Bár kikapcsolható az idegesítő funkció, azért felettébb bosszantó Megjelent: 2021. október 3. vasárnap Kifejezetten hasznos információ vált közismertté a Windows 11 október 5-én esedékes megjelenése előtt, a 3DMark mérőszoftvert fejlesztő UL szerint az operációs rendszer egy biztonsági funkciója drámaian, a PC Gamer mérései szerint akár negyedével is csökkentheti az FPS-t. A gondért a virtualizálás-alapú biztonság (Virtualization based Security, VBS) felel, a bekapcsolásakor az operációs rendszer egy erősen védett memóriaterületen tárolja a folyamatai egy részét. Ez masszívan nehezebbé teheti a kártevők számára egyes biztonsági funkciók kikapcsolását, továbbá a bennük megbújó sebezhetőségek kihasználását, ami remekül hangzik. Tragikusan futhatnak a játékok Windows 11-en - technokrata | technokrata. A gamerek számára viszont rémálom a VBS, még a Windows 11 által hivatalosan támogatott processzorok használata esetén is beszakadhat tőle a játékteljesítmény. A nem támogatott központi egységeken ennél is nagyobb lehet a mínusz, mivel azok még nem tartalmazzák a Mode Based Execution Control (MBEC) funkciót.
Aki tisztán telepíti a Windows 11-et, annál elméletileg gyárilag aktív lesz, ugyanez vonatkozhat a rendszerrel előtelepítve érkező számítógépek legalább egy részére. A GAMEREK SZÁMÁRA JÓ HÍR, HOGY A WINDOWS 11-BEN IS LETILTHATÓ MARAD A VIRTUALIZÁLÁS-ALAPÚ BIZTONSÁG, NEM KELL EGYÜTT ÉLNIÜK A TELJESÍTMÉNYBELI VESZTESÉGGEL. Forrás: ORIGO
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Pénzcentrum | 2016. augusztus 31. 08:30 Még mindig nem láthatnak tisztán a devizahitelesek Miért is kell pontosan fizetniük? MTI | 2016. január 27. 16:05 Ciki: ennyire korrupt hely Magyarország "A bíróságokon kívül minden állami intézmény inkább a kormány és nem a társadalom érdekeit képviseli. " 2013. július 9. 15:02 A magyarok többsége nem jelentené, ha korrupcióval találkozna A magyarok 70 százaléka nem jelentené, ha korrupcióval szembesülne, és az a legrosszabb arányt jelenti Európában - mondta a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón. 2010. december 9. 11:02 Nőtt a korrupció Magyarországon A magyarok háromnegyede szerint nőtt a korrupció, és ők maguk is több kenőpénzt fizettek - derül ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer 2010-es jelentéséből. Világgazdaság | 2010. március 23. 09:02 Nem védi a törvény a korrupciót bejelentőt A múlt év végén fogadta el a parlament az antikorrupciós törvénycsomagot, amely három elemet foglalt magában, a tisztességes eljárás védelméről, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló szabályozást, valamint a közszférát érintő közös etikai minimum-szabályrendszert összefogó parlamenti határozatot.
Az interjúalanyok segítségével számot vetünk azzal, hogy a 2011-től hatályon kívül helyezett lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény (lobbitörvény) miért nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és milyen lépések, elemek lennének szükségesek egy működő lobbirendszer felállításához. A hazai lobbiszabályozást, a magyarországi üzleti környezetet, valamint a kormány és 50 vállalat között kötött stratégiai megállapodást vizsgálta a Transparency International Magyarország az átláthatóság és a kiszámíthatóság szempontjából. A 2014. október 28-án Budapesten bemutatott országtanulmány az Európai Bizottság által támogatott, a lobbizás szabályozását és gyakorlatát az Európai Unió 19 tagállamában átfogóan vizsgáló kutatás részeként készült. A nemzetközi összehasonlító eredményeket és az országok szerinti rangsort a TI Berlinben működő központi titkársága – egyben a több országot átfogó kutatás koordinátora – 2015 elején tette közzé. Nem sikersztori a lobbizás Magyarországon. Sem a szabályok, sem a gyakorlat nem megfelelő, és a helyzet az elmúlt években egyre csak romlott – ezt állapítja meg a Transparency International (TI) október 28-án, Budapesten bemutatott tanulmánya.
Ki kell adni a Budapest–Belgrád vasútvonal ötmillió forint feletti szerződéseit, miután a és a Transparency International Magyarország jogerősen megnyerte a rá vonatkozó adatigénylési pert. Az állami cég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter döntésére hivatkozva nem adta át az adatokat, amelyeket most elviekben 15 napon belül meg kellene küldeniük. Amennyiben nem teszik, az ügy a Kúrián folytatódhat. A mintegy 750 milliárd forintba kerülő építkezéssel kapcsolatban a lap közérdekű adatigényléssel szerette volna megkapni a projektgazda Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, ötmillió forint feletti szerződéseket és az alvállalkozók listáját, valamint szerették volna megtudni, hogy a cégek a projekt hány százalékáért felelősek, és mekkora értékben részesülnek a beszerzés értékéből. Az adatokat nem kapták meg, ezt követően indult a per, amelyet első fokon elbuktak, azonban a jogerős ítélet már nekik kedvezett. Az indoklás szerint bár a projekttel kapcsolatban olyan szabályt hoztak, amelynek alapján a külügyminiszter megtagadhatja az adatigénylést, ez önmagában nem elegendő, indokolni is kell a megtagadást.