NyűgösFred Hozzászólások: 1047 Csatlakozott: 2020. június 28. 17:06 Nem: Férfi x 63 x 18 Kapcsolat: A szőlő szaporítása Idézés Be kell jelentkezned ehhez a művelethez! Nekem ezzel gyűlt meg a gondom, van egy ritka nehezen szaporítható fajtánk. Most csináltam ültetést vesszőről és bujtatást is, majd tavasszal kiderül mennyire lett sikeres. Samantha Hozzászólások: 2231 Csatlakozott: 2020. július 7. 13:47 Nem: Nő x 21 x 34 Re: A szőlő szaporítása Hozzászólás Szerző: Samantha » 2021. január 24. 10:43 Oh, én még nagyon kezdő szinten vagyok, de belenéztem a "bácsi" videóiba, szerintem hasznát fogom még venni. Még az olyan kezdő kísérletező kedvű vállalkozó, is megérti miről beszél, mint amilyen én vagyok. Kertészeti alapismeretek | Sulinet Tudásbázis. Szerző: Samantha » 2021. 11:40 Még semmi. Sose foglalkoztam vele. Ősszel kaptam szomszédtól vesszőt, hogy tavaszig tegyem hűvös, fagymentes helyre egy vödör vízbe, majd tavaszra kihajt, s elültethetem. S nekem vékonyabb venyigéim vannak. Hát amint látom, arra várhatnék... Mennyi és milyen szőlőd van?
Persze biztosan vannak olyanok, akik azt mondják, hogy mi a csudának az, mert régen is csak leszúrkálták az öregek a csupasz földbe a vesszőket, és mégis megeredtek. Az inkubátoros módszerrel egyrészt sok időt lehet nyerni (legalább 2 hónap), hiszen már akár januárban, vagy februárban el lehet kezdeni a gyökereztetést, és így a fagyok elmúltával már egy igencsak fejlett, erős gyökérzetű konténeres csemetét lehet a végén kihelyezni a szabadföldbe, másrészt ebben az optimális környezetben sokkal nagyobb arányú (csaknem 100%-os) gyökeresedésre lehet számítani. Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy ebben a környezetben a fagykárt is ki lehet védeni, és az ily módon um. A szőlő szaporítása - Demonic Fórum. előnevelt csemeték őszig sokkal jobban kifejlődnek, mint a szabadföldben gyökeresedett társaik. Azt is érdemes átgondolni, hogy a szabadföldben nevelkedett csemete átültetésével (mivel kiemeléskor sérül a gyökér) megint csak egy évnyi fejlődéssel visszaveti a növényt. A konténeres csemeték gyökérzete kiültetéskor nem sérül, tehát ott nem lesz ilyen probléma.
A szőlőt lemetszett venyigéjével, vagyis vegetatív úton szaporították. Ez nemcsak azért volt így, mert ezúton mintegy 8–10 évvel hamarabb képezhető termő szőlőtőke, hanem azért is, mert az elvetett szőlőmagból nevelt növényegyedek – más nemesített gyümölcsökhöz hasonlóan – nem vagy csak nagyon ritkán viszik tovább az elődök kedvező tulajdonságait. A vegetatív szaporításnak idők folyamán többféle módja alakult ki és terjedt el. Tőkehiányok pótlására a múlt század végéig két, általánosan elterjedt módszert ismertek: a) A hiány mellett lévő szőlőtőkék közül a legerősebb, legjobb fajtán még tavasszal kiválasztottak egy alkalmas állású venyigét. Ezt a nyár folyamán nem kurtították be, hanem ősszel lehúzták a tőkehiány helyére egy kis árokba és leföldelték úgy, hogy a vessző vége, az utolsó 4–6 rügy kiálljon a földből. Melléje pálcát, jegykaró t, félkaró t tűztek, hogy később ki ne kapálják. A leföldelt vessző meggyökeresedett és egy év múlva el lehetett választani az anyatőkétől. Ezt az eljárást borvidékeink túlnyomó részén bujtás, bojtás, bujtatás, porbujtás, ritkábban porhajasítás, Tokaj-Hegyalján és Erdélyben pedig homlítás néven ismerik.
Nos, valóban igaz az, hogy a méznek gyökereztető hatása van, és persze a gyökereztető por (hormon) is jó dolog, és ezek valóban segítenek, de önmagukban mit sem érnek, ha valaki nincs tisztában a szőlő gyökereztetéséhez szükséges két igen fontos alapfeltétellel és azok nem teljesülnek. Akkor bizony hiába a méz, meg a hormon és az egyéb úri huncutságok, a vesszőből bizony nem lesz semmi. Ha viszont ezek teljesülnek, úgy még a méz és a hormon használata nélkül is meggyökeresedik a vessző, és még csak ráolvasást sem kell alkalmazni. A szőlő gyökereztetésének két alapfeltétele, hogy a vessző alsó részét (ahol a gyökerek megjelenését kívánjuk) melegben (+25 – +28 °C)-, míg a vessző többi részét hűvösben (maximum +2 - +5 °C) kell tartani. Tehát el is lehet felejteni a befőttesüveget az ablakban a radiátor mellett, mert ott a teljes vessző melegben van, és a rügy fog hamarabb megindulni. Ez a módszer nem fog működni, csak abban az eseben (viszont akkor igen! ), ha az üveg melegben van, a vessző pedig hidegben, ha mondjuk jó huzatos az ablak (még méz és gyökereztető sem feltétlen szükséges hozzá).
A fő szőlőnek körülbelül egy méter magasnak kell lennie, és egy vagy több, a földből növekvő fatörzsből kell állnia. A fő szőlőtől az ostor eltér. A kötött bokornak ventilátor alakúnak kell lennie, legfeljebb másfél méter magas. A szárított és beteg ágakat meg kell metszeni. Ha a hajtások zavarják egymást, akkor a legsikeresebbek maradnak, a többi eltávolításra kerül. A szüret érése után a szempillákat levágják, csak azokat, amelyek a talajból növekednek, megcsíptetik és a csaphoz vezetik – ezek a régi szőlő jövőbeli helyettesítői. A beteg hajtások eltávolítása mellett a szőlő tervezett éves metszését is el kell végezni. Ezt évente kétszer, tavasszal és ősszel hajtják végre, miközben a növény még mindig inaktív. Ősszel, a levelek esésekor minden zöld hajtást levágnak, tavasszal eltávolítják a fagyott és elhalt ágakat. A metszés hosszát a szőlőhajtások növekedésének és fejlődésének jellemzői határozzák meg, úgy gondolják, hogy az átmérő minden milliméterére 1, 1 szem kell hagyni. A Catarovka az összes gyökér eltávolítása a szőlő föld alatti részéből, 15-20 cm-re a felülettől.
Igényesebb művelési fogásnak számított az úgynevezett talpas vesszők ültetése. A megfelelő hosszúságúra vágott és kévékbe kötött venyigéket meleg, szélvédett helyen félig beásták a földbe, s gyakorta meglocsolták. Néhány hét alatt kis gyökérkezdemények keletkeztek a földben lévő rügyeken. Ez a jelesebb borvidékeken az utóbbi száz-százötven évben már gyakori eljárásnak számított. A szakirodalom és a kísérletező szőlész szakemberek már kétszáz évvel ezelőtt is ismerték a szőlőiskola készítésének módját és jelentőségét. A múlt század végéig, pontosabban a filoxéravészig azonban a paraszti szőlészetben nem alkalmazták. A 19–20. század fordulóján bekövetkezett változások közé tartozik, hogy a kötött talajú szőlővidékeken az új telepítéseket főként iskolában előnevelt, gyökeres alanyvesszőkkel végezték. A homoki szőlőkben viszont a kezdeti kísérletezések után felhagytak vele, mert a paraszti tapasztalat azt mutatta, hogy a kisebb tápértékű talajokban a gyökeres vesszők hamar kivesztek. Helyette az 1890-es évektől egyre nagyobb mértékben terjedt el a gombázott ("buktatva" előgyökereztetett) vesszők ültetése.
Nekem ez a rész is tetszett, ahogyan az első kettő is. :) Belátom, nagyon bugyuta és néhol már fantasy-ként is sok(kkk). :D De a poénjai nálam betaláltak, a szereplői már hozzám nőttek (és a két főbb új karakter, Laaa és Lancelot is aranyos volt, spoiler, Rebel Wilson-t viszont nagyon nem bírom, iszonyúan erőltetett módon színészkedik, és nekem csöppet sem vicces ez a nő, inkább szánalmas…), és a történet is szerintem teljesen rendben volt. :) Biztosan nem utoljára láttam – ahogyan a komplett trilógiát is garantáltan meg fogom még nézni párszor. :)) Lilla99 2018. május 1., 10:12 Nagyon ritka, hogy ilyet mondok, de szerintem a harmadik rész sikerült a legjobban. Ezen nevettem a legtöbbet. Larry neander-völgyi "ikre" nagyon vicces volt. Egy éjszaka a muzeumban 1 teljes film. Meg természetesen az összes karakter, mint mindig. A végén nagyon szomorú lettem, amikor spoiler de szerencsére minden helyreállt. Viszont olyan rossz, hogy spoiler. Ez egy kicsit elszomorított. Viszont örültem neki, hogy vége spoiler. Ezerszer újranézős film lett, az biztos.
Éjszaka a múzeumban 2.
* A múzeumok listájáról, a részletes programokról és a jegyfoglalásról itt tájékozódhatnak! Képek: Múzeumok Éjszakája Facebook-oldal A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.