Palermoi sertésszelet @Szoky konyhája - YouTube
Magyaróvári sertés szelet / Szoky konyhája / - YouTube | Food, Recipes, Fine food
Az első nap délelőttjén Bátára látogattak a Veszprémi Főegyházmegye lelkipásztorai. A Szent Vér-bazilikánál Sümegi József állandó diakónus, a kegyhely őre harangszóval fogadta az imádsággal érkező papokat és a főpásztort. A Szent Vér-litánia közös elimádkozása után koncelebrált szentmisét mutattak be, melynek szónoka Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek volt. A megújult bátai Szent Vér-kegytemplom és a kegyhely megtekintése után Pécsre indultak a Veszprémi Főegyházmegye lelkipásztorai, ahol Felföldi László pécsi megyéspüspök fogadta őket. Hálából a megmenekülésért – 170 éves hagyományt őriznek a perenyeiek | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A zarándoklat második napján Pécsett, a Havas Boldogasszony-kápolnában Máger Róbert püspöki irodaigazgató, majd a máriagyűdi kegyhelyen Keresztes Andor plébános várta a Veszprémi Főegyházmegye papjait. A kápolna és a kegyhely történetének megismerése után együtt járták és imádkozták végig a rózsafüzér-utat, majd Felföldi László püspök főcelebrálásával mutatták be a zarándoklatot záró szentmiseáldozatot. * A zarándoklat után Csonka Nándor tapolcai esperes, plébános Előremutató visszatekintés – egy zarándoklat margójára címmel fogalmazta meg gondolatait.
Az esztergom-budapesti segédpüspök rámutatott: a háború a szívekben születik meg, és onnan jut el a fegyverekig, ugyanígy a béke is a szívekből és a lelkekből tud elindulni. Jézus szenvedésének nyomai megdicsőült testén is ott vannak – Mohos Gábor püspök ezt és más példákat hozott arra, hogy Jézus a rosszat miként tudja jóvá átformálni: Krisztus meggyilkolt, de feltámadott testének valóságát magunkhoz vehetjük az Oltáriszentségben. Jézus átszúrt oldalából vér és víz folyik – ebben a tényben benne van mindannyiunk bűne, amely megsebzi Istent, de e bűnökre a kegyelem, a bűnbocsánat forrása omlik. Mohos Gábor azért fohászkodott, hogy Isten alakítsa át a szívünket, különösen is mindazoknak a vezetőknek a szívét, akik a népekért felelősek, hogy ne a háborúnak, az uralkodásnak, hanem a békének az eszközei lehessenek. A fájdalmas rózsafüzér harmadik titka: "akit érettünk tövissel koronáztak" – erről a Magyarországon is sok lelkigyakorlatot tartó Mijo Barada elmélkedett. Szent vér litánia. Úr Jézus, megütnek, megszúrnak, kicsúfolnak, te pedig békével tűröd mindezt, szeretettel nézed őket – mutatott rá Isten csodálatos szívére a horvát karizmatikus.
A magyar változatokban, a " bevezető részben " is használunk titkokat, általában a három bevezető Üdvözlégy-be belefűzve, a már említett módon, az illető napra vonatkozó, a három közül, mindegyik Üdvözlégynek a megfelelő saját titkát. * - Titkok az első három szemre: Hétfőre, Szombatra: 1. Aki hitünket növelje 2. Aki reményünket erősítse 3. Aki szeretetünket tökéletesítse Csütörtökre: 1. Aki megtisztítson minket 2. Aki lelkünk békéjét megőrizze 3. Aki a SZENTSÉGEKBEN megerősítsen Keddre, Péntekre: 1. Aki értelmünket megvilágosítsa 2. Aki emlékezetünket megerősítse 3. Aki akaratunkat tökéletesítse Szerdára, Vasárnapra: 1. Aki gondolatainkat irányítsa 2. Aki szavainkat vezérelje 3. A 600 éves bátai Szent Vér Kegyhely jubileumi programja. Aki cselekedeteinket kormányozza * - Titkok a tizedekre: Hétfőre, Szombatra: - Az örvendetes olvasó titkai 1. Akit Te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál 2. Akit Te, Szent Szűz Erzsébetet látogatva hordoztál 3. Akit Te, Szent Szűz a világra szültél 4. Akit Te, Szent Szűz a templomban bemutattál 5. Akit Te, Szent Szűz a templomban megtaláltál Csütörtökre: - A világosság olvasó titkai 1.
Jézus mindenféle keresztet hordozott: a súlyos háborús kereszteket és a mi kis mindennapi küszködéseink minikeresztjét is – tette hozzá Marton Zsolt. – Nemcsak akkor vitte fel a keresztet a Golgotára, amikor az ténylegesen megtörtént, hanem azóta is folyamatosan felviszi. Nem azért, mert jó a kereszt, hanem mert vállalta, vállalja értünk. A főpásztor arra kérte Istent, hogy empátiával tudjunk közelíteni embertársainkhoz, hogy segítsünk mások kereszthordozásában, legyünk kis Cirenei Simonok. Varga László püspök röviden imádkozott a fájdalmas rózsafüzér ötödik titkához – "akit érettünk keresztre feszítettek" – kapcsolódva. A kereszten megszenvedett győzelemért dicsőítelek! Kérlek, részesítsd minden testvéred a te feltámadásodban! Ima a békéért – Több ezer magyar ajánlotta fel hazánkat Jézus és Mária szeplőtelen szívének – Rákoscsaba Főplébánia. – fohászkodott az Úrhoz a kaposvári megyéspüspök. A rózsafüzér után Mijo Barada beszélt röviden a területszabadító imádságról. Elmondta, mennyire lényeges, hogy egy-egy országban vagy kisebb területen a helyi hívek, egyházi vezetők és politikusok engesztelő imádságot végezzenek a múltban ott elkövetett bűnökért.
(Ez az út 24 km. ) A gyalogolni szándékozó pécsi hívek busszal is eljuthatnak Mohácsig és Dunaszekcsőig. Akik azonban csak a szentmisén szeretnének részt venni, azokat egészen Bátáig viszik a buszok. A járatok reggel 6. 00 órakor indulnak a Barbakántól. Ezek a buszok a szentmise után vissza is viszik a híveket Pécsre. Szekszárdról 6. 00 órai indulással Várdomb és Bátaszék érintésével jutnak majd a hívek Bátára. (Ez az út 28 km. ) A zarándoklaton gyalogosan, kerékpárral, autóbusszal vagy személyautóval lehet részt venni. Jelentkezni a saját plébániákon, ill. a pécsi püspökségen lehet, a következő elérhetőségeken: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., tel: 06 72/513-011.
170 évvel ezelőtt, 1849 őszén nemcsak a szabadságharc bukása nehezítette meg a Vas megyei Perenye lakóinak életét: 1849. szeptember 26-a és november 28-a között kolerajárvány tizedelte a falu lakosságát. A helybeliek a járvány elmúlásáért imádkozva elzarándokoltak a velemi Szent Vid-kápolnába. A közösség fohásza meghallgatásra talált: a faluban megszűnt a gyilkos kór, a többi községben viszont még 1850 elején is szedte áldozatait. A perenyeiek fogadalmat tettek: ezentúl hálából, a Szűzanya és Szent Vid mártír tiszteletére minden év szeptemberében a Szent Kereszt felmagasztalása és a Fájdalmas Szűzanya ünnepe utáni vasárnapon elzarándokolnak Velembe. E hagyományt azóta – még a kommunizmus idején is – szünet nélkül megtartották a hűséges perenyei hívek. Idén sem volt ez másként, a híveket Székely János megyéspüspök is elkísérte az úton. A zarándokcsoporthoz számos hívő csatlakozott az út során, az énekeket Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész vezette. Sok áldás fakadt a 170 évvel ezelőtti fájdalmas kolerajárványból.