- Őrmester uram, kitakarodott az ellenség a városból. Menjünk be mi addig, amíg észre nem veszik a cselfogást. Így szólt Vad Marci, és elmondta az éjszakai huszárrohamot, amit egymaga rendezett trombitájával. A vén őrmester csak megölelte a törpe trombitást. - Fiúk! - kiáltott dörgő hangon. - Ne bántsátok többé ezt a gyereket! Aki bántja, vasra veretem. Igazi Krimóczy-huszár ez!
- Vad Marci a nevem. - No hát, Vad Marci! Akarsz-e huszár lenni? - Már hogyne akarnék - felelte boldogan a kondás -, mikor akarok! Csak úgy ragyogott az arca a nagy gyönyörűségtől. - Mentem volna már magamtól is, de mindenütt kinevettek. Sehol se kellettem. - No hát, velünk meglehetsz. Lenyírták bozontos haját, szakállát. Huszárgúnyát húztak rá. Így lett huszár a törpe disznópásztorból. Hanem hát hiába fújta olyan gyönyörűen Vad Marci a trombitát, azért a huszárok mégis évődtek vele folyton-folyvást. A délceg, szálas legények nagyon lenézték a törpe huszárt. Ahány tréfát elkövettek a világ kezdete óta, azt mind elkövették Vad Marcival. A trombitás pedig búsult, búsult. - Megálljatok, majd megmutatom én egyszer, hogy ki vagyok! Egyszer a Felvidéken járt a Krimóczy-huszárok százada. Az előőrsök alkonyatkor azzal tértek vissza, hogy nem lehet továbbmenni, mert az útba eső várost megszállva tartja az ellenség. - Mennyi az ellenség? - kérdezte Pap János. - Legalább tízszer annyian vannak, mint mi.
Hát mármost hol vegyenek alkalmatos trombitást a Krimóczy-huszárok? Éppen egy rengeteg tölgyfaerdőn haladtak keresztül, amikor a fák közül tülökhangot vitt feléjük a szél. Valami kondás makkoltatta ott a disznókondát. Pap őrmester hallgatta egy darabig a tülökhangot. — Jól fújja — mondta. — Hatalmas tüdejű gyerek lehet. Hozzátok csak ide azt a kondást! Egy huszár kiugratott a sorból, aztán vitte nagy nevetve az erdőből a disznópásztort. Biz' az furcsa figura volt. Fiatal volt-e vagy öreg? Ki tudná megmondani? Az arcát benőtte a szőr. Kék inge, gatyája egy gyermeknek is kicsiny lett volna, mert a kondás egy cseppel sem volt nagyobb, mint egy kisebbfajta törpe. A vén őrmester is mosolygott a bajusza alatt. — Te fújtad a tülköt? — kérdezte. — Én hát — felelt hetykén a törpe kondás. — Hát a huszártrombitát tudnád-e fújni? — Tudnám hát! Már hogyne tudnám, mikor tudom. Pap őrmester megcsóválta a fejét. — Ne bolondozz, hékás, mert megharaplak. A kis kondás csak körülnézett. — Hol az a trombita?
Így lett huszár a törpe disznópásztorból. Hanem hát hiába fújta olyan nagyon gyönyörűen Vad Marci a trombitát, azért a huszárok mégis évődtek vele folyton-folyvást. A délceg, szálas legények nagyon lenézték a törpe huszárt. Ahány tréfát elkövettek a világ kezdete óta, azt mind elkövették Vad Marcival. A trombitás pedig búsult, búsult, de nem segíthetett magán. Csak azt emlegette mindig: - Megálljatok, majd megmutatom én egyszer, hogy ki vagyok! A huszárok erre csak nevettek. Nekik mutatná meg Vad Marci a bátorságát, akik annyi diadalmas csatába vettek részt? Tán a világon sincs olyan vitéz huszár, mint akármelyik Krimóczy-huszár. Egyszer, amint a Felvidéken járt volna a Krimóczy-huszárok százada, az előőrsök alkonyatkor azzal tértek vissza, hogy nem lehet továbbmenni, mert az útban eső várost megszállva tartja az ellenség. Most már visszafordulhatnak, vagy megtámadhatják az ellenséget. - Mennyi az ellenség? - kérdezte Pap János. - Legalább tízszer annyian vannak, mint mi. - No, akkor vissza kell fordulnunk.
Ám amikor a hercegnő megsért egy kisboszorkányt, az... 319 pont Klasszikus állatmesék Barátok és útitársak Mítoszok és csodák Trükkök, csapdák, kópéságok Érdekes, kalandos... 522 pont 99 ezópusi mese Ezópus rabszolga volt az ókori Görögországban, szabadságát csattanóval záruló tanmeséinek... Ír tündérmesék Az ír és kelta mitológia manapság az egyik legkedveltebb, legburjánzóbb és leghatásosabb... Skót tündérmesék A jelen kötetünk első szerzőjének műveit tartalmazó kiadás ugyanezzel a címmel 2017-ben jelent meg... A kék madár Az Év Gyerekkönyve-díjjal kitüntetett szerzők közös munkája! A világhírű, irodalmi Nobel-díjjal... Gyémánt mesekönyv Benedek Elek születésének 160. és halálának 90. évfordulója alkalmából a Scolar Kiadó különleges... Diótörő Marika és bátyja, Frici imádják a karácsonyt! Drosselmeier bácsi minden évben valami különleges... Csipkerózsika - 3D mesekönyv Volt egyszer egy gyönyörű királylány, akit elátkoztak: a tizenötödik születésnapján megszúrja majd... 284 pont Legszebb meséim Ki ne szeretné, ha a polcról levéve kitárulna a világ mesekincstára, és előbukkannának a legszebb... Öregapó madarai Könnyű nyári estéken Öregapó leül a tornácára, és mesélni kezd a madarakról.
Az est nyitánya a klasszikus szépségben hívő, Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, Kovács Zoltán Ludus luminis című művének ősbemutatója lesz a szerző vezényletével, aki nem mellesleg a Társaság fagottművésze is. Ezt követi Ravel G-dúr zongoraverseny e, melynek szólistájaként a világ élvonalába tartozó fiatal zongoraművész, a 2017-es Mo ntréal i Zongoraverseny győztese, Fejérvári Zoltán lép színpadra. A versenyműre Mozart és Saint-Saëns zenéjén túl az amerikai jazz is nagy hatással volt, akárcsak a koncert második részében elhangzó két zenemű komponistájára. Bernstein 1961-ben a West Side Story ból összeállított zenekari szvitje, a Szimfonikus táncok a színpadi darab olyan népszerű tételeit idézi, mint a Somewhere, a Mambo vagy a Maria. Ahogyan az első részben Ravel a jazz felé kacsintott, a koncert végén úgy tekint az amerikai Gershwin Európa felé: az Egy amerikai Párizsban az 1920-as évek varázslatos, nyüzsgő világát idézi meg. A karmesteri pálcát a nemzetközi szaktekintélynek számító olasz-amerikai dirigens, a Budapesti Filharmóniai Társaság egykori vezető karmestere és művészeti tanácsadója, Rico Saccani forgatja majd.
A filmben felcsendülnek Erkel Ferenc Szózat-verziójának hangjai is, hiszen később Erkel is készített egy változatot a versenyen kívül. Juhász Anna Fotó: Budapesti Filharmóniai Társaság A közel harmincperces filmművészeti alkotások számos érdekességgel, anekdotával hozzák közelebb a Himnusz és a Szózat történetét, melyek kultúránk alapköveinek tekinthetők. A filmet az Ambient Pictures csapata, azaz Tuza Norbert rendező-szerkesztő és Szín Róbert operatőr-vágó készítette. A film szakreferense Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája és az Erkel Ferenc Társaság elnöke. – A filmek előkészítése során szembesültünk azzal, hogy a két verset és zeneművet mindenki jól ismeri, de a keletkezésük izgalmas története közérthető módon nehezen felkutatható. A Filharmóniai Társaságot Erkel Ferenc alapította 1853-ban, egyfajta erkölcsi kötelességünknek éreztük, hogy minél izgalmasabban mutassuk meg Erkel és Egressy munkáját, melyek nélkül hazánk kultúrája szinte elképzelhetetlen lenne. Bízunk benne, hogy a járványhelyzet okozta kényszerű bezártságban minél többen nézik meg a filmjeinket, és erőt tudnak meríteni belőlük ezekben a nehéz időkben – nyilatkozta Tóth László, a társaság elnöke.
A Magyar Nemzeti Bank 2003. szeptember 10-én a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 150. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékű ezüst emlékpénzérmét bocsátott ki. Az érme előlapján a Budapesti Filharmóniai Társaság címere található, a hátlapon pedig Erkel Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán portréja látható. Az érmét Sz. Egyed Emma szobrászművész tervezte. Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31, 46 gramm, átmérője 38, 61 mm, széle recézett. Az emlékérméből 8 000 darab verhető, ebből 4 000 darab különleges – ún. proof – technológiával. Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank épületében (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében névértéken vásárolhatják meg.