Soproni Múzeum - Fabricius Ház - Sopron Cím: 9400, Sopron Fő tér 6. Telefonszám: (99) 311-327 Nyitva tartás: X. 1-III. 31. : K-V 10-14 IV. 1-IX. 30. : K-V 10-18 X. : K-V 10-18 Belépő felnőtteknek (érvényes a Római kőtárra + a Régészeti kiállításra) 700 HUF / fő 800 HUF Belépő diákoknak (a Római kőtár + a Régészeti kiállítás megtekintésére) 350 HUF 400 HUF Belépő nyugdíjasoknak 9400 Sopron, Fabricius-ház-pince, Fő tér 6.
Fotó: Barcza Attila Facebook-oldala Ünnepélyes keretek között 2021. december 2-án adták át a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Fő tér 5. szám alatti épületének 150 millió forintért felújított belső tereit. Az egykori soproni Megyeháza épületének felújítás során megújultak az egyes földszinti irodák, a második emelet pedig belső átalakításon, korszerűsítésen esett át. A rekonstrukciónak köszönhetően egy modern, a mai kor igényeinek megfelelő épület áll a Kormányhivatalba érkező ügyfelek, továbbá az ott dolgozó munkatársak rendelkezésére. Az épület az 1830-as években épült, helyi területi védelem, régészeti, műemléki, természetvédelmi védelem alatt áll. Az elmúlt években az épületet több felújítási munkálat is érintette, idén az épület Kormányablakon kívüli részei estek át a belső felújításon, mely 150 millió forint saját forrásból valósult meg. A kormányhivatali kabinet közleménye szerint a beruházással érintett részek burkolatcserén, festési, mázolási munkálaton estek át, valamint teljes mértékben megújultak a vizesblokkok, új konyhabútorok, új fűtőtestek és új világítótestek kerültek beszerelésre.
| Pályázati felhívás helyiség vendéglátó-ipari üzleti szolgáltatás célú hasznosítására Ügyiratszám:58025-2/2022 A 472/2021. (XII. 22. ) határozat melléklete PÁLYÁZATI FELHÍVÁS helyiség vendéglátó-ipari üzleti szolgáltatás célú hasznosítására Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1. ) pályázatot ír ki a Sopron, Fő tér 7. szám (Tábornok ház) alatti, 196 hrsz-ú ingatlanban kialakítás alatt álló, 98 m 2 alapterületű ingatlanrész bérbeadás útján történő hasznosítására A pályázattal hasznosítani kívánt ingatlan, a hasznosítás tervezett célja és a bérbeadás időtartama: Sopron, Fő tér 7. szám (Tábornok ház) alatti, 196 hrsz-ú ingatlanban kialakítás alatt álló, a pályázati felhívás mellékletét képező tervrajz szerinti (a tervrajzon "A" betűjellel jelzett terület), 98 m 2 alapterületű ingatlanrész vendéglátó-ipari (cukrászda-kávézó) célú hasznosítása. Az ingatlanrész korábban is vendéglátóegységként hasznosult. Az ingatlanrész a Fő tér 7 sz. alatti, 2 emeletes, műemlékvédelem alatt álló épület (Soproni Múzeum) földszintjén, az utcafronton helyezkedik el.
Az ünnepségen a hivatal kormánytisztviselői, munkatársai mellett részt vett dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, Barcza Attila országgyűlési képviselő, dr. Farkas Ciprián polgármester, dr. Simon István és Csiszár Szabolcs alpolgármesterek is. Tíz év alatt sokat fejlődött, korszerűbbé vált a közigazgatás. Tíz évvel ezelőtt a kormány nagy fába vágta a fejszéjét, amikor hozzálátott a közigazgatás korszerűsítéséhez, és kialakította a kormányablakrendszert, amely az idők során hatékonynak bizonyult – idézi György István felszólalását az MTI közleménye. A 306 kormányablak, a járási kormányhivatalokkal együtt, 2500 féle ügytípust képes kezelni. A hálózatot a kormány tovább kívánja fejleszteni – mondta. A kabinet az épületek megújítása mellett hangsúlyt fektet a kormányablakokban dolgozók folyamatos képzésére, valamint az informatikai fejlesztésekre, hiszen egyre több az olyan ügy, amelyet az ügyfelek számítógépükön, ügyintézői beavatkozás nélkül bonyolíthatnak le – fűzte hozzá.
Sopron, Dr. Farkas Ciprián polgármester
A homlokzati szárny különleges kiállításnak ad otthont. Az épület első és második emeletén a 17. illetve a 18. század lakáskultúráját mutatjuk be korabeli tárgyakon, a bútorművészet remekein keresztül.
A kormányablakok jól felszereltségének köszönhetően az ügyintézés gyorsabbá és kényelmesebbé vált a lakosság számára, tette hozzá. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere az elmúlt tíz év kormányzati segítséggel megvalósult fejlesztéseket sorolta, megemlítve, hogy szerda délelőtt adtak át egy mélygarázst, illetve zajlik a soproni várfalhoz kapcsolódó múzeumi negyed és romkert turisztika fejlesztése. Hozzátette, a magyar kormány elismeri és megbecsüli a közigazgatásban dolgozók munkáját. Széles Sándor kormánymegbízott azt emelte ki, hogy a belső felújítással olyan klasszicista épület újult meg, amelynek falai között Széchenyi István is dolgozott. Az ünnepségen elbúcsúztak a nyugdíjba vonuló soproni tisztifőorvostól, Dr. Berkesné Dr. Ács Gabriella asszonytól, aki hosszú időn keresztül vezette a Soproni Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát. via MTI /
Fészkét inkább parkokba, útszéli fa-sorokba, gyümölcsösökbe, kertekbe rakja. Erdőben mindig a szélső fák valamelyikén … Olvass tovább Az év madara 2016-ban a haris volt. A harist a lakosság választotta a 2016-os év madarául az MME honlapján lezajlott internetes szavazáson. Ismerd meg ezt a madarat a harist. Elterjedése Eurázsiái elterjedésű faj. A Brit-szigetektől a Bajkál-tóig, főleg az 50-60. szélességi fok között költ. Dél-Európában nem fészkel, Kis-Ázsiában a magasabb fennsíkokon viszont költ Fészkelőhely Elsősorban … Olvass tovább Az év madara 2019-ben a gólyatöcs lett. Az alábbi cikkben bemutatom e madár jellemzőit Jegyei A gólyatöcs (Himantopus himantopus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj. Mintha csak apró gólya lenne, a spanyol nem véletlenül nevezi "cigenuelá"-nak, azaz gólyácskának. Teljes hossza kb. 36 cm, teste galamb nagyságú. A … Olvass tovább Bejegyzés navigáció A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa.
2021. év madara: a cigánycsuk (A kép forrása:) Elindult az év egyik legfontosabb madárügyi szavazása a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. Nehéz lesz a választás, három rendkívül színes és gyönyörű faj versenyez az Év Madara címért. Az MME 1979 óta választatja meg a nagyközönséggel az Év Madarát. A program célja, hogy minden évben olyan madárfajra hívja fel a figyelmet, amelynek védelmében a társadalomnak is nagy szerepe lehet. Az egyesület honlapján 2021. július 25-én 12 óráig adhatja le szavazatát a szimpatikus madárfajra. Figyelem, egy IP-címről csak egy szavazatot fogad el a rendszer! A legtöbb szavazatot begyűjtő faj lesz az év madara 2022-ben, s e madár köré szervezi majd a jövő évi kampányát az MME. Íme, a jelöltek: Kékbegy ( Luscinia svecica) ( Fotó: Adobe Stock) Nádi énekesmadaraink közül a legszebb tollazattal rendelkező, rejtett életmódú, nehezen észrevehető faj. A nádasok szegélyzónájában fordul elő leginkább, a homogén, sűrű nádállományokat elkerüli.
A természetért végzett munka közben feltöltődést jelentett számukra látni a pályázók alkotásba fektetett lelkesedését, kreativitását. A most induló "Steppe on border" LIFE projekt azon élőhelyek javítására összpontosít, ahol mindkét faj előfordul, különösen a határ menti régióban. A pályázat az Európai Unió támogatásával, öt éves időtartamban valósul meg. Kétéltűek, hüllők iránt érdeklő diákok, figyelem! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2022-ben is herpetológiai tábort ("Herptábort") szervez iskolások részére. Jelenlegi hely Címlap A zöld küllő lesz 2022-ben az év madara
Alkalmanként áttelel. Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter és testtömege 14-17 gramm. A hím feje és farka fekete, nyakán kétoldalt a foltok, fartöve és a szárnyán lévő hosszanti csíkok fehérek, melle rozsdavörös. A költési időszakon kívül kevésbé élénk színezetű. A tojó hátoldala szürkésbarna és csíkos, melle matt rozsdabarna, nyakának oldalsó része halvány fehér. A kevéssé feltűnő színezet álcázza a költő madarat. Védelem A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25. 000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és masaskórósok égetésének további tiltásával.
2021-07-26 11:13 Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41%-kal a zöld küllő nyerte, így a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozzuk közelebb kicsit az érdeklődőkhöz. A versenyben a kékbegy 32%-kal a második helyen végzett, a dobogó harmadik fokára pedig a vörös gém állhatott 23%-kal. Köszönjük, a leadott 11123 szavazatot. Zöld küllő: Gyakori harkályfélénk. Kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket, ártéri erdőket, de a zárt állományokat elkerüli. Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat és azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon is. Állandó madár, de télen kóborolhat. Odúban költ, amit maga készít és akár több évig is használ. Hazai fészkelő-állománya 15 000 - 17 000 párra tehető (2014-2018) és növekedést mutat. Zöld küllő (Fotó: Orbán Zoltán) A 2022 év madara program részleteivel, januárban találkozhatnak. Kapcsolódó hírek Lezárult a zöld küllő rajzpályázat zsűrizése, a pályázatra közel 5000 alkotás érkezett, kicsiktől és nagyoktól.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a cigánycsuk nyerte. A cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes)rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Költőterülete Ázsia és Európa nagy részére, Észak-Afrikára, valamint Afrikának a Szaharától délre eső területeire és Madagaszkárra terjed ki. Észak- és Kelet-Európában nem fordul elő. Vonuló és állandó madár is. Bokrokkal tarkított domboldalak, füves árokpartok, nedves rétek és legelők lakója. Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik a térségben.