Látnivalók, nevezetességek Mánfa és környékén. Összegyűjtöttük Neked a Mánfai és Mánfa környéki látnivalókat egy helyre. Válogass közöttük és szervezd őket útitervbe. Szűrő: Minden kategória Állatkert, vadaspark Arborétum, botanikus kert Barlang Egyházi épületek, kegyhelyek Élményfürdők és gyógyfürdők Gyalogtúra, tanösvény Kalandpark, élménypark, látogatóközpont Kerékpártúrák, segway túrák Kilátó, kilátóhely Műemlék Múzeum, gyűjtemény Sípálya Szabadtéri fürdő Színház Szobor Tájház Település ismertető Természeti érték Vár, várrom Vízi élmények Sarlós Boldogasszony templom Mánfa, Kaposvári út (Melegmányi völgy) A mai Mánfa nyugati külterületén, a falutól kb. Mánfa látnivalók, amit mindenképpen érdemes megnézni Mánfa és környékén. 600 m-re az országút mellett, fákkal körül vett völgyben áll az ország egyik leg... Bővebben útitervbe Harangláb Mánfa, Óvoda u. 32. Az 1800-as években épült, jellegzetessége, hogy teteje is téglából készült. Ma is működő harang, mely reggel, délben és este adja... Bővebben Magyarhertelend Pécs Flóra-pihenő, kilátó Pécs, Szent Bertalan u.
A XIV. század végén a városlődi karthauziak építettek erődített kolostort ugyanitt. A mohácsi csata után a török portyázók, Szapolyai János és Ferdinánd király seregei felváltva pusztították a települést. A XVII. közepén Széchényi György veszprémi püspök újjáépíttette a várat, palánkkal vette körül a mezővárost és hajdúkat telepített le. Az erősséget végül a XVIII. elejétől kezdték lebontani, köveiből emelték a templomot, plébániát, de a lakosság is hordta építkezéseihez. A XVIII. század második felében sorra alakultak a céhek, bognárok, kádárok, szabók, csapók, és nyerték el privilégiumukat. A város fejlődése különösen a XIX. századi vasútépítkezések után indult meg. Ennek során a környék gazdasági, különösen borászati központja lett. A II. világháborúban a település hatalmas veszteségeket szenvedett, 800 zsidó lakosát deportálták. Magyarhertelend környéki látnivalók térkép. A század végén elvesztett városi rangját 1966-ban kapta vissza. Ekkor települt ide a környező bauxitbányák igazgatósága, ami modernizálódását nagyban előmozdította.
- Sióagárd Szabaduló házunk három, egyenként másfél órás játékot kínál. Játékaink nem egy-két szobából állnak - mikor már azt hiszi a "páciens" hogy megmenekült, kis kutatás után rájön, hogy korántsem olyan egyszerű a helyzet! További programok
A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el. Basilica minor rangot 1990-ben,... Planetárium Pécs Fedezd fel a csillagok és bolygók titkát a kupola alatt! Csillagászati, földrajzi, űrkutatási és természettudományos ismeretek, és a művészettörténet csillagászati vonatkozásainak bemutatása Pécsett,... Zsolnay Kulturális Negyed A Zsolnay család egykori kerámiagyárának helyén újult meg és vált Pécs különleges látnivalójává a Zsolnay Kulturális Negyed. Sipőcz-Ház A Pécs belvárosában működő Sipőcz Ház, a város legrégibb patikájának üzlethelyiségében található. TV-torony A TV-torony már messziről látható a Misina-tetőn. Zsolnay Múzeum A Zsolnay Múzeum a belvárosban található, bejáratát szép szobor díszíti. Csongrád Környéki Látnivalók. Mecsextrém Park A Mecsextrém Park a Komló felé vivő úton Pécstől pár kilométerre található. További látnivalók Bikal programok 30 km-es környékezében Ha félsz, még élsz!! - A szabadulós játék, mely nyomot hagy! Sióagárd Válassza a legnagyobbak egyikét, hogy ne érje csalódás!
1990-ben a Mekka és Mena közti alagútban 1426 ember lelte halálát, miután a szellőzőrendszer felmondta a szolgálatot, s a kitörő pánikban sokakat halálra tapostak, mások pedig megfulladtak. 1994-ben újabb 207 embert "gázoltak" halálra a hívők, miközben az egyik szertartás színhelyére igyekeztek. Az elmúlt években "modernebb" halál is leselkedett a szertartáson részt vevőkre: tavaly pokolgépes robbantásban halt meg egy pakisztáni zarándok. Zarándokok millióit várja januárban Mekka. A merénylet elkövetésének vádjával tizenhat kuvaitit fejeztek le a hatóságok. A múlt évi halálozási statisztika sem maradt el az átlagostól: 367-en haltak meg és 1200-an sebesültek meg egy tűzeset során, amely a zarándokok táborában ütött ki, akiknek az előírás szerint – no meg szállás hiányában – az éjszakát a szabad ég alatt kellett tölteniük. A tűz közel 25 ezer négyzetkilométeren hetvenezer sátrat pusztított el. Idén a szaúdi hatóságok óvatosságból tűzálló sátrakat osztanak ki a zarándokok között. A különféle szerencsétlenségek mellett anyagi jelleg?
Mekkában az iszlám előtt azonban nemcsak a politeisztikus, hanem a monoteisztikus, egyistenhitű vallások is képviselve voltak. Éltek ott keresztények és a környéken laktak a judaizmus követői is, egész törzsek vették fel ekkoriban ezeket a vallásokat Arábia-szerte. Voltak ingadozók, akik az egy- és többistenhit között hezitáltak, őket hanífoknak nevezték. Mohamed mindezen szektáktól, vallásoktól átvett bizonyos elemeket, amikor megalkotta az iszlámot. Mohamed feleségének egyik rokona keresztény vagy haníf volt minden bizonnyal. Mekka kába ko samui. Ez az unokafivér hitte el először, hogy Mohamed nem őrült, hanem Isten rég várt küldötte az arabokhoz. Mohamed és a kő A Kába A Kába-kő egyébként Mohamed számára nagyon fontos volt. Bár a hozzá fűződő rítusokat gyakran átalakította, soha nem tagadta meg a háddzsot. Egyik korai kinyilatkoztatása szerint például éjszaka szárnyas lovon előbb Jeruzsálembe repült a próféta, majd fel a hetedik mennyországba, ahol meglátta a mennyei Kábát, és megkapta Istentől az iszlám hitvallás alapjait, s a Földre való visszatérés közben még Mózessel is beszélt.
Huszonöt évesen feleségül vette egy gazdag kereskedő özvegyét, és ezzel bekerült a mekkai társadalom módos rétegébe. Negyvenévesen vallásos látomások lepték meg, ezért végleg visszavonult sikeres kereskedői pályafutásától. Egy barlangban elmélkedett, ahol Gábriel arkangyal jelent meg előtte. Isteni kinyilatkoztatást hozott, hogy Mohamed - lelki tépelődésének véget vetve - az emberek közé menjen "hirdetni". Mohamed arra a meggyőződésre jutott, hogy Isten őt szemelte ki, hogy népének prófétája legyen, miként Mózes a zsidóké, Jézus a keresztényeké. Ebben a barlangban jelent meg neki isteni sugallatra az "isteni könyv", a Korán legelső fejezete is. Deagostini legendás autók. Mekkába ment tehát hirdetni Allah kizárólagos istenségét és az utolsó ítéletet, amikor mindenkinek számot kell adnia földi tetteiről. Első követői szegények voltak, a gazdagok félkegyelműnek, megszállottnak tartották. Ám egyre több követője akadt, és a helybeli gazdagok ellenállása miatt el kellett hagynia a várost. Székhelyét 622-ben a később Medinának ("a Próféta városa") elnevezett városba tette át.
A Fekete Kő és a bejárati nyílás között lévő területről azt tartják, hogy az ott tett fogadalmaknak, különös sérthetetlensége van. A Fekete Kő Ny felé eső részén lévő 2 zöld márványtábláról azt tartják, hogy azok →Hágár és fia, →Izmael (Iszmail, az arabok ősatyja) temetkezési helyét jelölik. A ~ lapos tetejéről összegyűlt eső vizét arany vízköpő (a kk-ban még fából készült cső) vezeti a márványtáblákra, annak emlékére, hogy Hágár és Izmael a szomjhalál küszöbén érték el a ~ helyét. - A jemeni sarokban van a második Szent kő, a Boldog kő (al-hadzsar al-aszad). A ~n belül, a Szentélyben van még 3 tetőt tartó faoszlop, s néhány aranyból v. ezüstből készült lámpatartó. A Szentélybe csak zarándokhónap (dzu-i-hiddzsa) idején léphetnek be a hívők, akik arra törekednek, hogy a napi öt ima egyikét ott mondhassák el. Mekka kába ko www. A zarándoklat végén a belső falakat a Zemzem vizével, pálmalevelekből készült seprűvel lemossák, majd rózsavízzel lelocsolják. A ~t kívülről selyemből és gyapotból szőtt erős szövet ( kiszva) borítja, a bejárati nyílást függöny, lepel (burqu c) fedi.
Arab الحجر الأسود Tudományos átirat al-Ḥaǧar al-Aswad Fordítás A Fekete Kő A Kába szentély fekete "alapköve" Ítéletnapkor a Kába kő emlékezni fog mindazokra, akik megérintették, és közbenjár értük [1] A Fekete kő az iszlám szent relikviája. Szaúd-Arábiában a mekkai nagymecset (al-Maszdzsid al-Ḥarām) közepén álló ókori, kocka formájú kőépítmény, a Kába, a muszlimok számára előírt haddzs (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély "alapköve", a Fekete kő. A Fekete kő viszonylag kis méretű, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, tojás alakú kő. Mekka kába ko.com. Bár tudományos vizsgálatára nincs mód, a geológusok szerint lehetséges, hogy egy meteorit darabja, ami légbuborékokat rejt, színét pedig magas vastartalma adja. A kőhöz több évezredes hiedelmek tapadnak: az iszlám hívők isteni jelnek tekintik, úgy tartják ez Allah földre szállt jobb keze. A Kábához irányuló zarándoklatok már Mohamed ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete követ.