A fekete ruhás nő 2. – A halál angyala (The Woman in Black: Angel of Death) 2014-es brit–kanadai film Rendező Tom Harper Producer Tobin Armbrust Ben Holden Richard Jackson Simon Oakes Műfaj horrorfilm filmdráma Forgatókönyvíró Susan Hill Jon Croker Főszerepben Helen McCrory Jeremy Irvine Phoebe Fox Oaklee Pendergast Zene Marco Beltrami Brandon Roberts Operatőr George Steel Vágó Mark Eckersley Gyártás Gyártó Hammer Films Ország, Nyelv angol + magyar (szinkron) Játékidő 98 perc Költségvetés 1 millió $ (becsült) [1] Forgalmazás Forgalmazó Relativity Media Freeman Film Bemutató 2015. január 2. 2015. február 19. Korhatár (mozi) (mozi) Bevétel 48, 8 millió $ [2] Kronológia Előző A fekete ruhás nő (2012) További információk weboldal IMDb A fekete ruhás nő 2. – A halál angyala (eredeti címén: The Woman in Black: Angel of Death) egy 2015 -ös brit természetfeletti horrorfilm, melyet Tom Harper rendezett és Jon Croker írt Susan Hill története alapján. Ez a folytatása a 2012 -ben bemutatott Fekete ruhás nő című filmnek, melyben a Harry Potter filmsorozat sztárja, Daniel Radcliffe alakítja a főszerepet.
Jennet azt állítja, hogy Alice elvette tőle a fiát, Nathaniel -t, mert mentálisan alkalmatlannak vélte őt arra, hogy felnevelje a gyereket, és követeli hogy újra láthassa. A levelek elárulják, hogy a fiú megfulladt a mocsárban, és Jennet Alice-t okolta, mert csak magát mentette meg Nathaniel helyett. Jennet aztán öngyilkosságot követett el a házban, miután azt állította, hogy soha nem fog megbocsájtani Alice-nek. Játékok kezdenek el zajokat kiadni Nathaniel szobájában, ahol Arthur ismét látja a fekete ruhás nő szellemét. Ahogy Arthur visszaér a városba, látja, hogy Jerome háza ég, és berohan, hogy megmentse Lucy-t, Jerome lányát. Lucy gyújtotta fel a házat, a fekete ruhás nő hatása alatt. Miután Mr. Jerome lánya is meghal, Arthur rájön, hogy Jennet áll a gyerekek halálának hátterében, aki a fekete ruhás nő; mivel a saját gyerekét elvették tőle, ezért ő is elvesz minden gyereket a városlakóktól azáltal, hogy hipnotizálja őket, hogy öngyilkosak legyenek. Ahányszor csak látják, mindig meghal egy gyerek.
Arthur Kippst, a fiatal, házasodás előtt álló ügyvédet főnöke egy isten háta mögötti angol városkába küldi, hogy rendezzen egy hagyatéki ügyet. Arthur a halott ügyfél, a néhai Alice Drablow házába költözik be, hogy minden családi iratot feldolgozhasson. Nemsokára kiderül, hogy a kastély sötét és tragikus titkokkal van tele, a helyiek pedig elnémulnak, ha szóba kerül a ház vagy annak elhunyt lakója. Arthur akkor ijed meg igazán, amikor Mrs. Drablow temetésén a gyászolók között felfigyel egy fekete ruhát viselő, sápadt és beteges női alakra, akiről fokozatosan derül ki, ki is valójában. Valaha szép lehetett, ma már csak egy rejtélyes eredetű negatív érzelem lehel némi életet az arcába. Rémisztő és fájdalmas események veszik kezdetüket. Vajon milyen visszafordíthatatlan változást hoz ez a találkozás Arthur életébe? Susan Hill - A szerző ma az egyik legismertebb misztikus krimi- és detektívregény-író Angliában. A fekete ruhás nő című regénye gótikus stílusú kísértettörténet, melyet Edgar Allan Poe is megirigyelhetne.
A Dr. Steven Greer által létrehozott közzétételi projekt részeként több száz magas rangú katonai személy állt elő, hogy megosszák történeteiket. Karl Wolf a Holdról beszélt. Érdemes megnézni Dr. Greer Szíriusz című dokumentumfilmjét is, mely néhány nagyon fontos információt érint. Kapcsolódó cikk: Szíriusz dokumentumfilm - magyar felirattal Szóval mit gondolsz, mi található a Hold sötét oldalán? Néhányak azon állítása, hogy sosem jártunk a Holdon nevetséges. Persze van néhány közvetített holdraszállás, ami lehetett hamis, de az tény marad továbbra is, hogy voltunk a Holdon, és a valódi dolgokat valószínűleg nem közvetítették. Ezen a felvételen repülő tárgyak közelítenek a Holdhoz, majd eltűnnek talán mögötte, az egyik viszont hirtelen teljesen más irányt vesz, és hatalmas sebességgel másfelé indul. CE
Na igen: kösz szépen. Amiről eztán szól a darab, azt a lelki szemeimmel látatlanba is el tudom képzelni, hogy miként szerepelhetett a forgatókönyvben: úgy mint 'HARC'. Ennyit az arculatváltásról és a komolyabban vett, igényesebben kidolgozott cselekményről. Amennyiben valakinek még ugyancsak problémái voltak a 2. rész harmatgyenge meséjével, akkor az a Hold sötétségében sem fog csalódni, mert ez utóbbi már aztán végképp nem minősíthető történetnek. Miután azonban a Transformers -filmek fő profiljának mára már nyilvánvalóan az öncélú rombolást és öldöklést tekinthetjük, ilyen szempontból a harmadik darab hozza a kötelezőt, egyidejűleg a korábbiakhoz képest emelve a tétet. Itt ugyanis már nem csupán némi óvatlan külvárosi, erdei, avagy sivatagi "környezet-karbantartást" gyakorolnak a mindig tetterős roboték, hanem egyenesen Chicago városának a felét teszik a földdel egyenlővé. Mindazonáltal ehhez azért némi körítés is dukál, ebből kifolyólag megkapjuk a változatlan habitusú, de ekkor már sulizás helyett meló után kajtató Sam Witwicky-t és újdonsült (erősen szupermodell-gyanús) barátnőjét, Carly Spencert (Rosie Huntington-Whiteley), aki azért került a filmbe, mert Bay összeveszett az őt lehitlerező Megan Fox-szal… Bizony, Hollywood-ban már csak így megy ez.
76 magnitúdónál nagyobb erejű, sekély fészkű földrengések keletkezésének időpontjában hároméves periodicitás nyilvánul meg. Nekovetics Oszkár mérnök-tanár ezt a periodicitást összefüggésbe hozta a Hold magasságával. Ugyanis a holdpálya perigeumpontja (a Föld középpontjához legközelebbi pont), valamint a felszálló és leszálló csomópontja 3, 6, 9 és 18 éves időközönként kerül az állócsillagokhoz rögzített koordináta-rendszerben egyirányú vagy szemben álló helyzetbe. A Magyar Tudományos Akadémia közleményeiben is jelent meg tanulmány arról, hogy a vizsgált időszak nagy erejű földrengéseinek időpontjában a Hold helyzete a perigeumponthoz, a pályacsomópontokhoz és a napálláshoz viszonyítva nagyon hasonló volt. Meglehetősen kicsi a valószínűsége, hogy ezek az egyezések véletlenszerűen alakultak így. A földrengéseknek a Nap-Hold fázisszögétől való függését más kutatók is kimutatták. Megfigyelések szerint a Csendes-óceán észak-nyugati peremén kialakult közepes és mély fészkű földrengések többsége újhold és telihold környékén halmozódik.