Egyszerűen készül, mégis ínycsiklandó leves, melyet izgalmas levesbetéttel tehetsz még különlegesebbé. Az ősi hüvelyes kiváló fehérjeforrás, vegetáriánusoknak érdemes beépíteniük az étrendjükbe, persze a húsevőknek is ajánlott felfedezniük a sokoldalúságát. A csicseriborsót száraz és konzervváltozatban szerezheted be. Ha szárazzal dolgozol, akkor előző este áztasd be, hogy másnap hamarabb megfőjön. A konzerves esetében azonban csak annyi a dolgod, hogy lecsepegteted, és már készülhet is belőle a finom ebéd. A csicseriborsónak nagyon jól áll a pikánsabb fűszerezés, ha szereted az intenzív zamatot, akkor chilipehellyel bolondítsd meg. Zoldseges csicseriborsó leves receptek teljes film. A levest változatosan kínálhatod, pirítóssal, krutonnal, friss fűszernövényekkel, de akár még pirosra sült csicseriborsóval is megszórhatod. Tejszínes csicseriborsó-krémleves Hozzávalók 4 személyre: 1 fej vöröshagyma kevés olaj 2 gerezd fokhagyma 10 dkg burgonya 1 teáskanál fűszerpaprika víz vagy alaplé szükség szerint 1 teáskanál őrölt kömény só ízlés szerint fehér bors ízlés szerint 50 dkg csicseriborsó (konzerv) 2 dl főzőtejszín Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 40 perc Elkészítés: A finomra vágott hagymát kevés olajon dinszteljük üvegesre, majd miután összeesett, dobjuk rá a zúzott fokhagymát.
Anyósomnál láttam meg a polcon a csicseriborsót, és addig motoszkált a fejemben, míg vettem egy zacskóval, és ezt a levest készítettem belőle. Hozzávalók: 20 dkg csicseriborsó 2 szelet sonka (tartósítószermentes) 1 fej vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 1 leveskocka 1 paradicsom 2 evőkanál oliva 3 db babérlevél só, bors, lestyán 1. A borsót egy északára vízben áztatjuk, majd lecsöpögtetjük. 2. Kevés olívaolajon a hagymát üvegesre pároljuk, hozzádobjuk a fokhagymákat, és a borsót, majd felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Csicseriborsó-leves zöldségekkel. 3. Hozzátesszük a sonkaszeleteket, és a leveskockát. Szükség esetén sózzuk, borsozzuk (a fekete bors is gombaölő hatású). 4. Addig főzzük, míg puha nem lesz, és csak a legvégén tesszük hozzá a lestyánt, különben hő hatására elveszti aromáját. Mint a legtöbb hüvelyes, a csicseriborsó is sokáig fő, így legyünk türelemmel, mert megéri.
Őszi búzát termeszteni tankönyvekből nem, vagy csak részben lehet. Sok dologra kell odafigyelni, ha megfelelő termésátlagot szeretnénk elérni. Az egyik kardinális kérdés a vetésidő és az ebből adódó problémák kezelése. Az őszi búza vetése sokak szerint rutin feladatnak minősül, ez azonban tévedés. Nem megfelelő időzítés esetén akár nagy bukás is lehet a következő évi termés. Elődeink az őszi búzát Gál hetében vetették, ez az október 16-át követő hetet jelenti. A tankönyvek szerint azonban kicsit tágabb az őszi búza vetésideje: október 5-25 között lehet optimálisan elvetni a magvakat. A vetés időzítése azonban nem ilyen egyszerű. Nem csak a dátumot kell nézni a naptárban, hanem az időjárással és a hőmérséklettel is összhangba kell hozni a vetés időpontját, valamint az sem mindegy, milyen fajta magjait szeretnénk a földbe juttatni. Búza vetése idée originale. Északon, ahol hűvösebb az idő, rendszerint október 1-20 között szokták a gazdák intézni a vetést, míg délen, ahol melegebb van, október 10-20 között jön el a vetés ideje.
Egy laikus talán nem is gondolná, hogy mennyi mindenre kell figyelni egy őszi vetés során, és milyen fontos az időzítés. Azonban ha tisztában vagyunk az alapokkal, nagyon megnöveljük az esélyét, hogy később bő termést takaríthassunk be.
Volt olyan hely, ahol Máté napján nem szántottak, mert úgy vélték, hogy a bevetett földet később felveri a gaz. Göcsejben egész héten tartózkodtak a vetéstől, nehogy a szemek helyett gaz teremjen a földön. Volt, ahol a gazosodást úgy próbálták kivédeni, hogy a virágvasárnapi szentelt barka hamuját üszög ellen szórták a vetőmag közé. Székelyföldön a hétnek annak a napján fogtak a vetéshez, amelyiknek éjszakáján először jelent meg az égen a Fiastyúk. Ünnepi készülődés Nemcsak a búzaszemeket készítették gondosan elő, hanem a szent munkának megadták a módját. Így vessen őszi búzát, aki jót akar magának. Aznap a ház népe megmosakodott és tiszta ruhát öltött, ezzel jelezték, hogy nem mindennapi munkára indulnak. A vetőmagot régen a karácsonyi abroszból vagy háziszövésű sütőabroszból szórták a földbe, ugyanabból, amelynek vásznából az aratógatya is készült. A vetők a munka megkezdése előtt keresztet vetettek és imádkoztak és csak utána fogtak neki a munkához. Így adtak tiszteletet az életnek is hívott búzaszemeknek. A palócföldi Hollókőn a gazda a vetés végén a földnek mind a négy sarkára térdelt és úgy imádkozott.