Mitől függ az anyagok halmazállapota és miként változik meg? Ha a desztillált vizet lehűtjük, akkor az 0 °C-on megfagy, és 0 °C alatti hőmérsékleten mint "szilárd víz", azaz jég van jelen. 100 °C-on a desztillált víz felforr. A forrásban lévő víz belsejében gőzbuborékok keletkeznek, és a víz folyamatosan gőzzé alakul. 100 °C felett a víz gáz halmazállapotú. Ha körülbelül 1 liternyi szobahőmérsékletű vízbe egy jégkockát dobunk, akkor a jégkocka megolvad, a víz pedig lehűl. Ilyenkor az eredetileg cseppfolyós víz lehűl, a jég olvadásával keletkezett víz pedig valamennyire felmelegszik, végül kialakul a közös hőmérséklet. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. Ha elég sok jégkockát teszünk a vízbe, akkor a jég sokáig nem olvad el. Ha megmérjük ennek a víz-jég rendszernek a hőmérsékletét, akkor éppen 0 °C-ot észlelünk a hőmérőn. A jég és a víz is párolog, vízgőz tehát minden hőmérsékleten jelen van. Ráadásul bizonyos körülmények között – a légkörinél nagyobb nyomáson – 100 °C-nál magasabb hőmérsékletű cseppfolyós víz is létezik.
Összehasonlításképpen: hazánkban egy erős hidegfront átvonulása során 5-10 hPa-t változik a légnyomás azonos idő alatt. Ez persze csak az alsó határ, a "mélyülés" ennél jóval gyorsabb is lehet, a Eunice ciklonban például volt olyan 6 órás időszak, amikor 16 hPa-t csökkent a légnyomás. Minél mélyebb, annál veszélyesebb Lehet, hogy a fenti okfejtés túl szakmainak hangzik, de nagy jelentősége van, mert a szél erőssége egy ciklonban a légnyomás változásától függ. Minél nagyobbak a különbségek, minél gyorsabban csökken a nyomás, annál nagyobb pusztításra képes a vihar. Szerencsére ezek a jelenségek a mai számítógépekkel már nagy időelőnnyel és viszonylag pontosan előrejelezhetők, így a szigetország lakóinak is volt idejük felkészülni a várható károkra. Mitől függ a légnyomás nagysága. A vihar megtépázta a londoni O2 Arénát is. – Fotó: Rob Pinney/Getty Images Nem véletlenül jön csőstül a baj Ahhoz, hogy megértsük, miért követik rendre egymást az ilyen erős ciklonok, utazzunk el képzeletben az Atlanti-óceán azon részére, ahol egymásnak feszül a sarkvidéki hideg és a trópusi meleg levegő.
A 0 °C-os fagyáspont és a 100 °C-os forráspont tehát csak légköri nyomás mellett (pontosan 101, 3 kPa-ra) érvényes adatok. Magashegységben például, ahol a légnyomás ennél kisebb, a víz már valamivel 100 °C alatt felforr. Ne tartsuk a 0 és a 100-as számot bűvös számnak! Nem a 0 és a 100 fokhoz rendelték a víz olvadáspontját, illetve forráspontját, hanem épp fordítva. Abban állapodtak meg, hogy a Celsius hőmérsékleti skála 0 pontja legyen a jég olvadás-, azaz a víz fagyáspontja, a 100 °C pedig a víz forráspontja. Így a fagyás- és forráspont közti különbség századrésze lett 1 fok. Mitől függ a légnyomás értéke. Vannak más hőmérsékleti skálák (pl. Fahrenheit, Kelvin) is. Ha a mélyhűtőből származó, jó hideg jeget teszünk egy főzőpohárba, s a jégkockák közé hőmérőt állítunk, akkor a kezdetben mérhető alacsony hőmérséklet a környezet melegítő hatására emelkedni kezd mindaddig, amíg el nem éri a 0 °C-ot. A jég olvadása közben mindaddig megtartja ezt a hőmérsékletet, amíg az összes jég meg nem olvad. Ehhez természetesen állandóan kevergetnünk kell a jeges vizet, hogy a hőkicserélődés mindenütt egyenletes legyen.
S uram bocsá', hallottunk már a csülkös pacal jótékony hatásáról is. A nyers csülök is mindenre alkalmas, amire általában a sertéshúsokat használni szokták. A belőle készült pörkölt már-már körömpörkölti szaftokkal kápráztat – a rengeteg zsír és bőr megfelelő fűszerezéssel az erre fogékonyaknak mennyei ízeket képes produkálni. Végül és nem utolsósorban talán a legkedveltebb csülkös recept, a Pékné-módra elkészített, krumplival és hagymával, mely rajongói számára megunhatatlan. Pin su Csülökből készült ételek. Az átkosban feltétlenül a menük királya volt, manapság ritkábban találkozunk vele az étlapokon. Talán újra kellene gondolni… Tippek, fortélyok Ha a csülköt ropogós bőrérét szeretjük, akkor mielőtt sütni kezdenénk, félig-meddig főzzük meg, nehogy a res bőr alatt a csont-közeli húsok nyersek maradjanak. Sütés közben locsolgassuk, a saját szaftján kívül a sört ajánlunk. Az előfőzés alól kivételt képezhet, ha első csülökkel próbálkozunk – ekkor viszont alacsony (80 fok körüli) hőmérsékleten 4-5 órát kell sütnünk a csülköt, mindaddig, amíg a hús hőmérséklete – ehhez speciális hőmérő is szükségeltetik – el nem éri a sütő hőmérsékletét.
A fentiekből az is rájön a csülök koleszterin-bomba jellegére, aki még életében nem látott, csülköt a fazékba kerülése előtt. Olyan ember pedig, aki nem kóstolt még semmilyen csülkös ételt, talán nincs is Magyarországon. Mert életében háromszor – először, utoljára és soha többet – mindenki kóstolt valamit, aminek köze van a csülökhöz. Ha másképp nem, hát a bablevese készült füstölt csülök főzőlevéből – mert mi másból is készülhetne ez a hungarikum. Csülkös fogás. Mindenki kóstolta? © Aréna 2000 A füstölt csülök pedig azért nem kerül feltétlen a levesbe, mert az igazi nagyevők – elegánsan gourmand-ok – már abban a pillanatban nekiállnak, hogy felfalják, amikor megfőve a fazékból kikerül. Aki próbálta, tudja, milyen jó is – sajnos – a rezgős, zsíros húst, reszelt tormával, mustárral, friss fehérkenyérrel, a tűzhely mellett állva befalni és hozzá egy korsó hideg sört legurítani. Szicilia Ételfutár Kaposvár. Bizony honfitársaim, ez az igazi magyar virtus. A füstölt csülök persze nemcsak a bablevesbe kiváló, igazi kocsonya sem készülhet nélküle – bár abban kétségtelen van nézetkülönbség, hogy erre a füstöletlen csülök nem alkalmasabb-e. A füstölt csülök nagyon finom a káposztás húshoz, a tarhonyás lecsóhoz, de akár a gombához is.
Főtt, sörön sült, füstölt csülök | Iby Meszarosova receptje | Recipe | Food, Cooking recipes, Pork hock