Euro árfolyam Az euró egy egységes fizetőeszköz, amely a bevezető országokban az azt megelőző nemzeti valutát váltotta fel. Elszámolási pénzként 1999 óta, míg készpénzként 2002 óta van jelen. Váltópénze a cent (helyenként eltér), melyből 100 értéke egyenlő egy euróval. Az unió számos országában használják. Jelölése €, elfogadott kódja EUR. Az euró fontos pénzneme a deviza hiteleknek. Hitel törlesztésekor számolni kell a kockázattal, ami a deviza árfolyam változása miatt léphet fel. A napi friss devizaárfolyam segítséget nyújt az eladási és vételi szándékkal rendelkezők részére. MNB árfolyamai. A banki árfolyamok láttán az átváltás lehetősége is adott. Ma már folyamatosan informálódhatunk a deviza árfolyamairól akár otthonunkban, legyen szó közép-, vagy eladási esetleg vételi árfolyamról. Online oldalunk a mai aktuális értékeket mutatva enged betekintést az árfolyamok világába.
Fotó: ShutterStock/Hayran1 A jegybank áttekinti a hitelintézet állapotát annak nyomán, hogy az uniós szanálási hatóság bejelentette az európai Sberbank (valószínű) fizetésképtelenségi helyzetét. A helyzet semmilyen hatással sincs a magyarországi pénzügyi intézményrendszer egyéb tagjaira, amelyek stabilan, a megszokott rendben szolgálják ki ügyfeleiket – áll a közleményben. Az Egységes Szanálási Hatóság (SRB), az Európai Unió szanálási szervezete bejelentette, hogy az orosz-ukrán háború hatásaként az ausztriai Sberbank Europe AG. Mnb euro középárfolyam lekérdezés. -nál komoly fizetőképességi problémák alakultak ki, a hitelintézet a közeljövőben várhatóan nem tudja teljesíteni tartozásait vagy egyéb kötelezettségeit azok esedékességekor, így (valószínű) fizetésképtelenségi helyzet alakult ki nála. Az osztrák bank az itthoni Sberbank Magyarország Zrt., illetve több egyéb közép-európai leánybank tulajdonosa. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindezek nyomán a hazai leánybank kérésére 2022. február 28-tól március 1-jéig két bankszünnapot rendelt el.
Az Európai Központi Bank (EKB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020. júliusában repo megállapodást kötött egymással, amely eurolikviditást biztosít a magyar pénzügyi intézmények részére a COVID-19-nek tulajdonítható piaci zavarok miatti esetleges devizalikviditási igények kezelésére – közölte az MNB hétfő délután. Elszabadult a korona, mert Prága is felturbózná a kamatokat. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult pénzpiaci feszültségre való tekintettel, az MNB kezdeményezésére az EKB idén március 10-én a repo eszköz meghosszabbításáról döntött, mellyel a repo megállapodás lejárata 2023 január közepéig kitolódik. 2020 nyarán meglepő volt, hogy a magyar jegybank a világ több nagy intézményével kötött hasonló megállapodásokat, pedig a devizatartalék szintje azt nem indokolta. Most is hasonló lehet a helyzet, vélhetően az EKB keretére továbbra is csak biztonsági védőhálóként számít az MNB, a hosszabbítás célja elsősorban a piaci bizalom fenntartása. A megállapodást tavaly egyszer már meghosszabbították, idén márciusban járt volna le. A jegybank közleménye szerint a megállapodás eredményeként a jelenlegi turbulens pénzpiaci környezetben továbbra is rendelkezésére áll többek között az EKB által nyújtott védőháló, mellyel szükség esetén eurólikviditást tud juttatni a magyar pénzügyi intézmények részére, ezáltal is erősítve a monetáris transzmissziót és a pénzügyi stabilitást.
Talán nem véletlen, hogy az intézmény újabb tanulmányt bocsátott ki a napokban, s ez komor jövőt jósol, ha az USA nem lép fel erőteljesebben a vírus terjedése ellen. A kutatók szerint a COVID-19 országos halálozási aránya 1, 3 százalék, szemben a szezonális influenza 0, 1 százalékával. "A COVID-19 fertőzés halálosabb, mint az influenza. Ezt a vitát nyugodtan pihenőre küldhetjük" - jelentette ki Anirban Basu, az egyetem egészséggazdaságtan professzora. Basu és munkatársai egy új weboldalon meglehetősen részletesen, megyei felbontásban mutatják be a COVID-19 fertőzési és halálozási arányát. Ha száz fertőzöttből 3-4 meghal, az már veszélyt jelent, még akkor is, ha tudjuk, hogy az áldozatok elsősorban idős és beteg emberek. Covid halálozási statisztika magyarország. Ki szeretne ugyanis olyan fertőzést összeszedni (túl azon, hogy a saját élete miatt is aggódhat valamelyest), amely megölheti a szüleit vagy nagyszüleit?! Az aggodalmat az sem enyhíti, hogy a sokkal szélesebb körben elterjedt másik légzőszervi fertőzés, az influenza - amelynek 1 százalék alatti a halálozási rátája -, több embert vihet magával, mint a fél világot éppen megbénító koronavírus.
A járványban sokáig a tragikus járványkezelési hibát elkövető - csúcsközelben nyitó - Csehország állt a legrosszab helyen az egymillió főre vetített Covid-halálozási listán, de náluk már lecsengőben van a járvány, rendszeresen napi száznál kevesebb a haláleset. Magyarországon ezzel szemben hetek óta kétszáz fő körül jár napi emberveszteség, így hazánk - várhatóan csütörtökön - napokon belül élre ugrik. (Így festenek a friss adatai. Becsapósak a halálozási statisztikák. ) A több mint 25, 7 ezer halálesetet mégsem nemzeti gyász, hanem az utóbbi évek legvisszataszítóbb politikai diskurzusa kísérte. Megrendülés helyett vita kezdődött arról, hogy a kiugró magyar adat nemzetközi összehasonlításban valójában nem is olyan rossz, s csupán módszertani okok miatt kerültünk a világ sereghajtói közé. E szerint az érvelés szerint nem a haláleseteket, hanem a többlethalálozást kell figyelni, az elmúlt évek összhalálozási átlagához kell mérni a tavalyi adatot - írta a Válasz Online. A járvány kezdetén még valóban kevesebb ország alkalmazta a WHO számítási módját, menet közben azonban egyre többen közelítettek hozzá a franciáktól a szlovákokig.
(Kiemelt képünk: Férfi esernyővel a kezében Debrecenben, az erős széllel kísért havas esőben 2021. január 25-én. Fotó: Czeglédi Zsolt MTI)
A piros szín azt mutatja, hány olyan ember volt, aki egyik kategóriába sem tartozik, mégis szerepel a KSH heti halálozásai számai között. A legfeketébb hét a 46. Új kutatás: nem koronavírusban hal meg a német Covid-áldozatok többsége - Privátbankár.hu. volt: akkor közel hétszázan haltak meg például azért, mert nem tudták időben ellátni a betegségüket a kórházak leterheltsége miatt vagy bár koronavírusban haltak meg, nem kerültek bele a statisztikába. Noha ezek az adatok biztatóak, érdemes megnézni a korcsoport szerinti bontást is: ebből kiderül, hogy míg 65 év alatt alig változott az elhunytak száma szeptember elejétől december végéig 2020-ban, addig 64 éves kor felett már elég nagyra nyílik az olló – és ez csak részben köszönhető a Ratkó-gyerekeknek. A legnagyobb különbséget az előző évekhez képest a 75-59 éves korosztálynál láthatjuk: 2020 utolsó négy hónapjában több mint kétezerrel (2153) többen haltak meg, mint 2015 és 2019 között átlagosan. Kétezer körüli többlethalálozás figyelhető még még a két szomszédos korcsoport esetében is. A január 20-i adatok szerint Magyarországon 11 615 fő halt bele eddig a koronavírusba, a 354 ezer esetből pedig 233 ezren már gyógyultnak tekinthetőek, több mint 109 ezren pedig jelenleg is betegek.
2021. szeptember 5. 06:07 A hivatalos Covid-halottak négyötödénél nem a koronavírus volt a halál valódi oka, állítja egy aktuális német kutatás. A német statisztika ugyanis azokat is Covid-áldozatnak tekinti, akik felgyógyultak a betegségből, de később más vagy tisztázatlan ok miatt veszítik életüket. Ezzel párhuzamosan Windisch László, a KSH elnökhelyettese lapcsoportunknak adott korábbi interjúban azt mondta: a Covid-halálesetek regisztrálása lényegesen eltér egymástól az egyes országokban. Covid halálozási statisztika a világon. Magyarországon minden olyan elhunytat Covid-áldozatnak tekintenek, akiknél diagnosztizálták a vírust. Kutatásainkban kiderítettük, hogy a július eleje óta jelentett hivatalos Covid-halottak (tehát azok, akik a koronavírus áldozataként kerülnek be a statisztikákba) 80 százalékánál a fertőzés több mint öt hétre nyúlik vissza, és ezért inkább abból kell kiindulni, hogy esetükben nem a koronavírus volt a halál valódi oka - mondta Bertram Häussler orvos, szociológus, a berlini IGES független egészségügyi kutatóintézet vezetője a német Die Weltnek adott interjúban.
Európa nagy részén és Észak-Amerikában is lecsengőben van a koronavírus-járvány első hulláma, így már érdemes lenne értékelő szándékkal visszatekinteni a pandémiára. Csakhogy a számok országról országra, sőt az egyes országokon belül is akkora szórást mutatnak, hogy nehéz megalapozott következtetéseket levonni belőlük. Magyarországon nemrég zárult le az a reprezentatív felmérés, amelyben több orvosi egyetem is közreműködött, hogy a szakértők képet kapjanak a magyarországi koronavírus-helyzetről. Halálozási statisztika covid. Merkely Béla, a Semmelwis Egyetem rektora elmondta, hogy a vizsgálat alapján az országban egy nagyon szolid járvány zajlott le, alacsony az átfertőzöttség aránya, nem alakult ki a nyájimmunitás, így a járvány második hullámával az ellenállóképesség szempontjából a magyar lakosság éppen olyan védtelen, mint a járvány kezdetén. Az elmúlt időben sokat lehetett arról hallani, hogy a járványstatisztikák nincsenek rendben sehol a világon, így vajon hihetünk-e a most közölt eredményeknek? Az európai halálozás görbéje nagyot ugrott a járvány idején, de a részletek nem egyértelműek - Fotó: Getty Images, EuroMOMO Erre a kérdésre viszonylag könnyű válaszolni: igen, hihetünk az ellenőrzött körülmények között lefolytatott teszteléseken alapuló felmérésnek, mert egy olyan mintát választottak ki a szakemberek, amely tükrözte a magyar népesség legfontosabb jellemzőit.