KARDOS LÁSZLÓ: NOVELLÁK • Karinthy Frigyes: Nevető betegek; Kemény Simon: Ördögök, tündérek; Szép Ernő: Szeretném átölelni a világot; Zilahy Lajos: Fehér hajó ( Atheneum) Örömmel látjuk a novella iránti érdeklődésnek, e méltatlanul háttérbe szorított, sajátos és voltaképen fölöttébb igényes műfaj újjáéledésének minden jelét. Hogy az átlagolvasó, akit a regény erősebb, tartósabb sodra jobban kiemel mindennapos gondja-baja közül, nem a novelláskönyveken kapkod, azt megértjük, s megértjük kiadóink óvatos igazodását is az átlagolvasó kívánságaihoz. Viszont szomorú volna látnunk, ha könyvtermelésünk teljes egészében, rangosabb kivételek nélkül engedne a tömegízlés parancsának s könnyű szívvel «elejtené» a novellát. Szerencsére nincs így. A novellának ma is van, vagy inkább: újra van mestere, kiadója, olvasója. Effélét bizonyít legalább is az a könyvsorozat, – novelláskönyvek egytől-egyig – amelynek négy utolsó kötetéről lesz alább szó. «Effélét» – mondom, s nem «ezt». Mert e novelláskönyvek nem egyenletesen súlyosak, s e novellák nem mind alkalmasak egy kissé diszkreditált, lejáratott műfaj rehabilitálására.
Összefoglaló Karinthy Frigyes válogatott verseinek és novelláinak gyűjteménye a kiadó diákkönyvtár-sorozatában jelent meg, a kötet a középiskolás, érettségire készülő diákokat célozza meg. Ám ami a tartalmát illeti, a könyv túlmutat a középiskolai Karinthy-anyagon, sőt szándékosan az író kevésbé ismert és ritkábban tanított műveit helyezi előtérbe. Bár a kötetben helyet kapott néhány klasszikus, valószínűleg minden irodalmi szöveggyűjteményben megtalálható mű, mint pl. az "Előszó" és az "Üzenet a palackban" című versek, valamint az "Én és Énke" című novella, a könyv nagyobbik részéből Karinthy kevésbé ismert oldalát ismerhetjük meg. A Beck András által szerkesztett kötet nyújt némi ízelítőt Karinthy "komoly" művészetéből is. Ahogy az utószóból is kiderül, a szerkesztő szándékosan leginkább az 1930-as évek szabad verseiből és az 1910-as évek novelláiból válogatott. A kötetben szereplő versek többsége meglehetősen hosszú, szabadon áradó mű, amelyekben Karinthy sokszor mindenféle központozást mellőz.
Nyugat 1911. 19. szám Figyelő Novellák. Singer és Wolfner kiadása. 1911. Évente egy sereg könyv jelenik meg a magyar könyvpiacon ezzel a jelmondattal: "Magyart a magyarnak". Belátjuk, ez inkább a könyvkiadók mottója, másat ajánlanánk mégis: e könyveknek és íróiknak is jobban megfelelőt: "Az én csigaházam az én váram". Úgy bizony: csigaház, nem tágasabb és nem erősebb falú épület, amelyben ezek az urak az ─ írjuk csak le bátran ─ életnek háttal fordulva, a megelégedettségnek és gondatlanságnak enyhe világításában, az alkotásnak, nagyot és újat akarásnak minden értékkiváltó láza nélkül dolgoznak. Folyamatosan és bőségesen jön betű betű után, szó szóra és ők valami büszke és ferde önérzettel zúdítják át a novellapatakot a cenzúrázatlanság zsilipjén: igazolni tudnak minden sort. Vadásztárca jött ki: magam is testestül-lelkestül vadászember vagyok; dzsentri-história: ihol a címeres családi gyűrű az ujjamon; fantázia kell: itt ülök az asztalomnál és minden magasabb szempont, nemesebb tendencia kerékkötőjéből szabadon követem jófajta szivarom bodor füstjét: mi ez, ha nem fantázia!?...
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29. ) Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát,...
A Nem mondhatom el senkinek című kötet 1930-ban jelent meg, az Üzenet a palackban pedig halála évében (1938). Ha csak ezt a két vékonyka könyvet írta volna, helye ekkor is a Nyugat költőinek első sorában maradna. Még formaművészként sem áll a nagy bravúrosok mögött. Negyvenkilenc éves volt, amikor agydaganat támadta meg. Ezt akkor még világszerte alig tudták gyógyítani. Olivecrona, a híres svéd sebész operálta. Úgy látszott, meg is mentette. Karinthy betegségéről és a műtét élményéről írta egyik leghíresebb és sajátosan érdekes könyvét, az Utazás a koponyám körült. Önmegfigyelés, dokumentum és líra egészen különös ötvözete ez a magában álló mű: különös klasszikusa irodalmunknak. Jellegzetes humanista volt: hitt az emberben, hitt a tudományban, hitt a kultúrában, elkeserítette az embertelenség, harcolt a gonoszság ellen. A társadalom nagy összefüggéseit nem tekintette át, haladó eszméiben tehát utópista volt, aki szövetségese minden haladó eszmének. Ez volt egyéniségének a lényege, de a felszínen elsősorban a humorista, a nagy mulattató látszott.
Szinte mindegy is, hogy az író a halott nővéréről (Mindszenti litánia), a haldokló kutyájáról (Tomi) vagy éppen a saját tehetségének kihasználásáról és elvesztegetéséről ír (Számadás a tálentomról), a versek egyformán hatásosak, erőteljesek és megejtőek. S ugyanez az erő jellemzi a kötetben szereplő novellákat is. A versek mellett (vagy után) olvasva őket néha szinte fel sem tűnik, hogy már nem verset, hanem prózát olvasunk – számos novella (mint például az "Északi szél" vagy az "Iránytű") ugyanolyan hipnotikus, különleges hangulatú és lírai, mint a már említett versek. Összességében a kötet a bevallottan szubjektív válogatás ellenére (vagy pont emiatt) remekül alkalmas arra, hogy a segítségével újra felfedezzük Karinthyt, és kicsit többet megtudjunk róla annál, mint hogy ő írta a Tanár úr kérem és az Így írtok ti jól ismert darabjait.
(Bosznia és Hercegovina) Legjobb animációs film Előre Lelki ismeretek Lunaria: Kaland a Holdon Shaun, a bárány és a farmonkívüli Wolfwalkers Legjobb dokumentumfilm Crip Camp Kollektíva The Mole Agent My Octopus Teacher Time Legjobb operatőr A chicagói 7-ek tárgyalása Judas and the Black Messiah A kapitány küldetése Mank A nomádok földje Legjobb vágás A chicagói 7-ek tárgyalása The Father Ígéretes fiatal nő A nomádok földje Sound of Metal Legjobb látványtervezés The Father Mank Ma Rainey: A blues nagyasszonya A kapitány küldetése Tenet Legjobb kosztüm Emma. Ma Rainey: A blues nagyasszonya Mank Mulan Pinokkió Legjobb filmzene Az 5 bajtárs A kapitány küldetése Lelki ismeretek Mank Minari Legjobb betétdal "Hear My Voice" – A chicagói 7-ek tárgyalása "Husavik" – Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története "Fight For You" – Judas and the Black Messiah "Io Sì (Seen)" – Előttem az élet "Speak Now" – One Night in Miami Legjobb smink/maszk/haj Emma.
A Ma Rainey: A blues nagyasszonya című film a smink és haj, valamint a jelmez kategória Oscarját is elnyerte. A címlapfotó illusztráció.
(Adam McKay, David Sirota) Richard király (Zach Baylin) Licorice Pizza (Paul Thomas Anderson) A világ legrosszabb embere (Eskil Vogt, Joachim Trier) Legjobb operatőri munka Dűne (Greg Fraser) Rémálmok sikátora (Dan Lausten) A kutya karmai közt (Ari Wegner) Macbeth tragédiája (Bruno Delbonnel) West Side Story (Janusz Kamiński) Legjobb vágás Tick, Tick… Boom! Legjobb eredeti filmzene Ne nézz fel! (Nicholas Britell) Dűne (Hans Zimmer) Encanto (Germaine Franco) Párhuzamos anyák (Alberto Iglesias) A kutya karmai közt (Jonny Greenwood) Legjobb eredeti betétdal "Be Alive" (Richard király, Beynocé Knowles-Carter, Dixson) "Dos Oruguitas" (Encanto, Lin-Manuel Miranda) "Down to Joy" (Belfast, Van Morrison) "No Time to Die" (Nincs idő meghalni, Billie Eilish, Finneas O'Connell) "Somehow You Do" (Four Good Days, Diane Warren) Legjobb hang Nincs idő meghalni Legjobb jelmez Szörnyella Cyrano Legjobb díszlet Macbeth tragédiája Legjobb smink és haj Amerikába jöttem 2.
A vasárnapi 93. Oscar-díj-átadó gála aligha hasonlított a megszokott ceremóniához: a járvány miatt elmaradt a vörös szőnyeges felhajtás, de a műsor készítői nagyszabású show-t ígértek olyan sztárfellépőkkel, mint Renée Zellweger, Joaquin Phoenix, Brad Pitt és Reese Witherspoon. Szakítva a hagyományokkal két helyszínen szervezték meg a díjátadót: a Los Angeles-i Dolby Színházban és a 13 kilométerrel odébb lévő, gyönyörűen felújított, art deco stílusú Union Station pályaudvaron ünnepelhettek a sztárok. A szervezők azért választották a pályaudvart, mert több forgatás is zajlott ott, köztük A sötét lovagé, és romantikus hollywoodi helyszínnek tartották. Oscar-díj 2021: A jelöltek - Filmtekercs.hu. A meghívottak számára kötelező volt a negatív koronavírusteszt, be kellett tartaniuk a távolságtartási szabályokat, és a műsor szüneteiben maszkot kellett viselniük, a kamera előtt azonban levehették. A szervezőket a járvány elleni védekezés elismert szakértői segítették tanácsaikkal, hogy a személyes részvétel teljesen biztonságos legyen.