190. Szeiffert Gábor Háziorvos, Budapest, Péceli u. Tóth Antal Háziorvos, Budapest, Ferihegyi u. 81.
dr. Bánhidi Eszter • Nap-Med Eü. Szolg. Bt. • Budapest, rület 1172 Budapest Naplás út 58. Háziorvos bánhidi ester kitchen. • Telefonszám: Szakterület: • Specializáció: • Rendelési időpontok • Nap-Med Eü. Bt. : H 16:00 - 20:00 K 08:00 - 12:00 Cs 08:00 - 12:00 P 08:00 - 12:00 páros hét 13:00 - 17:00 páratlan hét Nap-Med Eü. Bt. Budapest • Magyarország Cím ( TÉRKÉP): 1172 Budapest Naplás út 58. Rendelési napok és időpontok: H 16:00 - 20:00 K 08:00 - 12:00 Cs 08:00 - 12:00 P 08:00 - 12:00 páros hét 13:00 - 17:00 páratlan hét Sajnáljuk, de kérdés | hozzászólás pillanatnyilag nem lehetséges.
]. Források [ szerkesztés] Harald Haarmann: Grundzüge der Sprachtypologie. Kohlhammer, Stuttgart u. a. 1976, bes. S. 54-59, ISBN 3-17-002486-8 Alfréd Tóth: Are all agglutinative languages related to one another?. Ragok. Mikes International, Den Haag 2007, ISBN 978-90-8501-120-0 Bábel örökében David Crystal: A nyelv enciklopédiája Kelemen Béla: Magyar-német szótár. Átdolgozta Thienemann Tivadar. Atheneum, 1942. (a magyar szavak szótári alakjáról) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Izoláló nyelv (elszigetelő nyelv) Inkorporáló nyelv (bekebelező nyelv) Flektáló nyelv (hajlító)
Ugye, milyen megtévesztő a kategorizálás? Még a határozószót is pontosabbá tudjuk tenni egy másik határozóraggal: közelben, alulról, sokáig. Sőt, az indulatszó is kaphat ragot: pszt! -ek, jajból. A toldalékok – ahogy érintőleg már esett róla szó – halmozódhatnak. De mi a határ? Kisiskolások kedvenc példája az "elkáposztásítottalanítottátok". De vannak értelmesebb toldalékhalmazó szavak is: "megfellebbezhetetlenek", "jövedelemegyenlőtlenségekből"… Pszicholingvisztikai és neurolingvisztikai vizsgálatok szerint hét elemig vagyunk képesek követni egy-egy effajta szót. Utána az agy kikapcsol, már nemigen tudja követni az elemhalmazt. Vannak nem ennyire hosszú, de mégis nehezen követhető toldaléksorok is. Például ebben a mondatban: "Ezek a tevék egy ázsiaiéi. " A régebbi nyelvkönyvek előszeretettel kérdezgetik a jobb sorsra érdemes tanulót: "Kiéi ezek a könyvek? " Ami jobb, szebb így: "Kié ez a sok könyv? " Vagy az említett példa esetében: "Ezek a tevék egy ázsiai emberéi", "Ezek egy ázsiai ember tevéi".
A ház szó birtokosát is jellel, birtokos személyjellel fejezzük ki: házam–házad–házatok. Sokáig – a magam iskoláskorában okvetlenül – a házam "m"-jét, a házad "d"-jét birtokos személyragnak tanultuk… A birtokos személyjel megnevezését újabban a toldaléksorrend szempontját figyelembe véve határozták meg. Vagyis? A hagyományos sorrend az, hogy a szótő után következik egy vagy több képző, utána a jel, és a szóalakot a rag zárja le: tér-ség-ek-ből. Ez a sorrend azonban felborulna, ha egy eddig ragnak mondott toldalék után még egy további toldalék következne: falu-m-ból. De ha az "m" toldalékot nem ragnak, hanem birtokos személyjelnek tekintjük, akkor a szerkezet "tő–rag–rag"-sorrendje "tő–jel–rag"-gá válik, tehát nem sérül a "szabály". És egy megjegyzés: ez a szemlélet a "gombhoz a kabátot" elv alapján működik, egy mesterségesen megalkotott "szabálynak" akar mindenképpen megfelelni – lehet, hogy épp ilyesmikért nem tartozik a diákok kedvenc tantárgyai közé a nyelvtan? És mit tudnak a régi nevüket most is viselő "igazi" ragok?