Nos, ez bizony megérdemelte a propagandát.. ööö a reklámkampányt: egy csudajó, aktuális, helyenként ugyan ellaposodó, de remek paródia nem csak Hitlerről, de – főleg – a máról is. "…a megfigyelt iskoláskorú egyedek némelyikének szemében olyan szellemi takarékosság tükröződött, hogy már azon kellett aggódni, vajon mely hasznos tevékenységgel szolgálják majdan a társadalmat. Nézd ki van itt letöltés. " Hitler a mai Berlinben tér magához, utolsó élményei ködösek, csak számunkra sokat mondó, hogy benzinszagú a ruhája. Körülötte török kamaszok fociznak egy játszótéren, fel is adogatják a labdát a szerzőnek ezek a szituációk erősen, ügyesen teremt komikumot ennek a cégéres gazembernek az életéből. A Führer tömény komikum: rongyosan is Vezérként tetszeleg, nem veszi észre, hogy nem tisztelik, csak a "hasonlóság" miatt bámulják meg (sőt, a legnagyobb poénok egyike, hogy a tanulatlan kamaszokban csupán Chaplint idézi meg, Hitlerről nem is halottak). Magában tolja a rengeteg monológot, hogy kit miért fegyelmezne majd meg, látva ezt az elszabadult, szabados Berlint, meg a sok törököt, de azért néhány dolog megelégedéssel tölt el, főleg: a média.
Nem csak a technológiai újításokra csodálkozik rá, de az emberekre is, akik naphosszat csak a tévét bámulják, amiből ömlik a szemét, látszólag totál értelmetlenül kallódnak az életben, célok és perspektíva nélkül, az országot pedig egy tehetségtelen trampli vezet. Mélységesen felháborítja ez a helyzet és azonnal neki lát, hogy terjessze eszméit, és ismét megkapja a neki kijáró tiszteletet. A média hamarosan felkapja a különös emberkét, akiről mindenki azt hiszi szerepet játszik, méghozzá félelmetesen jól. No ebből adódnak a mókásabbnál mókásabb helyzetek. David Wnendt ezer helyen belebukhatott volna ebbe a projectbe, mert az, hogy Hitler parádézik egy filmben még nem nagy dolog, de a legtöbbször rajta, és nem vele nevetünk. Általában pojácát csinálnak belőle, vagy csak agyonlövik mint a Becstelen Brigantykban. Egy filmben komplexebb eszközökre van szükség ahhoz, hogy átadja azt a szatírát, amit könyvben a narratíva megold. Nézd, ki van itt (2015) | Mozipremierek.hu. Olyan kínos film születhetett volna, hogy azt elmondani nem tudom, öt percig se működött volna, nemhogy két teljes órán át.
2011. nyara. Nézd, Ki Van Itt! :: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár… Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.
Hol található pontosan a Kaszpi-tenger? Európában vagy Ázsiában? Részben itt is, ott is. Partjain Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Irán osztozkodnak, a tó vizének feltöltéséről pedig 130 folyó gondoskodik, melyek közül a legnagyobbak a Volga, az Urál, a Tyerek, a Kura és a Szulak. Ma a tó egyébként lefolyómentes. A Kaszpi-tenger partjainak hossza 6, 5 ezer kilométer. Maga a felszíne egyébként 1, 2 ezer kilométer hosszan és 435 kilométer szélesen terül el. Térfogata körülbelül 78, 3 ezer köbméter. Mélységét tekintve a Kaszpi-tenger szintén elképesztő, legmélyebb pontján ugyanis több mint 1 kilométer mély. Ezek lenyűgöző számok. Ez az óriási tó tehát sós, de különböző módokon: a Volga környékén például enyhén sós (0, 05%), míg a délkeleti részén már jóval másabb a helyzet, ott a sóssága akár a 12%-ot is elérheti. Különleges adottságaiból fakadóan a Kaszpi-tenger vízszintje folyamatosan ingadozik. A világ legnagyobb tava rendkívül gazdag élővilággal rendelkezik. Több mint 100 különböző halfajta él itt, és kevesen tudják, de a Kaszpi-tengeren halásszák a világ teljes mennyiségének 90%-át, ezért számos ország számára igen fontos gazdasági erőforrás.
Mindezek közül kiemelkedik egy hely, amely nagy népszerűségnek örvend a természetjárók körében: az Istenszéke. Ez a 1381 méter magas hegycsúcs a Kelemen-havasok délnyugati részén található, a Kelemen-vonulat legnyugatibb része. Az Istenszékét északon a Dornai-medence és a Borgói havasok övezik, keleten a határvonalat a Dornai-, a Borszéki- és a Bélbori medencék alakította vonal képezi. Az Istenszéke egy 1381 méter magas andezit tömb, amely egy tisztás közepén magasodik a Bisztra és a Galonya völgye fölé. Nevének eredetére az hegytömb alakját szokták magyarázatként emlegetni, hiszen távolról nézve a hegy egy hatalmas székhez hasonlít.
Az Utcakép 360 fokos képeket mutat az utcákról, valamint a természeti és kulturális nevezetességekről. A Google azonban nemcsak az utcákat és utakat, hanem több magyar város gyalogos zónáit is rögzítette, valamint más, autóval megközelíthetetlen helyeket. Így a felhasználók virtuálisan sétálhatnak Pécs vagy Debrecen utcáin, ellátogathatnak a Balaton partra, az Aggteleki Nemzeti Parkba, vagy kirándulhatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban is. Nemrég pedig kibővült Budapest rejtett kincseinek tárháza a szolgáltatásban: 360 fokos kamerával befotózott felvételek váltak elérhetővé olyan helyszínekről, mint a Kincsem Park, az Északi Járműjavító két csarnoka, az Operaház előadótereként működő Eiffel Műhelyház, illetve a Közlekedési Múzeum új kiállítótereként szolgáló Dízelcsarnok, és Budapest legnagyobb tava, a Naplás-tó. Mint írták, a személyes adatok védelméhez való jogok érvényesülése érdekében a közzétételt megelőzően a képeket egy speciális eljárás alá vetik, ez elhomályosítja az emberek arcát, illetve a rendszámokat, így azok nem lesznek beazonosíthatók.
Japán kapitulációja után az amerikai megszálló adminisztráció fenntartotta a tilalmat a személyautók gyártására, de engedélyezték a polgári használatra szánt teherautók előállítását és a személygépkocsik fejlesztését. A képen az 1975-ös Toyota Landcruiser látható Forrás: Heritage Images via Getty Images/National Motor Museum Az amerikai hadsereg szerződést kötött a Toyotával járműveinek javítására, ami lehetőséget biztosított Kiichiroéknak, hogy megismerjék azok szerkezetét. 1947-ben engedélyezték korlátozott számú személygépkocsi gyártását, így megjelenhetett a Toyota háború utáni első kisautója, a Toyopet becenevű SA, amit az autóipar nagyra értékelt, de a csekély piaci kereslet miatt kevesebb mint kétszáz darabot tudtak belőle eladni. Gazdasági nehézségek A Toyota új gyártási technológiát dolgozott ki, de a nyersanyaghiány és az újjáépítéssel járó gazdasági nehézségek miatt az 1940-es évek végére a cég majdnem csődbe ment. A vezetőség elbocsátásokat és bércsökkentést jelentett be, válaszul a szakszervezet sztrájkot szervezett, emiatt Toyoda 1950 júniusában lemondott az elnöki posztról.