által meghatározott időpontban kell felvenni. Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az, akinek ez orvosi szakvélemény alapján egészségügyi indokból ellenjavalt. Mit jelent, hogy kötelező oltást rendelhet el a munkáltató?. Az orvosi szakvéleményt az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa vagy az egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.
Ez a fizetési nélküli szabadság esetén az elmaradt fizetés megtérítésére vonatkozó felelősséget jelenti, azonnali hatályú felmondás alkalmazása esetén pedig a jogellenes felmondás következményei lehetnek megfelelően irányadóak. Kapcsolódó cikkek Asset 3 Kiütött az oltás, nem tudok dolgozni! Mit tegyek? Bár a szakértők tanácsa szerint bármelyik oltás jobb, mint a Covid-vírusfertőzés, azért mindegyiknek lehetnek mellékhatásai, pontosabban oltási reakciók léphetnek fel. Jó esetben ezek enyhék, de még így is sok kellemetlenséget szülnek. Ezért nem árt felkészülni már az oltást megelőzően, az immunerősítés egyik legegyszerűbb módja pedig az étrendünk átalakítása. A Pénzcentrum összeszedte, hogyan érdemes készülnünk, mit érdemes ennünk, ha oltásra készülünk, vagy már abból lábadozunk.
(Ez azért meglepő, mert a Munka Törvénykönyve szerint fizetetlen szabadságot csak a dolgozó igényelhet, a munkáltató nem rendelhet el. ) Ha pedig egy évig sem veszi fel az oltást a dolgozó, akkor – felmentéssel vagy felmondással – azonnal megszüntethető a jogviszonya. (Vagyis azonnal nem lehet kirúgni a dolgozót amiatt, ha nem veszi fel az oltást, hanem csak egy év múlva. ) Köteles-e bemutatni a dolgozó az oltási igazolványt? A rendelet értelmében a szankciók ahhoz kapcsolódnak, ha a munkáltató nem veszi fel az oltást. A jogszabály szövege szerint ("a dolgozó igazolhatja", nem igazolni köteles, hogy van oltása) viszont kérdéses, hogy ha valaki nem mutatja be az oltási igazolását, akkor is elrendelhető-e a fizetés nélküli szabadság. Ehhez képest a felmondásra már akkor is van lehetőség, ha a fizetés nélküli szabadság egy éve alatt sem igazolta az oltás felvételét a munkavállaló. Itt megmutatkozik egy rendeletalkotási hiba: tegyük fel, hogy a munkavállaló nem mutatja be az oltási igazolást, ebben az esetben elvileg nem tudja a munkáltató elrendelni a fizetés nélküli szabadságot, hiszen nem tudja, hogy felvette-e az oltást vagy sem.