Horváth Sándor: Tett 32. (A Hét, 1984) - 1984/ 4. - Komputer-korszak/ Természet-Ember-Tudomány-Technika/ Tett tudományos ismeretterjesztő melléklet Kiadó: A Hét Kiadás helye: Kiadás éve: 1984 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 64 oldal Sorozatcím: Tett Kötetszám: 32 Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Rostás Zoltán: Az új minőség jegyében 2 Kolumbán Gábor: Látóhatáron az információs társadalom 7 Bakk Miklós: Kis előtörténet 12 A számítógép atyja 16 Horváth Sándor: Egyszerűtől a bonyolultig 18 Bakk V. Horváth Sándor Farkas könyvei - lira.hu online könyváruház. András: A mindentudó morzsa 20 Ágoston Hugó: PRAE 23 Zsigmond László: A huszadik század találmányáról 26 M. Görgényi Ágota: Barátunk lesz-e az a MIC? 27 Bakk Miklós: Az évezred kihívása 31 Jodál Endre: Számítógépek programozása 38 Selinger Sándor: Hol a határ? 42 Árkosi Csaba: Rendszerelemző robot 44 Farkas Géza: Az autó lelke 48 Salat Levente: Üdv-technológiák vagy a racionalizmus céltévesztései?
[2] Munkatársa volt az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak. Művei [ szerkesztés] Az ifjúsági lapokba írt 1868-1869-ben névtelenül 1872 Az emberi nem keletkezése. Szegedi Hiradó 1874 Petőfi Sándor lyrai költészete. Szegedi Hiradó 1875 Berzsenyi Dániel lyrai költészetének főbb vonásai. A szegedi róm. kath. főgimnázium Értesítője 1879 Emlékirat Szeged ujjáteremtése ügyében. főgimnázium Értesítője 1880 Önképzőkörök a jelenlegi iskolai rendszerben. A kolozsvári r. főgimmnázium Értesítője 1896 Okmánytár a piaristák sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez 1698-1849 I. Nyitra 1897 Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra A nyitrai kollégium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története (kézirat) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896. Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története. Horváth sándor farkas. Budapest, 1887, 388. old. Kegyes tanítórend névtára, 1896 PIM További információk [ szerkesztés] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája.
Horváth Sándor: Horthy István repülő főhadnagy tragikus halála (Auktor Könyvkiadó, 1992) - Ötven éve történt... Kiadó: Auktor Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1992 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 220 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-7780-74-2 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Horváth sándor farkas bertalan. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "... azonnal a szerencsétlenség színhelyére rohantam, mert tőlünk 5-600 m-re zuhant le, de sajnos nem tudtam megközelíteni, mert a géppuska lövedékei az égéstől robbantak. Hol felugorva, hol lehasalva minél előbb oda akartam érni, az életem kockáztatásával is, hogy megközelítsem az égő gépet, noha tudtam, hogy élő lélek már nem lehet benne. " Tartalom Özv.
Galériánk szakemberei ingyenesen adnak... Galériánkban lehetősége van festményeinek ingyenes értékbecslésére. Galériánk szakemberei ingyenesen adnak árajánlatot minden hozzánk eljuttatott festményre, grafikára, szoborra, műtárgyra. Akár...
/Budapest: Magvető Kiadó, 1976. 12. o/
Horvát Sándor ( Csepreg, 1844. május 2. – Budapest, 1909. július 20. ) piarista áldozópap és tanár. Élete [ szerkesztés] Az algimnáziumot Kőszegen végezte, majd Sopronban és Győrött tanult. 1863-ban a győri papnevelő intézetbe lépett. 1867-ben átlépett a kegyes tanítórendbe teológiára. Vácott mint növendék egy évet töltött. A próbaév után 1868-1869-ben Kecskeméten, 1869-1870-ben Nyitrán volt tanár. Ott szervezte a magyar önképzőkört, amely azután gócpontja lett a magyarságnak. Horváth Sándor (1870 - 1913) - híres magyar festő, grafikus. 1870. augusztus 2-án pappá szentelték. Vácra és Szegedre küldték gimnáziumi tanárnak, ahol 1879-ig (időközben mint képzőintézeti tanár is) működött és 1874-ben tanári oklevelet nyert. 1879-1880-ban Kolozsvárott, 1880-1886 között Veszprémben tanított. 1886 után a nyitrai főgimnázium tanára. 1890-ben a házfőnöki és hittudományi intézet igazgatótanári tisztét is ráruházták. Utóbbit az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéséig viselte. Több külföldi tanulmányutat tett. A tanügy terén szerzett érdemeiért 1897-ben Ő felségétől a királyi főigazgatói címet nyerte.
Amerika naponta növekszik. Kolosszális hatalom lesz belőle, s eljön majd egy nap, amikor az új felfedezések által megkönnyített kommunikáció következtében bele kíván majd szólni Európa ügyeibe és be is kíván avatkozni. (…) Azon a napon, amikor Amerika beteszi a lábát Európába, a béke és biztonság jó időre száműzve lesz onnét. Amerika olyan ország, ahol harminckét vallás van ugyan, de a vendéglőkben csak egyetlen fogás, és az is rossz. Vannak francia, holland, ír és német felmenőim, de az olasz származásomat érzem a legfontosabbnak. Több mint negyven éve lakom Amerikában. Egyszerűen belesodródtam ebbe az életformába, de élvezem. Szeretem az amerikaiakat is. Elképesztően nagylelkű emberek. De kicsit őrültek is, mert ha valamit a fejükbe vesznek, attól nem tágítanak, azonnal meg akarják csinálni. Robert De Niro - 365 idézet • Idézetek minden témában. A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért. Az amerikai nép sokkal erősebb és határozottabb, mint bármely ellensége gondolná.
Minden, amit tizenöt és harmincöt éves korunk között... [Részletek] - Douglas Adams
Amúgy meg mindenkinek az élete örök életveszély. Ok, van, aki meg állandóan hegyet mászik, csúcsot támad, amíg valami lavina el nem viszi, van, akinek életmódja a veszély. Persze, csak úgy belegondolok, hogy Angelina Jolie kettő perc alatt belémszeret és azonnal magáévá tesz egy kertipartin, majd hozzám is jön, én meg inkább háborús koszfékekben tengetem a nászéveimet, hááááát… azért kell ehhez perverznek lenni rendesen. Meg az állandóan hangoztatott hazafiság, ami elvileg a becsület egyik nemes szinonimája is lehetne, tulajdonképpen állandó sunyi hazugság, titkolózás, aljas módszerek és gyilkosság, és nem is a haza javára, hanem a cég belső üzelmei miatt. Hülye titkos társaságok, elmeháborodott szertartásokon a zugkatedrálisokból irányítják a világot. Vérmesék. Amúgy ez az egész hátborzongató, és elfogadhatatlan. Pfejjjj… Nehéz feladat filmet készíteni a világ egyik legtitkosabb és legmeghatározóbb szervezetéről, amely gyakorlatilag körülölelte a 20. század második felét, és napjainkban sem elhanyagolható a tevékenysége.
Sokan megpróbálták már, kémfilmekben, vagy éppen tévésorozatokban, a megoldás néha nem lett rossz, néhol meg felemás lett. A színészgárda igen vonzó, De Niro-nak pedig ez a második rendezése a Bronxi mese után, ami ugyan nem sikerült rosszul, ezen munkája viszont már az első néhány percben unalomba fullad. A forgatókönyv ugyan tartogat meglepetéseket, bővelkedik fordulatokban, és a régi történések megidézése sem sikerült rosszul, mégis az egész olyan mint egy rossz történelemkönyv, vagy mint egy száraz dokumentumfilm. Robert de niro idézetek a szerelemről. Ez a legnagyobb baja, mindent olyan szárazan, betéve mondd el, hogy emiatt vontatottá válik, egyszerűen De Niro képtelen végig fenntartani a feszültséget, nem tudja a karaktereket szerethetővé varázsolni, a színészgárda bár nagyon vonzó és nívós, egyik szereplőért sem tudunk aggódni. A cselekmény nagyon is követhető, mindig tudjuk hogy éppen hol vagyunk, milyen évet írunk, milyen események zajlanak, a baj nem is ezzel van, hanem hogy a film több évtizedet akar elmesélni, ezt alig 3 óra alatt, és még így is kevés, ráadásul iszonyúan monoton is lesz.