Galéria (8) Ők is elkészítették Küldte: Sipos Klaudia 2017. 12. 18. Küldte: Lengyel József 2017. 11. Tökéletes, elsőre sikerült. " " Küldte: Ildianya 2016. 04. 19. Küldte: Dánné Bujtor Veronika 2016. 18. Küldte: Fodor Andrea 2016. 02. 22. Küldte: évike75 2015. 15. Észrevétel: Ezt egy kedves osztálytársam sütötte, meglepve vele az osztályt. Óriási sikere volt, (finomabb mint az én eddigi receptjeim) ezért idén én is ezt a verziót fogom készíteni! Puha bögrés mézeskalács. Csak ajánlani tudom mindenkinek!!!! " Beküldve: 2014. 16. Látták: 267508 Nehézségi szint: Kezdőknek Elkészítési idő: 10 perc Mennyiség: 6 fő részére Hozzávalók: A bögre 2, 5 dl-es. 2 bögre liszt 1/2 bögre porcukor 7 dkg vaj vagy margarin 1/4 bögre méz 1 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS 1 teáskanál sütőpor 1 csapott evőkanál mézeskalács fűszerkeverék Elkészítése: A margarint és a mézet egy picit megolvasztjuk, így könnyebb lesz vele dolgozni, majd az összes hozzávalót egy tálba tesszük és összegyúrjuk. Amit összekeveredtek a hozzávalók, már nyújthatjuk is.
ALAPANYAGOK 1 bögre = 250 ml 2 bögre búzafinomliszt 1/2 bögre porcukor 70 g vaj 1/4 bögre méz 1 db tojás 1 kv. kanál sütőpor 1 kv. kanál mézeskalács fűszerkeverék A vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk a mézet. A lisztet a porcukorral, sütőporral, mézeskalács fűszerkeverékkel elkeverjük, hozzáadjuk a vaj és méz keverékéhez, majd a tojást is. Alaposan eldolgozzuk. A szorgos nő: Bögrés süti tojás nélkül. A tésztát lisztes felületen kinyújtjuk, a formákat kiszaggatjuk. Sütőpapírral kibélelt tepsire tesszük, 170 fokon 8 percig sütjük. Díszítjük.
Hozzávalók: 8 bögre (1 kg) finomliszt 1, 5 bögre (150 g) porcukor 3 teáskanál szódabikarbóna 1 evőkanál mézeskalács fűszerkeverék 3 tojás 30 dkg margarin 1 bögre méz (a bögre 2, 5 dl-es) Elkészítés: Egy tálban összekeverjük a száraz alapanyagnyagokat (lisztet, porcukrot, fűszerkeveréket, szódabikarbónát), majd hozzáadjuk az enyhén megolvasztott, de nem folyós margarint, a tojásokat és a mézet. Villával laza mozdulatokkal összekeverjük, majd kézzel, gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk (nagyon jól kezelhető lesz) és három részre osztjuk. Egy adagnyi fér rá egy sütő tepsire. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Jól meglisztezett munkalapon kb. fél centi vastagra nyújtjuk az első adag tésztát, majd tetszés szerinti sütemény kiszúróval kiszaggatjuk. Bögrés mézeskalács tojás nélkül 1. (Ha nem akarunk pufi mézecskalácsot, akkor nyújtsuk vékonyabbra. ) Egy tepsit sütőpapírral kibélelünk, rátesszük a mézeskalácsokat és az előmelegített sütőben 10 percig sütjük. (Elég neki ennyi idő, ne süssük túl, csak így lesz puha! ) A másik két adag tésztával is így járunk el.
Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra. Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, A juhásznak úgyis nagy melege vagyon. Szerelem tüze ég fiatal szivében, Ugy legelteti a nyájt a faluvégen. Faluvégen nyája mig szerte legelész, Ő addig subáján a fűben heverész. Tenger virág nyílik tarkán körülötte, De ő a virágra szemét nem vetette; Egy kőhajtásnyira foly tőle a patak, Bámuló szemei odatapadtanak. De nem ám a patak csillámló habjára, Hanem a patakban egy szőke kislyányra, A szőke kislyánynak karcsu termetére, Szép hosszú hajára, gömbölyű keblére. Tüzesen süt le a nyári nap sugára metafora. Kisleány szoknyája térdig föl van hajtva, Mivelhogy ruhákat mos a fris patakba'; Kilátszik a vízből két szép térdecskéje Kukoricza Jancsi gyönyörűségére. Mert a pázsit fölött heverésző juhász Kukoricza Jancsi, ki is lehetne más? Ki pedig a vízben a ruhát tisztázza, Iluska az, Jancsi szivének gyöngyháza. "Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája! " Kukoricza Jancsi így szólott hozzája: "Pillants ide, hiszen ezen a világon Csak te vagy énnekem minden mulatságom.
érje Földünket - és persze emiatt (meg az áldott üvegházhatás révén) lesz a felszíni hőmérséklet átlagosan 14 Celsius-fokos. Mint tudjuk, a napfény a fotoszintetizáló növények számára közvetlenül felhasználható energiaforrás - ennek gyümölcseit pedig közvetlenül vagy közvetve nap mint nap fogyasztjuk: legyen az saláta, sült hús vagy öt mázsa lengyel brikett. Ezen felül persze jó is lenne, ha közvetlen céljainkra megcsapolhatnánk a napenergiát - aminek technikai szempontból már most sincs akadálya, igaz, még akadnak hatékonysági és tárolási problémák. Zömmel a látható, kisebbrészt az infravörös (még kisebbrészt pedig a közeli UV) hullámhosszon sugárzott napenergia befogására már régóta léteznek eszközök, melyek az úgynevezett fotovoltaikus effektusra építenek, és a gyakorlati megvalósítás sem ördöngösség, mióta létezik félvezetőgyártás. Zsila Ferenc: Tengerparti emlék. A fotovoltaikus és a klasszikus fotoelektromos jelenségek nem keverendők össze. Előbbi esetben fény hatására feszültségkülönbség jön létre két különböző anyagú elektród között, ami beindítja az elektronáramlást, azaz az áramot.
Két hete írták alá a hamarosan megépítendő kínai óriás naperőműről szóló szerződést: a napenergia hasznosításában már rutinosnak számító amerikai beruházók (First Solar) egy évtized alatt több ütemben összesen 2 gigawatt teljesítményű erőművi blokkot készítenek el. Csak összehasonlításképpen: ez magában több, mint a Paksi Atomerőmű négy blokkjának összkapacitása, s egymagában is vagy hárommillió ember komplett áramellátását biztosíthatja. Milyen szóképek lehetnek? "Tüzesen süt le a nyári nap sugára az ég.... Az erőmű helye sem véletlen: az észak-kínai, pontosabban belső-mongóliai Ordosz-sivatagban épül fel (ez a Sárga-folyó nagy kanyarulatában terül el), ahol éves viszonylatban az egyik legnagyobb a napsütéses órák aránya. A most felépülő kínai energiatermelő egység azonban nem egyedi: mára számos erőmű készült el, például az arizonai Mojave-sivatagban (itt sincs sokszor borús idő), de Spanyolországban, Portugáliában is (itt azért többször). Mi több, augusztusban adták át az eddigi legnagyobb német naperőművet: ez a volt NDK területén fekszik s 162 hektáron (ez 210 futballpályányi terület! )
Az utóbbinál (a Hertz, Compton vagy éppen Einstein által tanulmányozott és elemzett klaszszikus esetben) az anyag felületéről távoznak elektronok a fény hatására. Az első működő, félvezetős napcellát még 1946-ban szabadalmaztatta egy bizonyos Russell Ohl, a későbbi kutatások kimutatták, hogy bizonyos félvezetőtípusok, mint a szennyezett szilícium vagy az arzén-gallium duó, fokozottan érzékenyek a fényre (az előző felfedezést a Bell Laboratoriesben dolgozó amerikaiak, az utóbbit Zsoresz Alferov és szovjet kutatóbrigádja tette). A napelemcellákból összerakott erőművek ötlete sem új - megvalósításukat rendre ösztönözte az elfogyó fosszilis energiahordozók rémképe, és hátráltatta, amikor kiderült, hogy ama bizonyos végső határidő időpontja bizony meglehetősen bizonytalan. A technológia másik előnye viszont kézenfekvő, és gyakorta hangoztatják is annak lelkes hívei: az energiatermelő folyamat nem jár szén-dioxid-kibocsátással (a napelemek legyártása mondjuk igen, de hát ezt most tegyük zárójelbe).