Délnyugat Krónika u/Zsebbes Hír, média, szórakozás! Hírek, információk a környezetünkben zajló eseményekről. Dolgok amik csupán csak érdekesek lehetnek, vagy csak szórakoztatnak. Minden ami érint, érdekel. Karma 51 Cake day October 10, 2020
Ha csak egy könyvet olvasol el a sorozatból, akkor ez legyen az.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk. A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa Koreográfusok: Appelshofer János, Sánta Gergő, Zs. Mátyás király vízi várának csodájára járt egész Európa. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán Díszlettervező: Tóth Kázmér Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa Zene: Rossa László, Szabó Dániel, Papp István Gázsa Rendező: Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán
Az osztrák uralom legsúlyosabb időszakában kihez lehetett volna vigaszért fordulni, mint a Bécset is meghódító Mátyás? A király udvari történetírója, Antonio Bonfini bőven gondoskodott információkról, Mátyásról szóló műve terjedelmét tekintve vaskosabb, mint a teljes addigi magyar krónikás irodalom. A mester hatalmas hatást gyakorolt későbbi magyar nyelvű történetírókra már a XVI. századtól kezdve. Így született meg az álruhás király legendája is. Bonfini egy helyen írja, hogy Szabács ostromakor Mátyás közkatonának öltözve vizsgálta meg egész közelről a vár falait. Több sem kellett Heltai Gáspárnak, erre alapozva megírta a kolozsvári bíró történetét, majd sorra születtek inkognitóban országot járó és igazságot osztó királyról szóló történetek. Mátyás, a világ királya • Magyar Nemzeti Táncegyüttes - | Jegy.hu. Az önálló történettudomány XIX. századi születésével is az érdeklődés középpontjában maradt. Teleki József 1852-1857 ben megírta 12 kötetes munkáját Mátyás királyról –a szabadságharc leverése után, a legsúlyosabb Bach-korszakban széles tömegek gondolkodásmódját határozta meg, és hosszú időre a tudományos "alapállást" is.
Tata azon magyar városok egyike, ahol megelevenedik a magyar történelem számos fejezete. A középkort idézi a sok vihart megélt, vízzel körbeölelt romantikus hangulatú várkastély, amelyet urai az egyes korok építészeti stílusának megfelelően folyamatosan fejlesztettek. Okostankönyv. Évszázadok óta az észak-dunántúli település központi eleme az Öreg-tó, amely amellett, hogy vonzó turisztikai látványosság, komoly gazdasági hasznot is hajt. Az ember sokszor eltűnődik azon, hogyan férhet el annyi látnivaló egy olyan kisvárosban, mint amilyen például Tata, hiszen az Angolparktól kezdve a vízimalmokon keresztül a Kálvária-dombig hosszan lehetne folytatni a sort. Amikor a városba látogattunk, úgy éreztük, hogy ennyi mindent egy nap alatt úgysem tudnánk megnézni, ezért megpróbáltunk minél jobban gazdálkodni az idővel, és kizárólag a legfontosabb nevezetességeket, a település szívét alkotó várat, az Öreg-tavat és az Esterházy-kastélyt kerestük fel. A vizesárok-rendszer mellett stabil várfalak és bástyák védelmezték a vár lakóit Forrás: Kovács István Kocsinkkal a Váralja utcában parkoltunk le, innen indultunk el felfedező utunkra a vár és az Öreg-tó irányába.
– Haláltusájakor gyomrában hirtelen diónyi gömb támad, emelkedik, s csuklást okozva torka irányába tart. Midőn nyeldeklőjéhez ér, a király nyomban kiadja a lelkét. Mérgezés vagy természetes halál? Már a temetés után elindultak a találgatások gyilkosságról, mérgezésről, gyanúba keveredett Beatrix és az a bizonyos füge is. Korányi Frigyes professzor, a neves belgyógyász 1889-ben vizsgálta Mátyás halálának lehetséges okát. A korabeli forrásokra támaszkodva megállapította, a királlyal köszvény miatt bekövetkezett "agy-gutaütés" végezhetett. Száz évvel később Herwig Egert osztrák belgyógyász nem vetette el Korányi professzor megállapítását, de úgy vélte, a mellkas vagy a gyomor akut megbetegedése is hozzájárulhatott Mátyás halálához, de nem zárta ki a mérgezést sem. Történészek a természetes halál mellett érvelnek. Felhívják a figyelmet, hogy a király évek óta súlyos beteg volt: a gyakori háborúk, sebesülések, a a tábori élet viszontagságai megroppantották egészségét. Állapota halála előtt egy évvel súlyossá vált, járni sem tudott, hordszéken vitette magát.
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia A magyarság kézikönyve Képzőművészet A Mátyás-kori reneszánsz Mátyás és az építészet Teljes szövegű keresés A királyi pompa kifejtésének, a művészeti reprezentációnak egyik legfontosabb eszköze – a humanisták szerint is – az építészet volt. A budai várpalota Zsigmond király nagyszabású építkezéseit követően évtizedekig állt ugyanabban a formában, s csak Mátyás fogott hozzá jelentős átalakításába és kibővítésébe. Ezek a munkálatok kezdetben gótikus stílusban folytak, utóbb azonban ezt fölváltotta az all'antica építési mód. Ezt egyértelműen jelzik az ásatások során előkerült reneszánsz kőfaragványok. Az átépítés kiterjedt a palota legrégebbi, déli részére, ahol függőkert létesült; azután a palota központi, nagy udvarára, melynek képét teljesen megváltoztatták a több szinten végigfutó árkádsorral; végül a Zsigmond által építtetett Friss-palotára is, benne a hatalmas fogadóteremmel. Az 1470-es évek végétől működött Budán a firenzei Chimenti Camicia, aki feltehetően az építkezések vezetője volt.
Okostankönyv