Korhatár II. kategória (NFT/22832/2015) További információk IMDb A Föltámadott a tenger – Petőfi és Bem 1953-ban bemutatott, kétrészes, színes magyar játékfilm. A film története az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit dolgozza fel a forradalom kitörésétől a nagyszebeni győzelemig. Történet [ szerkesztés] Első rész [ szerkesztés] A film története 1848 márciusában indul a Kiskunság egyik kis falujában, Szárazberky földesúr birtokán. Márton bácsi az istállóban beszél és olvas a köré gyűlt parasztoknak a szabadságról, a hazáról és Táncsics Mihályról. Hajdu Gyurka is meghallja őket, s ő is csatlakozik a hallgatósághoz. A következő jelenetben már március 14-én vagyunk Pesten. Helyszín: a Pilvax-kávéház, a márciusi ifjak a 12 pontot fogalmazzák, Petőfi a Nemzeti dalt írja. A bécsi hajó befutása után felgyorsulnak az események. A pozsonyi ifjúság küldötte hozza a hírt, hogy Bécsben kitört a forradalom, s Pesten is elindulnak az események. Kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt, s a szakadó esőben március 15-én délután Petőfi szavalatát hallgatja az összegyűlt tömeg a Nemzeti Múzeum előtt.
Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger című versét két héttel a nevezetes 1848-as március 15-i forradalmi események után írta. Az ezen a napon előadott Nemzeti dal és a forradalom előtt egy évvel írt A nép nevében mellett ez az egyik legismertebb forradalmi verse. Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! Pest, 1848. március 27 – 30.
Föltámadott a tenger (1953) - Kritikus Tömeg főoldal képek (4) díjak cikkek vélemények (13) idézetek érdekességek kulcsszavak (6) Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned. Spoilerek megjelenítése 2013-02-07 20:48:30 Tenebra (3) #13 Látványos és részint nemes szándékú film értem ezalatt, hogy ezúttal végre nem a pesszimista magyar hozzáállás szerint vesztes csataként, hanem reményteli győzelmi menetelésként zárják a szabadságharcot:D, de elég mű és szétfutó. Még az sem lenne akkora baj, hogy van benne burkoltan egy bolsevista ideológia, lévén, hogy sikerül egy 48-as mítoszt teremtenie. Ám Görbe János mint Petőfi elég vicces. Kinézetre még ok, de abszolút nem ilyennek képzelem el Petőfit a versei alapján. Görgey lejáratását pedig egyenesen felháborítónak tartom. Mindig is többre tartottam őt Kossuthnál, mivel racionálisan tudott gondolkodni és nem akarta feleslegesen odavetni emberei életét. Az értelmetlen hősi halál semmire sem jó. De persze Kossuth az utókor számára jófiú maradt, pedig ő hozott csupa rossz döntést a szabadságharc végén, és miatta is meghaltak jópáran a reménytelen megmozdulásai miatt.
Bem József Erdélybe utazik, s átveszi az ottani hadak irányítását. Második rész [ szerkesztés] "1848. december. Az ország nehéz helyzetében Petőfi a maga igazával mindinkább egyedül marad. Mint egyszerű kiképzőtiszt kap csak helyet Debrecenben. " Ezzel a két mondattal indul a második rész. Petőfi elhatározza, hogy csatlakozik Bemhez. 1849 januárjában Görgey Artúr feladja az ország fővárosát, a kormány és az Országgyűlés Debrecenbe menekül. Erdélyből győzelmi jelentések érkeznek, Bemnek sikerül Erdély nagy részéből kivernie az osztrák csapatokat. Petőfi elindul Bemhez. Útján Hajdu Gyurka kíséri. Közben Nagyszebenben Puchner tábornok a magyarok ellen lázítja az egyházi hatalmasságokat. Segítséget ad ebben a császári titkosrendőrség is. Falvakat gyújtanak fel, s közben terjesztik: a magyarok tették. Gyurka és Kicsi Gergely elindul Gábor Áronhoz, hogy ágyúkat öntessenek Bem seregének. A visszafelé vezető úton azonban császári csapatok támadják meg őket, hogy az ágyúkat megmentsék, Gyurka hátramarad, s egyedül áll ellen.
Értékelés: 69 szavazatból 1848. március 15-én Pesten kitör a forradalom. A márciusi ifjak között azonban ott van a császár besúgója is. Jellasics támadásának hírére özönlenek a szabadság hívei a honvédseregbe. Petőfi is ott van a táborban, és verseivel lelkesíti a katonákat. 1849 januárjában azonban vesztésre áll a szabadság ügye, Petőfi Erdélybe megy, hogy csatlakozzon Bem tábornok seregéhez. Gábor Áron ágyúinak segítségével győzelmet aratnak Bem csapatai, de a harc tovább tart… A monumentális filmalkotás emléket állít a szabadságharc neves és névtelen hőseinek. Nem mentes azonban mindazon hibáktól (lásd: sematizmus, finom történelem torzítás) melyek létrejöttének korát, az 50-es évek első felét jellemzik. A filmet színeiben felújított, kiegészített, digitalizált változatban láthatják a nézők. Stáblista: Szereplők Petőfiné, Szendrei Júlia
A színészek nagyrészt jók, viszont speciel Görbe János - akit egyébként nagyon szeretek és zseniális színésznek tartok - itteni alakítása nem nyerte el a tetszésemet. 2011-03-25 14:59:16 #5 A film főrendezője Nádasdy Kálmán, így a stílus szerintem őt idézi, valószínű Ranódynak sok beleszólása nem volt. 2011-03-25 14:45:12 #4 Sajnos az ötvenes évek ideológiája hatott, de így is láthatunk egy nagyszerű színészi teljesítményt nyújtó filmet Gyenge hármas. Csakis a nagyszerű színészek, kosztümök, tömegjelenetek miatt. Egyébként sajnos csak egy propagandafilm, néhol nagyon kínos, fület bántó marxista dialógusokkal. Mág ezt is megvágtág? Pedig ez aztán a tömény történelemhamisítás. Mintha a pesti forradalmt a munkások csinálták volna, pékek hentesek cipészek stb és nem a keménykalapos pesti polgárok. Nem hittem a szememnek! A Duna TV a film teljes változatát sugározta. Eleddig azt sem tudtam, hogy létezik, hiszen évekkel ezelőtt - amikor VHS-re rögzítettem - egy erősen csonkított változatot láttam.
Djoser után a lépcsős piramis vált a királyi temetkezés szokásává, bár a dinasztikus utódai által tervezettek egyike sem készült el (valószínűleg viszonylag rövid uralmuk miatt). A legkorábbi "igazi" (sima oldalú, nem lépcsős) piramisként épített sír a Dahshur-i Vörös piramis volt, amely a három temetkezési struktúra egyike, amelyet a negyedik dinasztia első királyának, Sneferu-nak (Kr. 2613-2589) építettek. HAJÓK TÖRTÉNETE: TENGERI CSATÁK A FÖLDKÖZI-TENGEREN AZ I.E. ELSŐ ÉVEZREDBEN. a piramis magjának felépítéséhez használt mészkőtömbök színéhez. rasszizmus története Amerikában idővonal A gízai nagy piramisok Egyetlen piramist sem ünnepelnek jobban, mint a gízai nagy piramisok, amelyek a Nílus folyó nyugati partján található fennsíkon, a mai Kairó szélén találhatók. A gízai három piramis közül a legrégebbi és a legnagyobb, a Nagy Piramis néven ismert, az egyetlen fennmaradt épület a híres Az ókori világ hét csodája. Khufu fáraó (Cheops, görögül), Sneferu utódja és a negyedik dinasztia nyolc királya közül a második. Bár Khufu 23 évig (Kr. 2589-2566) uralkodott, viszonylag keveset tudunk uralkodásáról piramisának nagyszerűségén túl.
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
A központi hatalom gyengülését kihasználva a 868-ban kinevezett Ahmad ibn Túlún emír (helytartó) függetlenedett Bagdadtól, és Szíria nagy részét is befolyása alá vonta. A kalifátus ideiglenes megersödése és a Túlúnidák hatalmának hanyatlása lehetvé tette, hogy 905-ben ismét központi irányítás alá kerüljön Egyiptom, de csak rövid idre. 939-ben az új helytartó, Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd önállósodott, szintén meghódítva Szíriát. Utódainak hatalmát a mai Tunéziából kiinduló Fátimidák döntötték meg, akik 969-ben foglalták el a tartományt, megalapítva az új fvárost, al-Káhirát (Kairó). Az egyiptomi piramisok története | Bille. Az iszmáilita síita Fátimidák kora Egyiptom számára a gazdasági és kulturális virágzás ideje volt, bár a dinasztia hatalma a 11. század közepén meggyengült. A Fátimidák 1171-ig tartó uralmának, mely során Egyiptom a keresztes háborúk egyik fszerepljévé vált, Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin vetett véget, megalapítva az Ajjúbida-dinasztiát. Az egyiptomi mellett több szíriai ágra szakadó dinasztia viszonylag rövid élet volt, Kairóban 1250-ben asz-Szálih Ajjúb hajdani szultán rabszolga státuszú katonai és állami adminisztrációs célokat ellátó kísérete, a mamlúkok vették át a hatalmat.
A mai Egyiptomnak kétségkívül leglátványosabb nevezetességei a piramisok. Kairo közelében helyezkedik el Gíza, ahol a szinte sértetlen piramisok várják a történelem és az ókori kultúrák szerelmeseit. Egyiptom története. Egyiptom piramis A téma kapcsán mindenképpen említést érdemel a Szfinx, amely a piramis mellett kapott helyet. Feje a királyt mintázza fejdísszel, teste pedig oroszlánt ábrázol. A történelmi látványosságok filmrendezők fantáziáját is megragadta, de számos könyv és művészeti alkotás is megörökíti azt a kultúrát, amely a maga misztikumával, titokzatosságával ma is ezreket vonz a világnak erre a részére. A rejtett csapdákkal és értékes kincsekkel teli piramisok építésének módjára több teória is létezik, ám valószínűleg még így is sok olyan információ van velük kapcsolatban, melyekre talán sosem derül már fény.
Versailles: A Napkirály kihívásai - 1. évad Marie-Antoinette titkos Versailles-a VIII. Henrik: Férfi, uralkodó, szörnyeteg - 1. évad Az első részben szakértőink megvizsgálják, hogy VIII. Henrik traumatikus gyermekkora hogyan befolyásolta a személyiségét, bátyja halálától imádott anyja korai haláláig. Henrik hírhedt kapcsolata Boleyn Annával a belehabarodásból halálos gyűlöletbe fordul, miközben megszállottsága, hogy elvegye Annát kataklizmatikus szakításhoz vezet a római katolikus egyházzal. Henriknek kínzó fekélye alakul ki a lábán, aminek borzalmas hatása van a mentális egészségére és a hangulatára; valaha atletikus alkatát is elveszíti, és túlsúlyos és elhízott lesz. Tudósok egy 300 éves hajóroncs tárgyi leleteit tanulmányozzák Észak-Carolinában; a Blackbead hajóként ismert roncsban feltárják, hogy a maradványok mit mesélnek a történelem leghíresebb kalózáról. Szakértők tárják fel az ókori Egyiptom elitjének rejtélyeit. Hogyan küzdött meg II. Ramszesz a bibliai aszállyal, hol van Imhotep elveszett sírja, és ki volt az első női fáraó?