Az új tulajdonos először bérelte, aztán 30 százalékos engedménnyel megvette a korábban önkormányzati tulajdonban álló ingatlant. Így a város egyik legértékesebb pontján található, Gellérthegyre néző panorámával rendelkező 1400 négyzetméteres helyiséget alig 250 ezer forintos négyzetméteráron szerezte meg. Fotó: Németh Dániel De nemcsak az ingatlan megszerzésének sajátos módja érdekes, igazán pikánssá a történet szereplői teszik. Ugyanis a Belgrád 27. Ingatlanhasznosító Kft. egyik tulajdonosa Leisztinger Tamás baloldaliként elkönyvelt milliárdos (pontosabban egy érdekeltsége), a másik pedig egy Kertész Balázshoz köthető szereplő volt. Márpedig Kertész nem akárki, ő a Belváros legendás figurája, az egykori fideszes polgármester, "Rogán Antal sötét oldala", mi is számos alkalommal foglalkoztunk vele. Furábbnál-furább üzletei megannyi kérdést vetnek fel, s aligha tévedünk nagyot, ha a fent leírt több tízmilliárdos belvárosi ingatlanbiznisz mögött alapvetően őt látjuk irányító alaknak – például az önkormányzati ingatlanos cégnél betöltött vezető szerepe miatt.
Leisztinger Tamás Leisztinger Tamás, milliárdos üzletember, (korábbi? ) élettársa Tüttő Katalin, MSZP-s politikus. Leisztinger 1968-ban született Budapesten, édesapja villamosmérnök, édesanyja fogszakorvos. Egyetemi tanulmányait az ELTE Természettudományi Karának elméleti fizika szakán végezte. Leisztinger Tamás pályaképe – I. : A kis gömböc Leisztinger Tamás pályaképe – II. : A láthatatlan ember Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 11] Oldalak: 1 2 > >> Olyan ágazat talán nincs is az országban, amelyben ne lenne közvetlen vagy áttételes szerepe Mészáros Lőrincnek. Áttekintésünkből az látszik, hogy aki hasonlóan nagyra törne, az csak a kormány kegyeiből teheti. Új földemberek tollasodtak meg vagy léptek elő a semmiből Orbán Viktor közvetlen környezetében. Ez derül ki a Magyar Államkincstár napokban véglegesített tavalyi adataiból. Az uniós és nemzeti forrásból származó agrártámogatásokból még mindig elsősorban Csányi Sándor, Simicska Lajos és Leisztinger Tamás cégbirodalmai profitálnak, de a kormányzati propagandával szemben 2016-ban nem elsősorban a hazai kistermelők, hanem a külföldi származású gazdák erősödtek meg.
Talán nem meglepő, hogy ennek a vitának a hátterében is a pénz áll, hiszen Leisztinger Tamás szerint az önkormányzat nem nézte jó szemmel, hogy a DVTK sportcsarnokot akar építeni, és egy telekügyletben is keresztbe tett a város a klubnak. Ellenszélben pedig nagyon nehéz építkezni. A vállalkozó azt is hozzáfűzte, hogy sokkal szerencsésebb lett volna egy 11 ezer főt befogadó stadiont építeni, amit könnyebb megtölteni, és hangulatosabb meccseket lehetett volna játszani, mint egy nagyobb arénában, de ebben a kérdésben is leszavazták. (Pedig Miskolc lakossága egyre csökken: míg harminc éve több mint 210 ezren lakták, addig a tavalyi adatok szerint mintegy 54 ezerrel kevesebben. ) Nem érdemes a médián keresztül üzengetni Most pedig áttérhetünk a legtöbbeket foglalkoztató témára, az élvonalbeli focicsapat vesszőfutására. Felvetettük Leisztinger Tamásnak, hogy volt egy jó időszaka a DVTK-nak, amikor nemcsak feljutott az NB II-ből a csapat, hanem Ligakupát nyertünk, és Magyar Kupa döntőt játszottunk, és okkal bizakodtunk, hogy folytatódik a jó sorozat.
Számba vettük a nagy üzleteket. Milliós fizetéseket kapnak a játékosok, aminek a nagy részét az edzőnek, menedzsernek, sportigazgatónak osztják vissza, állítja Leisztinger Tamás. A kormány decemberben vette meg az ország egyik leggazdagabb emberétől kétmilliárdért a Lloyd-palotát, hogy ingyen átadja a 12 fős bencés csoportnak. Senki nem fog meglepődni, hogy kik ők. Minden ötödik nagyvállalkozó érdekelt az agrárszektorban. Nem érti, mi a baj azzal, hogy korábban azt mondta, szívesen lenne a Ferencváros edzője egy nap. Érdekes történetet osztott meg a diósgyőriek ügyvezető igazgatója. Leisztinger Tamás foglalta össze gondolatait a honi futball helyzetéről. A jelenlegi tulajdonos állítólag elzárta a pénzcsapot. Célkeresztben a volt állami gazdaságok. Azzal vádolják, hogy az uniós támogatásból épült Ligetfürdő városi tulajdonrészét áron alul adta magántulajdonba az önkormányzat. Leisztinger Tamás tavaly minden korábbinál több, 4, 8 milliárd forintot kapott földbirtokai után. A Miskolci Jegesmedvék felveszi a DVTK nevét, de a csapat tulajdonos háttere is megerősödhet.
Flierék eközben a mezőgazdaságra startoltak rá, ami olyan jól sikerült, hogy 2016-ra országos szinten ők kapták a legtöbb állami támogatást a közismert milliárdosok nagy agárérdekeltségei mögött. Az igazi nagy dobás azonban az Agárdi Farm megszerzése volt. A céget jelenleg a Felcsútra bejelentett Csuti Agrár Kft. -n keresztül Flier János birtokolja, az operatív vezetést pedig lánya, Flier Nikoletta (alábbi képünkön) látja el. 2018 végére az Agárdi Farm már stabilan Flierék kezében volt, a földterületek nagy hányadával viszont a cégből kiszorult Gyalog-Eppel csoport rendelkezett. A húszéves haszonbérleti szerződés lejárta után tehát Gyalogék dönthették el, hogy mekkora bérleti díjat kérnek, vagy egyáltalán megkötik-e a haszonbérleti szerződést Flierékkel. És mivel a két kör között elmérgesedett a viszony, az egyik, Zichyújfalu melletti földterületről le is zavarták a céget. A víztározó tó partján elterülő föld Eppel volt barátnője, Halász Anita nevén van bejegyezve, aki az Agárdi Farm helyett saját, Fonyó Gáborral és Gyalog Zsolttal együtt alapított Fischer Kft.
A Hartberg ciprusi székhelye megegyezik a Hercóéval. A Farkas Tamás irányította Artemis-Aquincum tulajdonosai tehát mondhatni kapcsolatban álltak Leisztingerrel. Az Amida Invest nevű céget Farkas Tamás 2001 óta vezette, Sasinszki Ágnes és Angelusz Iván után, akik akkor tulajdonosok is voltak. Utóbbi ezután felügyelőbizottsági tag lett. Sasinszki Ágnes 1998 óta Leisztinger központi cégében, az Aragóban a nagyvállalkozó mellett igazgatósági tag. 2002-től cégek - a már említett Artemis-Aquincumon kívül például a Biarritz Rt. - vették meg a társaságot. A Biarritz 1999-ben Leisztinger másik központi cégéé, a Domestore-é volt, majd megvette az Artemis-Aquincum. Ugyanakkor ez a - Leisztingerrel sokszor kapcsolatban álló tulajdonosú - cég 2002-ig meghagyta Leisztinger közvetlen kollégáját, Sasinszki Ágnest a vezérigazgatói székben. A Biarritz végelszámolója most Angelusz Iván. Az Amida Invest egy átalakulással nemrég Mónos Péter agrárbefektetőhöz került. Farkas Tamás 2000 és 2001 között az Eravis Ingatlan Kft.
Hárs kétségkívül a természetfilmes jelenetekben érzi otthon magát. A rejtőzködő életmódot folytató, fokozottan védett vidra hétköznapjainak megmutatása a film erényei közé tartozik. Izgalmas az is, ahogy a film egyre tágítja a fókuszát, és a vidra mellett Fekete István más állathőseinek életébe is bepillantást enged, így láthatjuk Karakot, a rókát és Uhut, az óriásbaglyot is. Ugyanakkor a játékfilmes körítés már kevésbé jól sikerült: a film papírmasé figurákat mozgat, a szerelmi szál nincs rendesen kidolgozva, így a pár egymásra találásáért sem tudunk izgulni. Az állatok sem lehettek teljesen "amatőrök" Hogyan készült? Hárs Mihály az egyik legtermékenyebb magyar természetfilmes volt. Többnyire rövidfilmeket forgatott, pályája során több mint háromszázat. A Lutra volt az első egész estés természetfilmje, és egyben az utolsó munkája is. Hárs úgy látta, hogy a nyolcvanas évekre a Homoki Nagy István és Kollányi Ágoston nevével fémjelzett aranykor után hanyatlás állt be a természetfilmezésben.
Élete alkonyán számos népszerű regénnyel, s a belőlük készült filmekkel és tévéfilmekkel a háta mögött, mint befutott "ifjúsági író" még halála évében küldött egyik levelében is így ír: "…a hivatalos kritika alig vagy semmit nem foglalkozik írásaimmal". A film célja kideríteni, miért alakulhatott így Fekete István pályafutása és élete, a 20 század történelmi viharjainak szemtanúja, áldozata és csendes harcosaként? Miért lett előbb rajongott, majd betiltott, megnyomorított, s aztán kényszeresen beskatulyázott szerző? Honnan hozta azt a tudást és tapasztalást, amik felülmúlhatatlan természet leírásaiban, vadászati elbeszéléseiben, s csodálatos állatregényeiben jelennek meg, s amiket rejtett politikai üzenetei megfogalmazására szinte valamennyi írásában alkalmaz. Mit tudhatott ez az ember, amit kortársai közül senki?
A film Fekete István életútján keresztül elsősorban életének történelmi fordulópontokkal tűzdelt sorsfordító pillanataira fókuszál. Megtudhatjuk, miként hatottak írói pályájára s természettel való kapcsolatára családi és politikai viszonyai, a siker és a sikertelenség, barátság és veszteség, … [ tovább] magyar Szereposztás Szabó Sipos Barnabás Fekete István Bodrogi Gyula Kittenberger Kálmán Kecskés Alexisz Vida Bálint Ruttkay Laura Albert Péter Csernák János Vándor Éva
Értékelés: 8 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Vajon miért van égésnyom a Himnusz eredeti kéziratán? Kempelen Farkas mit talált még fel a sakkautomatán kívül? Fekete István hogyan lett kiváló gazdatisztből író? S vajon cukrász volt-e Dobos C. József? Ezekre és ehhez hasonló érdekes kérdésekre ad választ legújabb sorozatunk, amely híres magyarokat mutat be. Példamutató sorsok, kiemelkedő teljesítmények. Izgalmas, varázslatos, eddig nem ismert történetek, legendás magyarokról, ahogy még sosem meséltek róluk, ahogy még sosem láthatták őket. Álmok álmodói: csodálatos emberek, akik meghódították a világot. Egyéb epizódok: április 7. - csütörtök április 14. - csütörtök április 21. - csütörtök
A Bogáncs külső városi jelenetei Pécsett készültek. A magányosan kóborló címszereplő bejárja többek között a pécsi Tabánként is emlegetett Tettye városrészt. Később számos híres épület, a Dzsámi, a Zsolnay kút, a Székesegyház is felbukkannak a háttérben. A főpályaudvar mellett ekkoriban még villamos közlekedett, így e felvételek ma várostörténeti jelentőségűek. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Fejér Tamás a magyar filmtörténet rendkívül sokoldalú alkotója. A Pécsett született rendező pályafutását amatőr filmekkel kezdte, majd a Hunnia Filmgyárban lett gyakornok. Itt először rövidfilmeket készített. Film című szakkönyve 1943-ban jelent meg. A második világháború után a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett, közben rendezőasszisztensként is dolgozott. A Bogáncs Fejér Tamás első játékfilmje. Legnagyobb közönségsikerét néhány évvel később, a Tenkes kapitánya televíziós sorozatával aratta. Számos műfajban alkotott, rendezett többek között szatírát (Miért rosszak a magyar filmek?, 1964), háborús krimit (Az arc nélküli város, 1960) és tudományos-fantasztikus filmet (Az idő ablakai, 1969) is.