Mit beszél a jég? 306 Ki jön? 309 A hulla 312 Zófi asszony 314 Dódi levele 317 Te ügyetlen! Jókai Mór - Az arany ember - Olvasónapló - Olvasónaplopó. 320 Athalie 327 Az utolsó tőrdöfés 338 A Mária-nosztrai nő 341 A "Senki" 342 Utóhangok "Az arany ember"-hez 348 Jókai Mór Jókai Mór műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jókai Mór könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Mit beszél a jég? 502 Ki jön? 508 A hulla 512 Zófi asszony 516 Dódi levele 521 Te ügyetlen! 526 Athalie 538 Az utolsó tőrdöfés 555 A Mária-nosztrai nő 561 A "Senki" 563 Utóhangok "Az arany ember"-hez 571 Jókai Mór Jókai Mór műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jókai Mór könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Jókai Mór: Az arany ember | zanza.tv. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A mai világban úgy tűnik, hogy könnyebb megtalálni azt, amire vágyunk, hiszen sokkal nyugodtabban vállalhatjuk érzelmeinket és sokkal rugalmasabb az emberek szemléletmódja.
Magyarország javára kötött előnyös békét Az országgyűlés 1620-ban úgy döntött, hogy Bethlen Gábort Magyarország királyának választja. A beiktatáshoz a Porta is áldását adta, ami pontosan négyszáz éve, 1620. január 8-án történt meg. A megválasztott uralkodó azonban soha sem engedte megkoronázni magát, és nem tette fejére a Szent Koronát. Bethlen Gábor fejedelemsége Forrás: Wikimedia Commons Hogy mi oka lehetett ennek a tartózkodásnak? Bethlen jól ismerte az ország valamint a korabeli külpolitika viharos eseményeit és átlátta az összefüggéseket; tudta, hogy vékony jégen kell egyensúlyoznia, szem előtt tartva a harctéri eseményeket és a belpolitikai tapasztalatokat. Miután seregei 1620 novemberében vereséget szenvedtek Fehérhegynél, a fejedelem kompromisszumra kényszerült. Az augusztusi, besztercebányai országgyűlésen már hiába vette fel a választott királyi címet, mert 1621. december 31-én felülemelkedett a hatalom csábításán, és tárgyalóasztalhoz ült II. Ferdinánddal. II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király portréja Forrás: Wikimedia Commons Nikolsburgban Magyarország javára kötött előnyös békét a császár-királlyal, amellyel biztosította a magyar rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlást.
Törölt { Kérdező} megoldása 1 éve Bethlen Gábor Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 – Gyulafehérvár, 1629. november 15. ) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot gyakran "Erdély aranykora" néven említik. Bethlen Gábor őseinek, a Neczpáli családnak Békés és Zaránd vármegyében voltak birtokai. A Bethlen család előnevét adó Temes vármegyei Iktárt[1] valószínűleg a 14. században szerezték. Bethlen Gábor azonos nevű nagyapja a mohácsi ütközetben hatszáz lándzsás vitézt vezetett, a csatavesztés utáni belviszályban Szapolyai Jánost támogatta Ferdinánd ellenében.
Azt hiszem, hogy amikor a Bethlen Gábor díjra jelöltek, és megkaptam, akkor valamit a környezetem felismert abból, hogy soha nem mérhetjük a nagyokhoz magunkat, viszont az, aki szerepet vállal egy kisebb-nagyobb közösség életében, és nem csak a saját életét rendezgeti, az óhatatlanul mindazzal találkozik, amivel a nagy fejedelem is találkozott. És én, ha szabad azt mondani, megpróbálom minden területen azt képviselni, amit ő is képviselt. Maximálisan toleráns vagyok környezetemben nagyon sok mindenhez, az értéket keresem és választom, nem a megosztásra játszom. Hiszen van, aki azt mondja, hogy oszd meg és uralkodj, ilyen attitűdöket ismerünk a mai világban. A magam szolgálatát én is úgy tekintem, mint egy kaput, feladatot, és ezt Isten dicsőségére kell minden nap elvégezni, neki kell elsősorban számot adni. A másik, hogy rövid a mi földi életünk, és azt mindenképpen illik kihasználni. Bethlen Gábornak sem adatott túl hosszú idő, mondjuk az én püspöki szolgálatom is hat évre terjed ki, ha megérem a végét, akkor is azonban ezt a rövid időt ki kell használni maximálisan, mert jönnek olyan idők, amikor a cselekvésre képtelenek leszünk, vagy valamilyen akadály gördül elénk.
Miután ebben az ütközetben a cseh felkelés ügye elbukott, a fejedelem is kompromisszumra kényszerült, vagyis az 1620-as besztercebányai országgyűlésen hiába vette fel a választott királyi címet, kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni II. Ferdinánddal. Az 1622. évi nikolsburgi békében aztán a császár-király hasonló feltételekkel ajánlott békét ellenfelének, mint egykor Rudolf Bocskainak: Erdély visszaszerezte az 1606-os bécsi békében megkapott hét felső-magyarországi vármegyét, megerősítést nyertek az 1608. évi - magyar rendi jogokat és protestáns vallásgyakorlást biztosító - törvénycikkek, ezenfelül Bethlen birodalmi hercegi címet kapott, Oppeln és Ratibor birtokokkal. Az engedményekért cserében a fejedelem átadta a Szent Koronát, és visszavonult a Nikolsburgban megszabott határok mögé. Mivel a harmincéves háború a későbbiekben is lekötötte a Habsburgok erőit, Bethlen megpróbálkozott a fennálló helyzet megváltoztatásával, ám sem fegyverrel, sem a tárgyalóasztalnál nem ért el eredményt: első felesége, Károlyi Zsuzsanna halála után hiába kérte meg Habsburg Cecília Renáta főhercegnő kezét - hogy ezáltal Ferdinánd nevében kormányozhassa Magyarországot -, ajánlata Bécsben visszautasításra talált, 1626-os hadjárata pedig a protestáns szövetségesek kudarcai miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.