Egyéni vállalkozó adózása a netről Amikor erre kért apósom, akkor belevetettem magam az internet bugyraiba és próbáltam minél hitelesebb és profibb oldalakról információkat gyűjteni, hol lehetne az egyéni vállalkozó adózása témában a lehető leggyorsabb és legtöbb információt beszerezni. Ekkor találtam rá a oldalra, ahol kimondottan amatőr kezdők részére készült oktatási anyagot lehet megtalálni, ami ahogy szokták mondani "hülyebiztosan" van megírva. Na ez kellett nekem! Felmentem a honlapra, felhívtam a megadott számot, annak érdekében, hogy mielőtt ténylegesen kifizetem az amúgy nagyon barátságos 9990 forintot, mindet részletesen elmagyarázhassanak. Egy nagyon kedves munkatárs tényleg alaposan beavatott a részletekbe és elmondta, hogy még egyetlen egy reklamáció vagy visszatérítés panasz sem érkezett hozzájuk az egyéni vállalkozó adózása tanfolyam miatt. Ez engem nagyon megnyugtatott, mert tudtam. hogy számomra az alapos tudás mindennél fontosabb és nem szeretek hülyeségekre pénzt kidobni az ablakon.
01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96. 02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96. 09. 11); k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56). Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék költséghányadot alkalmazhat. Így az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozóknál az idei 87 százalék 90 százalékra emelkedik a költséghányad. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó más tevékenységet is folytat, akkor át kell térnie az alacsonyabb költséghányadra. A fentiek alapján – megismerve a tevékenységi köröket – érdemes áttekinteni, hogy mely tevékenységek vannak bejelentve a NAV-hoz egy esetleges profiltisztítás miatt! Példa 1. Az átalányadózó informatikus bevétele 20 000 000 forint Jövedelme a 40 százalék költséghányad miatt 12 000 000 forint Ebből adómentes az éves minimálbér (2 400 000) forint fele, ami a 2022. évi terv alapján 1 200 000 forint Adóköteles jövedelme (12 000 000 – 1 200 000) 10 800 000 forint Fizetendő személyi jövedelemadó (15 százalék) 1 620 000 forint Példa 2.
Ha főállás mellett vállalkozik valaki, tehát van bejelentett munkája, akkor kötelező jelleggel nincsenek havi járulékai. Azért írom, hogy kötelező jelleggel nincs, mert vehet ki a vállalkozásából havi fizetést, aminek viszont már van járuléka. Ha nincs bejelentett munkája, tehát főállású SZJA-törvény szerinti adózást választó egyéni vállalkozó, akkor legalább a minimálbér után meg kell fizetni a havi járulékokat. Nyilván Magyarországon az a több egyéni vállalkozó, aki csak a minimálbér után fizet járulékokat. Ez jó, mert kevesebb havi kiadása lesz, de az esetleges táppénznél, illetve a nyugdíjnál rosszabbul fog járni. Ez is mindenkinek a saját döntése. Nem szaporítom a szót, mindenkit az érdekel, hogy mennyit fog fizetni. Tehát a minimálbér után 2016-ban havonta (nem írok százalékokat, hanem csak egy összeget) 85. 532. - Ft, aminek egy része költsége, de ezt majd a könyvelő tudja és a vállalkozónak pedig nem releváns. Neki általában éppen eléggé fáj kifizetni ezt a pénzt, ha költség, ha csak kiadás.
§ (1) bekezdés]. Adózás alól mentesített jövedelem Az őstermelőkhöz hasonlóan az éves minimálbér felét el nem érő, átalányban meghatározott jövedelem mentesül a személyi jövedelemadó alól. Ennek következtében az adóelőleget is csak az adóköteles rész után kell fizetnie a jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak [szja-törvény 47. § (4a) bekezdés; ámú melléklet 4. 48. pont]. Költséghányadok változása Egyéni vállalkozók esetében a tevékenységtől függően eltérő költséghányadot lehet alkalmazni a bevétellel szemben továbbra is, de módosultak a jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadok is. Az új szabály szerint azonos költséghányadot lehet alkalmazni a kiegészítő és a nem kiegészítő tevékenységet folytatóknak. Megmarad a 40 százalék költséghányad (informatikus, oktató, tervező stb. ). A nem kereskedelmi tevékenységet folytatóknál 80 százalék a költséghányad. Ezek a tevékenységek a következők: a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termékelőállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42); b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.
Ugyanis a szóban forgó adózási szabály lényege a következő: ha a kiállítani elmulasztott számlán feltüntetendő teljesítési időpont megelőzi a kata alanyiság kezdő napját, továbbá az Szja tv. irányadó rendelkezései szerint a bevétel megszerzése nem történt meg, akkor a katás időszak első napját megelőző napon a leszámlázni elmulasztott - áfa nélküli - összegét ugyancsak bevételként kell figyelembe venni. Tehát ezt a szabályt minden olyan számlázott, illetve nem számlázott ügyletnél alkalmazni kell, amelyre az egyéni vállalkozó a katára történő áttérést megelőző napon még jogosult (a Ptk. rendelkezései szerint a követelés elévülése nem állapítható meg). Az előzőek szerint a katás időszakot első napját megelőző napon megszerzettnek tekintendő bevétel tényleges realizálása a katás időszakban is megvalósulhat. Ekkor a tényleges realizálás időpontjában a pénzügyileg összeget nem kell figyelembe venni katás bevételként. E szabály bemutatásánál vegyük alapul a rendelkezés alkalmazását bemutató példát: Ha az egyéni vállalkozó részére "A" Kft.
6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01. 70. 10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02. 40. 10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81. 30. 10); c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03. 00. 71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03. 72); d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18. 20) kivételével; e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43); f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33. 1), gépjárműjavítás (TESZOR 45. 20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95. 2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43. 21, 43. 22, 43. 29); g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49. 32. 11), személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49. 12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49. 39. 39), közúti áruszállítás (TESZOR 49. 41. 1); h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95. 1); i) fényképészet (TESZOR 74. 20); j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.
péntek, február 24. 2017 A mai nappal kezdve elindítom szakmai blogomat, melynek célja, hogy segítsen eligazodni a gazdasági, hivatali életben és bemutassa a vállalkozás alapítás lehetőségeit, lépéseit és megkönnyítse a vállalkozások működtetését jogi, számviteli, pénzügyi szempontból. Mindezt laikusoknak szánva, minél kevesebb szakmai nyelvet használva, hogy az is könnyen megérthesse, aki nem szeret az úgynevezett "papírmunkával" foglalkozni, azaz az adózási, könyvelési kérdésekkel. A tervek szerint legalább minden hétfőn – több szabaidő esetén, akár gyakrabban is - meg fog jelenni egy bejegyzés egy bizonyos témát körüljárva. Íme az első a legegyszerűbb vállalkozási formáról, az egyéni vállalkozásról. Ha valakinek van egy jó ötlete és pénzt szeretne belőle csinálni vagy esetleg valamilyen szakmája van és önmagát szeretné foglalkoztatni, akkor bizonyos jogi keretek közé kell ezt foglalni, amelyet vállalkozásnak vagy ahogy a köznyelvben él, vállalkozónak, illetve cégnek mondunk. Erre több lehetőség is van, a legegyszerűbb formája az egyéni vállalkozás.
"Meglátásunk szerint az új szabályozás megfelelően egyensúlyoz az érdekek között, mivel a lakcím korlátlan rendelkezésre bocsátása bármely ismeretlen személy részére valóban kockázatokkal járhat és az érintett privát szférájába engedhet betekintést illetéktelenek számára" – mondta dr. Szabó Gergely. Szemérmesebb lesz jövőre a cég- és az ingatlan-nyilvántartás - Üzletem. Fontos továbbá megjegyezni, hogy nem lesz tiltott a lakcím megismerése sem a jogi személyek nyilvántartása, sem az ingatlan-nyilvántartás tekintetében. Amennyiben az adatigénylő megjelöli a lekérdezés célját és azonosítja magát, akkor továbbra is hozzá lehet jutni az adatokhoz az új törvények alapján. Megalapozott adatigénylési cél lehet, a jogi személyek esetében, a vezető tisztségviselővel való közvetlen kapcsolatfelvétel szükségessége a hitelezők által, vagy ingatlanok esetében a tulajdonostárs felkutatása iránti igény. Természetesen emellett számos egyéb példa is szóba jöhet. Bár az új szabályozás elméleti síkon nem aggályos, sőt üdvözlendő, a kérdés az, hogy miként fog működni mindez a gyakorlatban.
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29. ) FVM rendelet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatás feltételeit tartalmazó szolgáltatási szerződés kötelező elemeiről szóló 207/2006. (X. 16. ) Korm. rendelet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. 28. ) FVM rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII. A jövőben már nem lesznek nyilvánosak a cég- és ingatlan-nyilvántartás adatai! - 2023-tól megújul a jogi személyek és az ingatlanok nyilvántartásának szabályozása - Jogi Fórum. 21. ) FVM-HM-PM együttes rendelet a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014.
Ennek következtében ahhoz, hogy megtudjuk egy adott személy lakcímét, meg kell jelölni az adatigénylés célját és azonosítani kell magunkat. Miért fontos a közhitelesség és a nyilvánosság? A vonatkozó nyilvántartások továbbra is közhitelesek és bizonyos keretek között nyilvánosak maradnak. A közhitelesség és a nyilvánosság két sarkalatos, Polgári Törvénykönyvben is megjelenő alapelve mind a jogi személyek nyilvántartásának, mind az ingatlan-nyilvántartásnak. A közhitelesség a jogi személyek nyilvántartása körében azt jelenti, hogy a nyilvántartásban lévő adatokat és tényeket fennállónak és valósnak kell tekinteni, ezeket mindenki által ismertként kell kezelni. Kormányablak - Feladatkörök - Ingatlan-nyilvántartási okiratokba történő betekintés iránti kérelem. Továbbá az adott jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett adat nem felel meg a valóságnak. Az ingatlan-nyilvántartás kapcsán pedig az új szabályok mentén azt fogja jelenteni a közhitelesség, hogy ha valamely jogot, tényt, vagy adatot abba bejegyeztek, vagy onnan töröltek, akkor senki nem hivatkozhat arra, hogy ezek fennállásáról, illetve törléséről nem tudott.
"Meglátásunk szerint az új szabályozás megfelelően egyensúlyoz az érdekek között, mivel a lakcím korlátlan rendelkezésre bocsátása bármely ismeretlen személy részére valóban kockázatokkal járhat és az érintett privát szférájába engedhet betekintést illetéktelenek számára" – mondta el az ügyvéd. Továbbá fontos megjegyezni, hogy nem lesz tiltott a lakcím megismerése sem a jogi személyek nyilvántartása, sem az ingatlan-nyilvántartás tekintetében. Amennyiben az adatigénylő megjelöli a lekérdezés célját és azonosítja magát, akkor továbbra is hozzá lehet jutni az adatokhoz az új törvények alapján. Megalapozott adatigénylési cél lehet, a jogi személyek esetében, a vezető tisztségviselővel való közvetlen kapcsolatfelvétel szükségessége a hitelezők által, vagy ingatlanok esetében a tulajdonostárs felkutatása iránti igény. Természetesen emellett számos egyéb példa is szóba jöhet. Bár az új szabályozás elméleti síkon nem aggályos, sőt üdvözlendő, a kérdés az, hogy miként fog működni mindez a gyakorlatban.