A napokban megkezdődött a budai Várban a II. világháborúban megsérült, majd visszabontott Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója; a Nemzeti Hauszmann-programban zajló beruházás a tervek szerint 2023-ra készül el. Az utóbbi hetekben három épület újjáépítése indult meg a budavári Dísz téren és környékén. Újjászületik az egykor a tér sarkán állt, úgynevezett Vöröskereszt-székház, megkezdődött a Szent György tér nyugati oldalán a József főhercegi palota visszaépítése, most pedig az egykori Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója is. Mindhárom a századfordulón épült, Budapest ostroma alatt megsérült, de egyik sem szenvedett helyrehozhatatlan károkat. Ennek ellenére a kommunista vezetés mindhárom épületnél a bontás mellett döntött. Kezdődik a rekonstrukció: eredeti állapotában építik újjá a József főhercegi palotát. A Honvéd Főparancsokság és a Honvédelmi Minisztérium romjai a Fehérvári kapu felől nézve 1958 körül. Forrás: Fortepan A Honvéd Főparancsnokság sorsa annyiban más, hogy azt csak az első emeletig bontották le, azóta azonban háborús mementóként áll a Dísz tér és a Szent György tér között.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Várkapitányság NZrt. Ahogy a Dísz tér felől sétálunk a Budavári Palota felé, a Szent György tér jobb oldalán jelenleg egy rommezőt találunk. Hamarosan visszaépítik ide az egykor itt álló József főhercegi palotát és a hozzá tartozó kertet, a látványtervekből már látszik, milyen lesz. A Sándor-palotával szemben fekvő területen a török kori pusztítások után egy kitűnő panorámával rendelkező foghíjtelek tátongott, amelyhez Teleki József főispán egy katonai árverésen jutott hozzá. Megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciója – kultúra.hu. 1789-ben bérházat épített rá, ezt nevezték később Teleki-palotának. Feltehetőleg ő maga sose lakott itt, és csak 1816-ban vált főnemesi lakhellyé az épület, amikor a magyarországi hadak főparancsnoki tisztjét átvevő Ferdinánd főherceg beköltözött a falai közé – nagyjából 1850-től viszont már a királyi kancellária hivatalait találjuk benne. 1857-ben megvásárolta a kincstár a Teleki családtól, és a Honvéd Főparancsnokság otthonául szolgált egészen addig, amíg a Dísz téri (még ma is álló) épületbe át nem költöztek.
Fotók és látványtervek: Várkapitányság NZrt. Forrás: We Love Budapest A szerző legújabb cikkei
Emellett a palota területén található korábbi barokk pincét is rekonstruálják majd, aminek a padlójában az érdeklődők megtekinthetik azt a középkori kutat is, amelyben az ezredfordulón egy Anjou-kárpitot fedeztek fel a régészek. Érdekes lehet számodra:
A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül korhűen rekonstruálják József főherceg egykori Szent György téri palotáját, a neoreneszánsz kerttel és az udvari istállóval együtt. A súlyosan sérült, palotát 1968-ban bontották le. Az újjáépítés a tervek szerint jövőre kezdődik. Teleki József főispán egy katonai árverésen jutott hozzá ahhoz a foghíjtelekhez, melyre 1789-ben bérházat építtetett. Miután ő maga sosem lakott ott, 1816-ban a magyarországi hadak főparancsnoki tisztjét átvevő Ferdinánd főherceg beköltözött a falai közé, de 1850-től már a királyi kancellária hivatalait találjuk itt. József főherceg 1892-ben vásárolta meg a kincstártól az épületet, amelyet aztán Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján historizáló stílusban építettek át. 1906-ra készült el a neobarokk palota, melyhez franciakert és (lovas)kocsigarázs is tartozott. A világháborúban lebombázott palotát építenek újjá a Budai Várban. A mostani újjáépítés után a palota funkcióját tekintve irodaház lesz, külső falszerkezete, díszei és a belső, reprezentatív termei az eredeti épület hiteles másaiként épülnek újjá.
Rekonstrukciója helyett 1951-ben munkásszállót alakítottak ki benne, ezután elhanyagolták, végül 1968-ban felrobbantották, majd elbontották. Azóta a telek beépítetlenül, a látogatók elől elzárva áll. Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében eredeti állapotában építik újjá a palotát, a hozzá tartozó, neoreneszánsz stílusban épült egykori istállóval és a mesebeli palotakerttel. Az épület külseje hűen követi majd a Korb-Giergl páros terveit, belsőépítészeti, épületgépészeti és üzemeltetési szempontból ugyanakkor modern megoldásokat alkalmaznak. A kert összeköttetésben áll majd az alatta elhelyezkedő, középkori zsidó rituális fürdővel, a Mikvével, amely lépcsőn és lifttel egyaránt megközelíthető lesz. A kertből a látogatók a szintén újjáépülő Ybl-lépcsőn lesétálhatnak majd a következő években megújuló Nyugati kertekbe is. Az építkezés részeként a Palota úton megépül a mintegy 300 autónak helyet biztosító Várgarázs III., amely segít a környék parkolási problémáinak enyhítésében, és lehetővé teszi, hogy a budai Vár autóforgalma a jövőben tovább csökkenjen.
Miként a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság, valamint a Királyi Istállók szomszédos épületeit, a Teleki-, József főherceg-palotát is lebontották. Helyén középkori rommezőt tártak fel, itt jelenleg is régészeti ásatás folyik.
Apja, Makszim Tyitarenko vasúti mérnök volt, eredetileg ukrajnai. Anyja, Alekszandra Petrovna tősgyökeres szibériaiként született. A család az apa foglalkozása miatt gyakran költözött. Raisza gyerekkorát Szibériában és az Urálban töltötte. Ennek köszönhetően felvételi nélkül kerülhetett sztavropol együttes kezelése a moszkvai egyetemre, ahol filozófia szakra járt Az egyetemi kollégiumban ismerkedett meg későbbi férjével, Gorbacsovval, aki a jogi karon tanult. Az egyetem befejezését követően aspirantúrába kezdett. Ezek legnagyobb részét ún. Egyes városi községek ugyanakkor — hazánk megyei jogú városaihoz hasonlóan — nem tartoznak semmilyen járás alá; ezeket városi körzeteknek hívják gorodszkoj okrug. Rövidesen azonban férjét követve a Sztavropoli határterületre költözött. Ott négy évig nem jutott szakmájának megfelelő munkához, így egyedül Gorbacsov fizetéséből éltek, aki a helyi Komszomolban dolgozott. Mosolyával rombolta le a „gonosz birodalmát” Raisza Gorbacsova » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ugyanebben az évben egy társbérlethez jutottak, két nagyméretű szobával. Sztavropolban Raisza Gorbacsova a Znanyije nevű társaságnál talált lektori munkát és a helyi egészségügyi főiskolán filozófiát tanított, ugyanakkor szociológia disszertációján is dolgozott a sztavropoli mezőgazdasági főiskolán.
A 2021/2022-es évadban a produkció a 6SZÍN-ben tekinthető meg. Barna Zsombor 2022. március 27. Művészek írták Martin Parr (Magnum) hét tengere Nincs tengerünk, mégis értjük e fotókat, mert a világjárványig végül mi is az egyre problematikusabb globális turizmus részesei lehettünk. Így Parr képeit nézve, tükörképére ismerő tárlatnézőként keserű-jót mulathatunk fotóin – vagy gyönyörködhetünk a rút szépségén. Vidám kiállítás. Szegő György 2022. március 27.
1978-ban (más adatok szerint 1976-ban) a család Moszkvába költözött. Gorbacsov SZKP főtitkárrá választásáig Raisza Gorbacsova a Moszkvai Egyetemen oktatott, miközben folytatta Znanyije-beli munkáját is. Miután 1985-ben Gorbacsovot az SZKP főtitkárává választották, kezdődött meg Raisza Gorbacsova társadalmi tevékenysége is. Lihacsov és Mjasznyikov akadémikussal és másokkal együtt létrehozta a Szovjet Kultúra Alapítványt és annak elnökségi tagjává vált. Gorbacsovnak köszönhetően is ez az alapítvány támogatta aztán többek között a Rubljovról elnevezett régi orosz kultúra és festészet múzeumát, a Marina Cvetajeva Múzeumot, és sok mást is. Ugyancsak támogatták építészeti emlékek helyreállítását, és a kulturális múlt sok örökségének ápolását, restaurálását, összesen mintegy 100 millió dollár értékben. Mint a főtitkár, később az elnök felesége, rendszeresen fellépett a nyilvánosság előtt, részt vett a delegációkban, beszédeket mondott, szerepelt a televíziók képernyőjén. A külföld élénken érdeklődött iránta, és szimpatizált vele.