Még egy tornyot is építettek oda. Természetvédelmi terület Ha arról kérdeznek, melyik Magyarország legmagasabb pontja, rögtön rávágod, hogy a Kékestető, ahogyan arra is csuklóból tudod a választ, hogy a Duna a legnagyobb folyónk. No de azt sejted-e, hogy hol van Magyarország közepe, pontosabban hazánk földrajzi középpontja? A hely kevéssé ismert, pedig egy csodálatos természetvédelmi terület. Fotó: Lapozz és tudd meg, merre vezet az út országunk közepe felé!
József) és öccse, Lipót főherceg (a későbbi II. Lipót császár) is meglátogattak. Európa közepe – Fotó: Barna Béla A templom mellett áll egy kőtömb, melyen a következő felirat olvasható: "Stred Európy". A turistatérképen a Szt. János templom mellett szintén egy felirat: "Geograficky stred Európy". Ez pedig annyit tesz, Európa földrajzi középpontja. Iránytábla Európa közepén, rajta egy Csámborgó levonóval – Fotó: Barna Béla Eltúráztunk hát Európa közepéig (GPS: N48°44'38" E18°54'48"), amely nem máshol van, mint Körmöcbányától néhány kilométerre északra, a Körmöci-hegységben – legalábbis a szlovák geográfusok szerint. 2004 májusában ugyanis vita alakult ki, hogy hol van az új, 25 tagú Európai Unió mértani középpontja: a Francia Geográfiai Intézet szerint a Bonn melletti Kleinmaischeid Európa közepe, Németh Bálint térképész pedig a Berlin melletti Golzow-ot tartja annak. Magának az egész Európai kontinensnek a geográfiai középpontja a francia földrajztudósok szerint a litván főváros, Vilnius közelében rejlik.
Egy újabb hazai érdekesség. A kontinens középpontja Tucatnyi elmélet kering arról, hol lehet kontinensünk kellős közepe, annyi viszont biztos: minden attól függ, hogyan határozzuk meg Európa határait. Más lesz a számítás ugyanis akkor is, ha belevesszük a szárazföldhöz tartozó legtávolabbi szigeteket, sőt, akkor is, ha másfajta számítási módok szerint kalkulálunk. Így lehet tehát az, hogy Európa több pontjáról is azt állítják, hogy az a feltételezett középpont. Noha többek között a litvánok, az észtek, a fehéroroszok és szlovákok is magukénak mondanak egy-egy lehetséges pontot, egy 1992-es felmérés megállapította: kontinensünk "szíve" igenis Magyarországon van. Azt már tisztáztuk, hogy hol is van Magyarország közepe, most viszont itt az ideje annak is, hogy megtudd, melyik hazai település is Európa mértani közepe! Fotó: Lapozz!
Hogy hol van Európa földrajzi középpontja, azt nem könnyű megmondani. Ehhez ugyanis először Európa határait és földrajzi sarkpontjait kellene pontosan ismernünk. Mivel azonban Európa határait illetően nincs egyetértés, így természetesen legalább tíz hely jelöli kontinensünkön, hogy itt van Európa közepe. Ezek közül az egyik Ukrajnában (Kárpátalján) Terebesfejérpatak (Gyilove) mellett található. Európa (egyik) közepe – Fotó: Barna Béla A jelenleg Stockholmban élő, nagyváradi születésű román professzor, George Cristea az Európa földrajzi középpontja keresésének nyomában (Jakten pa Europas mittponkt) című 2001-es könyvében bemutatja azokat az elméleteket, amelyek az elmúlt 120 évben születtek, és amelyek megpróbálták a korabeli tudományos eszközök és módszerek segítségével kijelölni Európa földrajzi középpontját. A professzor kilenc helyet járt be Európa közepeként, de ettől jóval több pályázik erre a címre. Magának az egész európai kontinensnek a geográfiai középpontja a Francia Geográfiai Intézet (IGN, Institut Géographique National) szerint a litván főváros, Vilnius közelében rejlik.
Kiemelt képünkön: Magyarország földrajzi középpontját jelölő kő, mely Pusztavacstól északra található. A fölé emelt Kerényi József tervei alapján 1978-ban épített 11m magas vörösfenyőből készült nyolcszögletű, gúla formájú jeltorony jelképezi hazánk geometriai középpontját. Fotó: MTVABizományosi: Faludi Imre
A Telbisz Tamás által lefuttatott modellszámítás szerint hazánk középpontja az északi szélesség 47 fok 10 perc (egész pontosan 47, 168462 fok) és a keleti hosszúság 19, 24 perc (egészen pontosan 19, 395633 fok) metszéspontján fekszik. Jobbra a jeloszlop helye, balra a valós középpont: Forrás: Google Maps A súlypontot kell megtalálni A miért megválaszolásához érdemes kissé visszatekinteni. Egy-egy ország vagy terület középpontjának meghatározása nem sok gyakorlati haszonnal jár, mégis alapvető elvárás, hogy tudjuk, hol helyezkedik el. Egyszerűen jó érzés odaállni azzal, hogy most bizony egy jeles ponton tartózkodunk. Ilyen az ember, és nem csak manapság, 1887-ben a kárpátaljai Terebesfejérpatak közelében kijelölték Európa középpontját, 1880-ban pedig a történelmi Magyarország közepét Szarvas városa mellett – ma egy malom jelzi a helyet a szarvasi Holt-Körös partján. Hogy a puszta földrajzi számok milyen hatást gyakorolhatnak egyes emberekre, közösségekre, arra javasoljuk Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le című filmet.
1961-ben titokban kiásták a koporsókat, kátránypapírba drótozták és átvitték a szomszédos új köztemető 301-es parcellájába. Nagy Imre maradványait "Borbíró Piroska" név alatt hantolták el újból, hogy még az emlékét is megpróbálják eltörölni. Gimes Miklós 1958. június 16-án 5 óra 14 perckor Maléter Pál 1958. Bogár jános | 24.hu. június 16-án 5 óra 24 perckor Gábor Péter 1958. június 16-án 7 óra 27 perckor Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Túlórázó hóhér, Az utolsó út rögei, Szemenyei-Kiss Tamás: A hóhérsegéd Varga László: "Forradalmi törvényesség" - Jogszolgáltatás 1945 után Magyarországon, Vádol a múlt [ halott link], A hóhér, aki rádióra gyűjtött A leghírhedtebb magyar hóhér, aki Szálasi Ferencet, Rajk Lászlót és Nagy Imrét is kivégezte
Az üvöltő tömeg halált követel a bűnösre és a bűnök súlya jobban nehezedik a vállamra, mint maga az ég. Egész testemben reszketek, de Szálasi még csak nem is remeg. Alig két méterről nézem lezárt vonású arcát. Semmi reszketés. Semmi izomrándulás. Semmi sápadtság. Ezek a szájak nem tudom hány esetben mondták ki a halálos ítéletet és nem tudom hány ezer zsidót küldtek az égetőkemencékbe. Szeretném tudni, hogy mik voltak az utolsó gondolatai ennek az embernek néhány másodperccel halála előtt. Egy röpke pillanatra találkoztam szempillantásával – utolsó szempillantásával. Úgy érzem, semmire sem gondol, és semmit sem érez. Gránit. Maga az emberré lett gránit. Gránit marad akkor is, amik elhalad három kivégzett minisztere holtteste előtt. Egyenletes, biztos léptekkel megy a halál felé. Azután csak egyetlen gesztus, egyetlen mozdulat: odahajol a feszülethez, amit a fiatal pap nyujt fel ajkaihoz, hogy megcsókolja. Féldecivel akasztott az utolsó magyar hóhér | 24.hu. És meghal anélkül, hogy egyetlen izma is megrezzenne vagy a szemében ott ülne a félelem vagy hogy nyelvével megérintené ajkait.
Az 1946. május 21-én délelőtt lezajlott, három halálos áldozattal járó vérvádas kunmadarasi pogrom már másnap országszerte ismertté vált, és "feladta a leckét" a rendőrséget és az igazságszolgáltatást irányító Magyar Kommunista Pártnak. A minisztertanács május 24-i ülésén Rákosi Mátyás, a párt elnöke javasolta, hogy a bűnösöket állítsák statáriális bíróság elé és akasszák fel. Rákosi azonban nem a holokausztot túlélt zsidók gyilkosait, a pogromot végrehajtó parasztembereket tekintette bűnösöknek, hanem a "felbujtókat", a helyi elit tagjait, mindenekelőtt Független Kisgazdapárt titkárát, Takács Gergelyt és Nagy János református tanítót. Tegnap este halálra ítélték és nyomban kivégezték Kovarcz Emilt - 1946. május - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. A tanító védelmében, az ő megismételt első fokú népbírósági tárgyalására vonultak a madarasiak május 20-án Karcagra, amit a kivezényelt rendőrök csak fegyverrel tudtak megakadályozni. Abban, hogy a tragikus események miatt elrendelt nyomozás téves irányba fordult, nagy szerepet játszottak az ideológiai dogmák, melyekkel nemcsak a politikusok, de a rendőrök is kezdettől fogva meg akarták magyarázni az eseményeket.
Tudomásul kell venni, hogy Magyarországot a Szovjetuniónak adták a győztes felek. A II. Világháború befejezését megelőzően 1945. február 4-11. között zajlott le a szövetséges államok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) vezetői között az a találkozó, melynek fedőneve: Argonauta (Jaltai) konferencia. Országaikat Franklin D. Roosevelt elnök, Winston Churchill miniszterelnök és J. V. Sztálin első titkár képviselte. A konferencia célja a háború befejezése utáni Európa országai újjászervezésének megvitatása volt. A találkozón Churchill forszírozta, hogy a háború befejezése után szabad választások legyenek, és demokratikus kormányok álljanak fel Kelet- és Közép-Európában. Sztálin ugyanerre a területre szovjet politikai befolyást követelt, különös tekintettel a Szovjetunió nemzetbiztonságának stratégiai szempontjaira. Ez tény. A tényeket pedig el kell fogadni, bármilyen rosszul is esnek. Nem szeretném megsérteni a hősök emlékét, de ne felejtsük el, hogy ma mindenki forradalmárnak állítja be magát, bármilyen kicsi köze is volt az akkori eseményekhez.
A törvényszéki orvosok 14 perc múlva jelentették, hogy Koltay László elnyerte földi büntetését.