3773 Sajókápolna, Egressy u. 50. Telefon: 06-48/424-285 Tiszteletes: Király Gábor l elkész Református templom 450 lelkes kisközség Sajószentpétertől nyugatra a Pitypalatty-völgyében. Neve 1317 óta ismert, 1332-ben egyházas hely kőtemplommal. Lakossága 1577-ben református. Marosi István volt az első ismert prédikátora 1695-ben. Mivel a középkori kőtemplom alkalmatlan volt a további használatra, 1807-1813 között új templomot építettek helyette. Ez azonban 1827-ben leégett, harangjai is elolvadtak. Két év múlva lett újra készen. Egressy Béni, a Szózat megzenésítője | Matiné. A jelenlegi torony 1895-96-ben épült Szuhay Benedek lelkipásztor idejében. Nevezetes lelkésze volt az egyházközösségnek Egressy Pál, 1816-1826, itt jártak iskolába gyermekei: Egressy Gábor, a magyar színiiskola későbbi megalapítója és Egressy Béni, a Szózat megzenésítője.
A kor híresebb (és nem az említett dilettánsok közé tartozó) szerzője volt Egressy Béni, a Szózat megzenésítője, aki számos nótát is írt. A magyar nóta népszerűsége még a századfordulón és a 20. században is töretlen – az értelmiségiek és a dzsentrik előszeretettel adtak hangot dalolva érzelmi állapotuknak sokszor prímási hegedűszóval kísérve. Talán a leghíresebb nótaszerző Dankó Pista, aki a századforduló tájékán volt a legaktívabb. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Miután Blaha Lujza révén híressé váltak dalai, az 1890-es években daltársulatával sikert sikerre halmozott hazánktól Oroszországig. Nótái, népszínművei mások keze által lejegyezve maradtak fenn az utókornak. Húzzátok, cigányok! Ugorjunk vissza az időben, hiszen a fentiekhez az is hozzátartozik, hogy az első, klasszikus felállású cigányzenekarokról a 18. század közepétől szól az írott fáma. Természetesen a muzsikus cigányok már korábban is zenéltek, többek között a legexkluzívabb helyeken, királyi és főúri udvarokban; de járták a világot a vándor cigányzenészek is.
1837-ben az akkor megnyíló Pesti Magyar Színházhoz (a később Nemzeti Színházhoz) szerződtek, ahol Béni a kórusban énekelt, s kisebb énekes és prózai szerepeket is játszott. 1838-ban, hogy énekhangját és technikáját csiszolja, gyalogosan Milánóba ment, ahol az énekleckék mellett az olasz színjátszást is tanulmányozta, s tökéletesen megtanult olaszul. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Mire vigad a magyar? - Zenetörténeti zanza. Hazatérve a színészetet zeneszerzői és szövegírói munkával váltotta fel, olasz, német és francia nyelvből fordított operai és népszínműszövegeket, összességében 19 opera és 60 népszínmű, illetve vaudeville (francia zenés bohózat) szövegét ültette át magyarra. 1840-ben Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának, majd a Hunyadi Lászlónak is ő írta a szövegkönyvét - érdekesség, hogy az opera 1844-es bemutatóján Egressy énekelte Rozgonyi királyi hadnagy szerepét. 1843-ban Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója pályadíjat tűzött ki Vörösmarty Mihály Szózat című művének megzenésítésére, s a húsz aranyat Egressy Béni nyerte meg zenéjével. Egy évvel később Kölcsey Himnuszára írtak ki pályázatot, amelyen Egressy munkája is elismerésben részesült, ám a pályadíjat Erkel Ferenc zenéjének ítélték.
E jeles munkák mellett Egressy nevéhez fűződik számos Petőfi-költemény megzenésítése is (A virágnak megtiltani nem lehet, Alku, Ez a világ amilyen nagy, Fürdik a holdvilág, Ezrivel terem a fán a meggy), amelyek némelyike népdalként terjedt el. Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórusátiratában adtak elő. A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II.
Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórusátiratában adtak elő. A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II. hadtest zenekari főnökévé nevezte ki. A tábornok tiszteletére írta meg a Klapka-induló néven ismert csatadalt, az egyik legnépszerűbb magyar katonai indulót, s részt vett a Komáromi Lapok szerkesztésében is.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
MAGYARORSZÁG: A HÜLYÉK PARADICSOMA? - YouTube
Két évtized telt el az ezredforduló óta. És mi – világszerte, de Magyarországon különösen – egy tapodtat sem mozdultunk előre. Felnőtt és kihullott a rendszerből egy egész generáció. Akik megmaradtak pont olyan arrogánsak és cinikusak lettek, mint azok, akiknek elviekben jó példával kéne szolgálniuk. Szolgálat. Érdekes szó, egy vezető esetében ez lenne a legfontosabb feladat. Különös, hogy éppen azok kérdőjelezik meg ezt, akiktől elviekben a vezetők hatalma származik. Újabb példa a nép nemtörődöm cinizmusára. Képes megszavazni olyan veszélyes ámokfutókat és bűnözőket is, akik hangzatos lózungokat puffogtatva az ezzel gerjesztett füst alatt további bűncselekményeket – többnyire irdatlan összegű sikkasztást – követnek el. Ami azonban ennél is súlyosabb, képes a kompromittálódott politikust továbbra is megtűrni nyakán. Filmvilág2 - Vígjáték - Hülyék Paradicsoma /Idiocracy/. Hogy ezzel a választó nemcsak magát, de saját gyermekeit is a politikai prostitúció út széli kurvájává teszi? A jelek szerint ez senkit nem érdekel. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy egy Donald Trump, egy Boris Johnson bármilyen kvalitást fel tud mutatni?
↑ Sara Rue as Jo on All for Love. Hallmark Channel. [2018. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10. )