Toplista betöltés... Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! S. O. S. föcii bppkee kérdése 112 1 éve Melyek az Alföld részei?? Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. 0 Általános iskola / Földrajz Lanka megoldása Az Alföld tájai Az Alföld részei: Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl. Tájai és azok főbb jellemzői: Kiskunság: futóhomok, homokbuckák Nagykunság: hordalék, iszap, tökéletes síkság Mezőföld: vastag lösztakaró Maros Kőrös köze: lösz 0
/Mi az? - szerencsekerék Čudnovati kotač magyar Az időjárás elemei 1 Autor Misimagyariskola G2 az óra 9-16 Izmiješane kartice Autor Katakt1012 Mi ez? /Mi az? Igra pamćenja (Memory) Milyen az időjárás? Autor Bogikeresztes93 Tárgyak az iskolában Mit esznek az állatok? Science Az arc részei Mit csinálnak az állatok? - szerencsekerék 5a Az ókori Róma Autor Christiannleach Mit csinálnak az állatok? Autor Mercz567 4. osztály Környezetismeret Autor Kerynezsuzsa Az óra rejtélye 16-24. AZ ALFÖLD Autor Csehilda Olvasás Kányádi Sándor: Jön az ősz Az óra rejtélye 24/30 Hazánk nagy tájai Az óra rejtélye, Szókincs 1 Alföld, Kisalföld Autor Erossisk Végezd el az adott mozgást! Magyarország nagy tájai Autor Szurgyievi Az ige helyesírása Autor Esztnen Egészítsd ke a mondatokat! Az el Haladó magyar Mondatok- "Az óra rejtélye" 1-16 Petőfi: Az alföld Osmosmjerka Autor Vasvari Vers az elektronikus levelekről, amiket váltunk Válaszd ki milyen típusú az alárendelő mondat! Uhvati krticu Magyarország tájai Autor Nagyrozalia Milyen típusúak az alábbi alárendelő mondatok Párosítsd össze az állatkerti állatok részeit!
Az Alföld elhelyezkedése Magyarország legnagyobb tája az Alföld, alacsonyan fekvő síkság. Kelet és dél felé az országhatáron túl is folytatódik. Északon az Északi-középhegység határolja, nyugaton pedig a Dunántúl tájai: a Dunántúli–középhegység, valamint a Sió, amely a Dunántúli-dombságtól választja el. Az Alföld kialakulása Az óidőben kiemelkedett hegység teljesen lepusztult, lesüllyedt, és tenger öntötte el. Amikor a tenger visszahúzódott, vastag üledék maradt a felszínen, majd a folyók szintén szétteregették hordalékukat a területen. Az Alföld jellemzői Az Alföld hazánk legszárazabb és legszélsőségesebb vidéke. Itt a leghidegebb a tél és legmelegebb a nyár. Itt süt a legtöbbet a Nap, amely kedvező a mezőgazdaság számára, viszont gyakoriak az aszályok, amikor hetekig nem esik egyetlen csepp eső sem. A csapadék évi eloszlási is igen szélsőséges: tavasz végén, nyár elején sok a csapadék, az év többi részében jóval kevesebb. Gyakran öntözésre van szükség, hogy pótolják a hiányzó vízmennyiséget.
Adottságainál fogva ma tipikus mezőgazdasági terület, bár az iparosítás helyenként erősen átformálta az egyes körzetek arculatát (pl. Paks, Martfű). Népessége a szórtan elhelyezkedő, közepes nagyságú városokban (mezővárosok) és a nagy népességű óriásfalvakban tömörül. A tanyák romantikus világa lassan-lassan fogyatkozik. A Hortobágyi- és a Kiskunsági Nemzeti Park őrzi a régi idők értékeit, emlékeit. 1. "Dunántúli" Alföld Mesterségen képzett középtáj, az Alföld dunántúli folytatása, ill. kezdete. 1. Mezőföld Erősen tagolt felszínű kistáj, az Alföld átmenetet képező része, magassága csak néhány ponton lépi túl a tszf. 200 métert. Felszínét a jégkorszaki lösz (Dunaújvárosnál 50 méter vastagságban borítja), ritkábban homok takarja. Északnyugati és déli része erősen feltöltődött, mára lecsapolt, mocsaras táj (Sárrét, Sárköz). 1. 2. Drávamellék Jelenkori árteréből és újpleisztocén (jégkorszaki) folyóteraszokból álló síkság. Néprajzilag értékes tája az Ormánság. 1. Duna-Tisza-köze (középtáj) 1.
Ez az ég – mondja anyukája. És mi ez a nagyon selymes zöld szőnyeg, amiben olyan jó heverészni? Ez a fű – mondja az anyukája. És mi az a nagy, meleget árasztó fényesség? Az a nap! - mondja a Kisvakond anyukája. És ha itt ilyen csodálatos, miért élünk akkor mi a föld alatt? MERT AZ A MI HAZÁNK" - zárja kesergő Facebook-bejegyzését Alföldi Róbert. A mai napon szintén egy másik bejegyzésben a saját színházdarabjait hirdeti a baloldali rendező a követőinek, "a színház gyógyir a léleknek" című bejegyzésében, ugyanis szerinte a Fidesz győzelmére gyógyírt jelentenek a darabjai. Mint látható, nagyon nem viseli jól a Fidesz mindent elsöprő győzelmét a baloldali rendező.
A löszön kiváló mezőségi termőtalaj képződött. 1. Körös-vidék A Berettyó, a Sebes-, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott, a folyók által kialakított, tökéletes síksággá feltöltött kistáj. Sokáig érintetlen vízivilág volt, ma két legromantikusabb része a Kis- és Nagy Sárrét is szabályozottá vált, területüket lecsapolták. 1. Nagykunság Hazánk legcsapadékszegényebb tája, de az értékes mezőségi talaj miatt érdemes öntözni. A Tisza és a Körös közé "szorult" délnyugati része a homokkal fedett Tiszazug. 1. Hortobágy "Tengersík" vidék, melyet a Tisza és "csatangoló", szétágazó mellékvizei - köztük a névadó Hortobágy - töltögették fel. Száraz, szikes pusztává - a Nagykunsággal együtt - a folyószabályozások idejétől vált. Addig termékeny legelők, pusztai tölgyesek borították. 1. Hajdúság (Hajdúhát) A Mezőföldhöz hasonló lösztábla, de felszíne kevésbé tagolt, vízhálózata gyérebb. 1. 6. Nyírség Kialakulása a Kiskunságéval rokon, itt azonban több folyó (Tisza, Bodrog, Szamos, Kraszna) építette hordalékkúpját.
A peremektől enyhe, medence jellegű lejtés jellemzi a déli területek kivételével. Kialakulása főleg a folyóvizek, ill. kisebb részben a szél feltöltő munkájának köszönhető. A tszf. 100 méternél alacsonyabb területek jelenlegi és egykori árterek, többségük tökéletes síkság. A tszf. 100 méter fölé magasodó térszínek elsősorban a szél szállította lösz és a szél által áthalmozott homokterületek. Leegyszerűsítve 3+1 tájtípus különböztethető meg: árterek, löszhátak, homokhátak, peremvidékek. Az árterek - ahol az emberi tevékenység még nem szabályozott - ma is élnek. Itt a folyó az "úr", víztömege, hordaléka formálja az árteret. A lerakott agyag, homok, kavics töltögeti egyenletessé a felszínt. Növényzetét ártéri erdők - néhol igazi őserdők - jellemzik, rétekkel, kaszálókkal, mocsarakkal váltakozva. A löszhátak a jégkorszaki szálló kőzetpor felhalmozódásából maradtak fenn a magasabb térszíneken. A löszön kiváló minőségi talaj képződött. Természetes növényzete a füves puszta (sztyepp) és erdős puszta már csak nyomokban lelhető fel.
A Mikulás is ellátogat Siófokra: ha figyelmesen követed a Hello Siófok Facebook-oldalt, akár Te is találkozhatsz ajándékaival a városban egészen december 24-ig. Siófok Téli Varázsa képforrás: Siófoki Fürdőegylet T. E. Az ünnepi pompában ragyogó Siófok varázslatos helyszíneit Instagram oldalukon is körbejárhatod, és vasárnaponként együtt gyújthatod meg a gyertyát a város adventi koszorúján. TIPP! #pecsNYITVA! 2.0 - News (v) - Pécs. Városi kódfejtő játék A játék során egyénileg, barátokkal vagy a családdal a szobrok, az épületek és látnivalók között barangolva fedezheted fel a belváros látványosságait, amelyekkel kapcsolatban egy-egy kérdésre kell felelni. Nyisd ki a siófoki adventi naptár első ablakát, amit itt találsz: Megjelenik ott egy feladatlapot, amellyel elindulva egy igazán kalandos délutánt tölthetsz Siófok belvárosában. Ha pedig beküldöd a 12 számból álló kódot a megadott e-mail címre, hivatásos siófoki kincsvadásszá avatnak, és megkapod Kódfejtő Okleveleteket is! Siófok Téli Varázsa képforrás: Siófoki Fürdőegylet T. További információ: Advent Szentendrén Szentendre történelmi belvárosa ünnepi díszbe öltözött az adventtől vízkeresztig tartó időszakban: a Fő téren, a hatalmas városi karácsonyfa mellett az adventi koszorú, a betlehem és a világító hógömbök is helyet kaptak.
A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és... Idrisz Baba Türbéje Pécs A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Memi pasa fürdője. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter... Bővebben
Gazdag és szerteágazó témákat ölel fel a Régészet Napjához kötődő pécsi eseménysor. Június 18-20. között bebarangolhatjuk a törökkori Pécset, érdekességeket tudhatunk meg többek között az Ókeresztény Mauzóleumról, a pécsi belváros történelmi-építészeti örökségéről, valamint a mohácsi csatatérkutatásról és tömegsírfeltárásról is. A programsor június 18-án kezdődik a Csontváry Múzeumban (Pécs, Janus Pannonius u. 11. ) tartott előadásokkal. Elsőként a mohácsi csata tömegsírfeltárásainak történetét (16:00) ismerhetjük meg Simon Béla történész-főmuzeológus jóvoltából, majdaz 1526-os mohácsi csata régészeti kutatásainak kulisszái mögé tekinthetünk be (18:00) dr. Bertók Gábor régész-főmuzeológus, a Mohács 500 csatatérkutatási program vezetőjének kalauzolásával. Bertók Gábor előadás közben Másnap, szombaton (június 19-én) a természetbe csábít dr. Gábor Olivér régész-főmuzeológus által vezetett Jakab-hegyi túra, amelynek részvevői megtekinthetik a Páloskolostort, valamint a vaskori sáncokatés halomsírokat, emellett aZsongor-kőről eléjük táruló látványában is gyönyörködhetnek.