A járulékfizetési alsó határ megállapítása Ha a munkaviszonyban álló biztosított biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg, biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás szünetelése miatt (Tbj. 16. § alapján) vagy az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1610 forintot (48 300:30) kell alapul venni. Példa Egy 2020. szeptember 20-án kezdődött munkaviszonynál a tárgyhavi járulékfizetési alsó határt nem a bérezett, hanem a biztosításban töltött 11 nap és az egy napra eső járulékfizetési alsó határ szorzatként kell meghatározni: 11x1610=17 710 forint.
Fontos! A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető! A társadalombiztosítási járulékot a következő számlaszámokra kell befizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig. 10032000-06055802 NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 406 10032000-06055819 NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási járulék beszedési számla 407 A foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékkülönbözet megtérítését a biztosított munkavállalótól nem kérheti, az őt terhelő járulék tekintetében a Tbj. 82. §-ban rögzített járulék elszámolási szabályokat nem alkalmazhatja, azaz a különbözetre eső járulék utólagos beszedését a NAV-nál nem kezdeményezheti. Hozzon ki többet az Adózónából!
(2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
(Tbj. 77. §(1) bek. ) A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatónak a biztosítottal szemben fennálló követelésként nyilvántartásba kell vennie. ((Tbj. §(4) bek. ) A NEXONbér program 2020. júliusi számfejtéstől megállapítja a járulékfizetési alsó határ összegét havonta a minimálbér 30%-ának összegéig. Az alábbi esetekben, tört időszakra vonatkozóan a minimálbér 30%-ának harmincad részével (48. 300 Ft / 30 = 1. 610 Ft) számolja ki, ha a dolgozó: jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, biztosítási jogviszonya a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe. - Nem képezi társadalombiztosítási járulék alapját: a nyugdíjas magánszemélynek kifizetett összeg, a nem biztosított külföldi magénszemélynek kifizetett összeg, a kiegészítő tevékenységet folytató Társas és Egyéni vállalkozó jövedelme, és az EKHO alaphoz figyelembe vett összeg.
szerinti munkaviszonyban. Fenti rendelkezéshez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény is igazodik, ami alapján nem keletkezik adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek, a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel. Összegezve tehát, a saját jogú nyugdíjas minden, új Tbj. §-ban felsorolt jogviszonyában mentesül a járulékfizetés alól, például munkaviszonyban, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként, megbízási jogviszonyban (kizárólag szja fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a jövedelme meghaladja a minimálbér 30%-át). Emellett egyéni vállalkozóként és társas vállalkozóként már nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és a kiegészítő tevékenységet folytató személy foglalkoztatására tekintettel a kifizetőt sem terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség a felsorolt jogviszonyok alapján. Egészségügyi szolgáltatási járulék 2020. július 1-től a NAV fokozottabban figyelemmel kíséri az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezetteket, ezért a személy biztosítási jogviszonyának, illetve jogosultságának megszűnéséről is rövid időn belül értesül.
Érdekes egy kápolna Dera-szurdok Pilisszentkereszt határában a Kovács-patak mélyítette szurdokvölgy azoknak ajánlott, akiknek a Rám-szakadék túl nehéz. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A szurdok elején kialakított parkolóból mindössze 1, 8 km-es sétával egy körtúra tehető. Kellemes sétával könnyen teljesíthető ez a túra Holdvilág-árok A Pomáz után (Kiskovácsi) található szurdokvölgy szintén népszerű kirándulóhely. Hidakon, falépcsőkön kanyarog az út, követve, keresztezve a patak útvonalát mintegy 2 km hosszan. A szurdok végén található a Remete-barlang, ahol csapadékos idő esetén 10 méteres vízesés is kialakul. Tökéletes erdei séta kisgyerekekkel a mesés pilisi tavakhoz - Utazás gyerekkel, szállodai tippek, gyerekbarát szállodák - Szélforgó - gyerekprogramok, gyerekprogramok Budapest, gyerekprogram, gyerekkel Budapesten, hétvégi. Megközelítés: a Gálfi Béla Szakkórház mellett a piros kereszt jelzésen. Egri vár Jól olvassátok, a Pilisben is található egy egri vár a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában. A várat az Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül.
A helyszínen tűzrakóhely is található. Ha hosszabb túrát szeretnénk, továbbmehetünk a Hirsch-oromhoz, majd a Felső-Ecset-hegy érintésével a Szakó-nyergen keresztül tudunk visszasétálni a faluba. Sőt, akár biciklitúrára is benevezhettek a környéken, és ha nincs bringátok vagy macerás lenne elhozni, akkor a Maróti Kiskertben e-bike kölcsönzésre is lehetőség van. A helyszínen kerékpáros utánfutót is tudnak biztosítani, így a kisebb gyerekeket is magatokkal vihetitek. A bringákat érdemes előre lefoglalni a weboldalon, nehogy hoppon maradjatok. április 27. vissza