– 2022. január 9. között.
Amenhotep az egyiptomi Újbirodalom idején, a 18. dinasztia egyik fáraójaként uralkodott körülbelül 3400 évvel ezelőtt, a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben. Apja a legendás hadvezér, III. Thotmesz fáraó volt, akinek uralkodására az egyiptomiak később letűnt aranykorként emlékeztek. Sikeres hódításai révén Egyiptom politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Afrikában a Nílus mentén – Núbia, a mai Szudán területén – messze délre, északkeleten pedig Szíria–Palesztina területén egészen az Eufráteszig terjedt. A kor mércéjével mérve hihetetlen hatalom összpontosult a kezében. Amenhotep ezt a hatalmas birodalmat örökölte. Kezdetben maga is jelentős hadjáratokat vezetett, idővel azonban rájött, hogy atyja hatalmas győzelmeit nem fogja tudni túlszárnyalni, ezért attól kezdve a belpolitikának szentelte figyelmét, stabil és hosszú távon békés időszakot teremtve Egyiptomban. Szépművészeti múzeum egyiptomi kiállítás győr. Amenhotep idején a legtöbb fontos hivatali és udvari pozíciót a király személyéhez közel álló emberek, a királyi udvarban vele együtt nevelkedett kortársai, valamint dajkáinak és gyermekkori tanítóinak családtagjai birtokolták.
A kiállítás II. Amenhotep ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be. A tárlat fókuszában a fáraó Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll. A sírkamra falait borító színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg. Amenhotepet Thébában, a Nílus nyugati partján fekvő királyi temető, a Királyok völgye egyik sziklába vájt sírjába temették el, amelynek felfedezése önmagában is szenzációt jelentett, mivel – a többi thébai királysírtól eltérő módon – az uralkodó mumifikált testére a sírkamrában, a neki készített szarkofágban bukkantak rá. Megtalálták ezen kívül az eredeti királyi sírmelléklet (pl. Szépművészeti múzeum egyiptomi kiállítás budapest. istenszobrok, feliratos edények, amulettek) több darabját is. Még ennél is nagyobb szenzáció volt, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak. Ezzel bebizonyosodott, hogy II.
Név: Dr. Juhászné Lévai Katalin Házastárs: Dr. Juhász Imre Gyermekek: Juhász Imre Zoltán Ingatlanok: Település: Debrecen Ingatlan területnagysága: 100 négyszögöl (lakóház, 200 nm) Ingatlan típusa: magánház Tulajdoni hányad: 50% Szerzés: építés, 2002 Település: Tiszalök Ingatlan területnagysága: 200 négyszögöl Ingatlan típusa: üdülőtelek Tulajdoni hányad: 50% Szerzés: vásárlás, 1996 Nagy értékű ingóságok: Gépjárművek: Egyéb értéktárgyak: Megtakarítás: Értékpapír: Takarékbetét: Készpénz: Számlán: Egyéb pénzkövetelés: Tartozások Köztartozás: Pénzintézettel szembeni tartozás: 14. 000. 000 ft (lakásépítési kölcsön) Magánszemélyekkel szembeni tartozás: Jövedelem: Foglalkozás: megyei közgyűlési elnök, Hajdú-Bihar Bruttó jövedelem: 494. 000 ft/hó Gazdasági érdekeltség: Cégnév: Oktav Racio Kft. Tulajdoni érdekeltség: keletkezéskor 12%, jelenleg 20% Cégnév: AO 198 Eü Szolg Bt. Tulajdoni érdekeltség: kültag Juttatások: Nokia 6310i, iPaq 3870 Ajándékok: Ajánlat: Vagyonnyilatkozatok "I", "J" - 2003. február Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Belföld 2013. április 02., kedd 17:35 | Frissítve: 2013. április 02., kedd 21:19 | DA Első fokon bűnös, és megrovást kapott Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés korábbi elnöke, volt szocialista országgyűlési képviselő. A politikust azért ítélték el, mert 2004-ben valótlan tartalmú iratokat írt alá a cégbíróságon a felügyelete alá tartozó megyei fejlesztési ügynökség könyvvizsgálójával kapcsolatban. Az őt ért erkölcsi sérelmek miatt akarta kizáratni a sajtót a teremből Juhászné Lévai Katalin és védője, de ezt elutasította a bíró. A szocialista politikust közokirat-hamisítással vádolják. 2003-ban ő vezette a területfejlesztési tanácsot, az ügynökség lecserélte a könyvvizsgálóját, a változást azonban nem vezették át a cégnyilvántartásban. Juhászné védője, aki hangfelvételhez nem járult hozzá, azt mondta: ügyfele a jogszerűség helyreállítása miatt írta alá a közokiratot. Hornyák Zsolt bíró ugyanazt a büntetést szabta ki Juhászné Lévai Katalinra, mint amit az ügy másik két szereplője, egy ügyvéd és az ügynökség akkori ügyvezetője kapott korábban.
-t. A valótlan tartalmú "alapítói döntéseket" a vádlott is ellátta kézjegyével. Arról, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak, Juhászné Lévai Katalinnak, a kht. ügyvezetőjének és ügyvédjének is tudomása volt. A kht. ügyvédje az "alapítói döntéseket" a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz mint cégbírósághoz a változásbejelentési kérelem mellékleteként benyújtotta, így – a valótlan tartalmú okiratoknak megfelelően – a cégnyilvántartásba mint közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok kerültek, mivel a korábbi könyvvizsgáló megbízatása eszerint 2004. június 4-én járt le, az új könyvvizsgáló megbízásának időpontjaként pedig 2004. május 31. szerepel. A vádlott a szóban forgó időszakban országgyűlési képviselő volt, mandátuma 2010. május 13-án szűnt meg. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2011 januárjában hozott ítéletével a kht. ügyvezetőjét bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt, a kht. ügyvédjét pedig közokirat-hamisítás bűntette miatt megrovásban részesítette. A bíróság kedden a legenyhébb szankciót alkalmazva megrovásban részesítette Juhászné Lévai Katalint.
2001 májusában indítványozta Munkácsy - a debreceni Déri Múzeumban található - Krisztus-trilógiájának állami pénzen történő megvásárlását, hogy a műalkotás Magyarországon maradjon. A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium tanára volt. 1994-ben az MSZP parlamenti képviselőjévé választották Debrecenben. A Szocialista Párt Hajdú-Bihar megyei elnöke. Az áprilisi választásokon ismét Debrecenben indul. 1983-89-ben a KISZ Hajdú-Bihar megyei titkára volt, a rendszerváltás évében a megyei tanácsnál dolgozott. 1974-89-ben az MSZMP tagja volt. Juhászné Lévai Katalin a társadalmi párbeszéd felelevenítésének szükségességéről: Azt gondolom, a felelősség azonban a kormányt terheli; azt a kormányt terheli, amely nap mint nap a szemünkbe vágja, hogy miért nem tudunk mi készséget mutatni a megegyezésre. Olyan emberekkel és olyan kormányzattal nem lehet egyezségre jutni, amelyik egyik oldalon ide tartja a kezét, hogy csapjunk bele, a másik oldalon pedig a hátunkba vágja a tőrt. A felelősség a kormány oldalán van a társadalmi béke megőrzésében, abban, hogy a sokoldalú tárgyalásokat fenntartsa és konszenzust keressen.
Ezután az MSZP felfüggesztette a politikust, az etikai bizottság elé került az ügye, és végül kizárták. Molnár viszont azt mondja, ő nem akart a DK jelöltje lenni, az MSZP és a Demokratikus Koalíció közös döntése volt – az ő megkérdezése nélkül –, hogy a DK őt támogassa. Hasonló játszódhatott le most Szakács Lászlóval, akinek a 168 Óra információi szerint ugyancsak nem volt beleszólása, hogy a DK is beálljon mögé. A politikus Baranya megye 2. számú választókerületében indult volna szocialista színekben, az ATV-nek megerősítette, megkapta az etikai és fegyelmi ügyek tanácsának határozatát a kizárásról. Lévait ki sem tudták zárni, mert már kilépett a pártból Juhászné Lévai Katalin, aki Hajdú-Bihar megye 2. számú egyéni választókerületében lett volna jelölt, és az MSZP alapító tagja, arról beszélt, hogy a vele szemben felhozott vádak szerint Facebook-oldalán például többet posztolt DK-s eseményekről, Dobrev Kláráról, mint az MSZP-ről. Őt is megkereste az ATV, és egészen szürreális dolgokról számolt be.
Kizárta az MSZP-ből Juhászné Lévai Katalint a párt megyei etikai bizottsága - írta a Hajdú-bihari Napló. A lap névtelenséget kérő informátora szerint a döntés hátterében "a megyei küldöttgyűlés rendszeres bojkottálása", és az áll, hogy az MSZP egyik legismertebb helyi politikusa az önkormányzati választások előtt MSZP-sként a Debreceni Ifjúsági Szövetségnek gyűjtött ajánlószelvényeket. Juhászné Lévai Katalin a lap megkeresésére azt mondta: nem tud róla, hogy kizárták volna, míg Zsiros Zsolt megyei pártelnök nem kívánta kommentálni a történteket, mondván: részleteket akkor közöl, ha a döntés jogerőssé válik – olvasható a Hajdú-bihari Naplóban. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A hét választott régió itt is rendet tehetne, nem csak a megyékben. Utóbbiaknál 40-60 fősek a politikai testületek, a három megyét tömörítő régiókban azonban már csak összesen 70 fő dolgozhatna. A koalíció megreformálná a választás időpontját is, a régiós választásokat nem a parlamenti választás évében és nem ősszel, hanem inkább tavasszal tartanák. Ha valóban az a szándék, hogy a nyári rendkívüli parlamenti ülésszakon törvény szülessen a javaslatokból, akkor szoros a határidő: a kormányzati terveket a május 22-ei héten nyilvánosságra kell hozni. Egyeztetést kezdeményeznek az ellenzékkel, hiszen nélkülük a kétharmados jogszabályok nem megváltoztathatók. A parlament normál tárgyalási rendben öt-hat hetet foglalkozik e törvényjavaslattal, az új kormány megalakulását június közepére ígérték. Ha az önkormányzati törvényt, az önkormányzati képviselők választásáról szóló jogszabályt, illetve az alkotmányt ez ügyben nem tudja módosítani a parlament, marad a jelenlegi rendszer, ám a koalíció feles törvényekkel, ösztönzési rendszerekkel még inkább a kistérségek, illetve a regionális társulások irányába terelné a feladatokat.