E folyamat az őskor végén és az ókor elején indult, Európában csak a középkorra teljesedett ki. Ez még minden bizonnyal induktív alapokon és nem módszeres, elméleti vizsgálatok eredményeképp történt. Ld. még: A matematika története. Az görög püthagoreusok színre lépése több szempontból is nagyon fontos eredményeket hozott a számelmélet szempontjából. Először is, filozófiai és misztikus spekulációkkal tarkítva, és részben ezek által hajtva, igen érdekes és fontos tudományos felfedezéseket tettek, pl. Számelmélet | Matekarcok. a természetes számokat összegalakban próbálván előállítani, felfedezték a háromszögszámokat, valamint hasonló fogalmakat és az ezekkel kapcsolatos törvényeket. Rájöttek többek közt, hogy a páratlan számok sorozatának valamely tagig bezárólag történő összegzésével négyzetszám adódik. [2] Ez a számelmélet (aritmetika) módszeres megalapozásának kezdete. Az aritmetika mint tudomány tehát velük jelent meg, bár tudományon - a filozófiával és misztikával való tarkítottság miatt - itt elsősorban a módszerességet és az elméleti igényeket, nem pedig e szó teljes mai értelmét kell venni.
Ha összeadni kellett, az általában mértani alakzatként (egyenesszakasz) adódó valós számok összeadását jelentette, és konkrét esetben ezt a görög geométerek könnyedén elvégezhették körzővel. A görögök után már aritmetikáról sem igen beszélhetünk mint tudományról: a rómaiak korától kezdve teljesen elvesztette minden elméleti jelentőségét. Bár Proklosz az Elemek hez írott ún. második előszóban leszögezi: a matematika két résztudományból áll, aritmetikából és geometriából, és az aritmetikát elvontsága miatt elsődleges figyelem illeti meg; ez valószínűleg egy tradicionális alapokon elfogadott, de a gyakorlatot illetően fokozatosan kiüresedett kijelentés volt, pont az Elemek főképp geometriával foglalkozik, [3] és a püthagoreusok utáni időből sokáig nem maradt fenn olyan írott munka, ami az aritmetikával részletesen foglalkozna. Az aritmetika vizsgálatok az újkorban indultak meg újra, ebben kiemelt szerepe van Carl Friedrich Gaussnak. A huszadik században a számelmélet kettéosztható az ősibb multiplikatív számelméletre (ez főképp a prímek tanulmányozása, részben absztrakt algebrai, részben analitikus eszközök segítségével) és az additív számelméletre (ez leginkább lineáris algebrát és csoportelméletet igényel).
Különös módon, bár már Eukleidész is igazolt az alaptétellel ekvivalens állításokat és persze hallgatólagosan minden számelmélettel foglalkozó matematikus használta, először Gauss mondta ki és bizonyította be 1801-ben kiadott Disquisitiones Arithmeticae című művében. Bizonyítása Külön-külön bizonyítjuk azt, hogy minden 1-nél nagyobb összetett szám előáll prímszámok szorzataként (egzisztencia), illetve, hogy csak egyféleképpen (unicitás). Az első bizonyításhoz a teljes indukció, a másodikhoz a végtelen leszállás módszerét alkalmazzuk. Egzisztencia. A legkisebb 1-nél nagyobb összetett szám, 2 prímszám, tehát igaz rá az állítás. Most tegyük fel, hogy az állítás igaz minden N -nél kisebb számra. Ekkor ha N maga is prímszám, akkor készen vagyunk. Ha nem, akkor felbomlik N = ab alakban, ahol a és b mindketten 1-nél nagyobb és N -nél kisebb számok. a és b viszont az indukciós feltevés szerint felbomlik prímszámok szorzatára, tehát szorzatuk, N is. Ezzel az egzisztenciát bebizonyítottuk. Unicitás.
Eddig hatan haltak meg mellette. A hetedik áldozat saját maga lett.
Erőss Zsolt nem vitt magával elég vizet a Kancsendzöngára, Kiss Péter pedig a bajtársiasság és a segítőkészség áldozata lett, amikor visszafordult a végletekig kimerült hegymászóért, mondta a adott telefoninterjúban Kollár Lajos, az expedíció vezetője. Az interjút a SportGéza foglalta össze. Kollár rádión tartotta a kapcsolatot a Himaláján a két magyar hegymászóval, ő beszélt velük utoljára. Szerinte a hegy megmászására képesek a magyar mászók - igaz, csak néhányan vannak ilyenek. Kollárék a tiszta hegymászás hívei: oxigénpalack és segítő serpák nélkül másznak, mert "a hegyet tiszteletben kell tartani". "A nyolcezer méteres hegy azért akkora, mert a Jóisten így teremtette, azt kell megmászni, nincs értelme helikopterrel és oxigénpalackkal könnyíteni a dolgot" - mondta Kollár a sokszor csak nagyon rosszul hallható hangfelvételen. Nem akarták szétégetni magukat a napon Kollár Lajos Erőss Zsolt képességeit jól ismerte, hiszen több mint tíz éve csinálnak közös expedíciókat. Kuruc.info - Ez történt Erőss Zsolttal és Kiss Péterrel a hegyen. Kiss Péter ugyan eddig nem mászott meg 5000 méternél magasabb csúcsokat, de Kollár szerint felkészültsége alapján egyértelműen helye volt a csapatban, és ha túlélte volna, újra beválogatná az expedícióba.
A telefonbeszélgetés után Adrienne, és csapata minden rendelkezésére álló információt összeszedett, és emailben el is küldött Nepálba, amire hamarosan válaszoltak is. Természetesen a hírrel felhívták Hildát, Erőss Zsolt feleségét is, aki ezidáig még csak nem is hallott a Fishtail Air -ről, és bár nem fűzött sok reményt férje megmeneküléséhez, megállapodtak abban, hogy beszél Kollárral. Május 22-én minden Kollár Lajostól függött. Ekkor azonban a lelkes akció megtorpant, Hilda nem jelentkezett. Másnap, május 23-án tudták meg, miért: nem tudta elérni az expedíció vezetőjét (ki volt kapcsolva). Kedves A. Köszönöm, hogy írt. Ha a biztosító társaság elküldi a fizetési garanciát, mi képesek vagyunk keresni és menteni 7000 m magasságig. 3 napja volt egy mentőakciónk a Mount Everest hármas táborában 7000 m magasan. Kérem tájékoztasson, melyik túratársaságot használják itt Nepálban? Minden jót: *** Ez a nap más szempontból is fontos: Kollár ugyanis ekkor küldte fel a Sherpákat. Sokat sejtet a válaszuk: " no connect " (nincs kapcsolat).