Mókuska, mókuska, felmászott a fára, leesett, leesett, kitörött a lába. Doktor bácsi ne gyógyítsa meg, huncut a mókus, újra fára megy. * Mókus ugrál fenn a fán Jó a kedve, oly vídám Hogyne lenne oly vídám Mogyorót lát ott a fán Ízlelgeti, megeszi Ha teheti, jól teszi. (Túri Imre mondókája)
Mókuska, mókuska felmászott a fára Leesett, leesett, eltörött a lába Doktor bácsi, ne gyógyítsa meg Huncut a mókus, újra fára megy. Bolondozzunk! Sziasztok! Gyerekdalok 18. oldal - Gyerekdal.hu. Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Ha eltört, csak a doktor gipszelheti be! Doktor bácsi ne gyógyítsa meg, Huncut a mókus, újra fára megy. május 25, 2015 by
Sokszor felmerül a kérdés, hogy honnan tudhatjuk, hogy környezetbarát-e az életmódunk? Az ökológiai lábnyom kiszámítása jó lehetőség arra, hogy a Föld napja környékén megvizsgáljuk szokásainkat és változtatásokat tervezzünk. A cikk a fogalom bemutatása mellett egy tesztet kínál, valamint ötleteket a lábnyomunk csökkentésére. Kép forrása: Pixabay Az ökológiai lábnyom annak a földterületnek a nagysága, melyen károsodás nélkül meg lehet termelni egy ember aktuális életviteléhez szükséges javakat (élelem, energia stb. Karbonlábnyom (Szénlábnyom) Kalkulátor - BOCS.EU. ) és melyen eltárolható az ember által termelt hulladék. Mértékegysége a hektár (=10. 000 m2). A ma élő emberiség átlagos ökológiai lábnyoma 2, 2 ha-nyi terület (tehát egy ember átlagosan ekkora területet használ), de Földünkön csak 1, 8 ha jut egy emberre. A mutatóból is látszik, hogy túl nagy lábon élünk, ami hosszú ideig nem tartható fenn, tehát változtatnunk kell. Annak érdekében, hogy ökológiai lábnyomunk minél kisebb legyen, vagyis minél kevésbé környezetterhelően éljünk, érdemes változtatni fogyasztási szokásainkon és háztartásvezetésünkön.
Az itt bemutatott áttekintés közérthető összefoglalót kíván nyújtani a koncepcióról és a számítás menetéről, a módszertan részletei elérhetők a Global Footprint Network () honlapján, illetve a kapcsolódó publikációkban. Az ökológiai lábnyom mutató egyik legfontosabb előnye, hogy a termelési alapú megközelítésen (EF p, azaz az adott területen a megadott időszakban megtermelt javak mekkora ökológiai lábnyommal járnak) túl lehetőséget ad a fogyasztás ökológiai vo-natkozásainak számszerűsítésére is (EF c, azaz az adott területen és időszakban meg-valósuló fogyasztáshoz szükséges javak előállítása – helyben vagy máshol – összesen mekkora lábnyomot jelent). Ökológiai lábnyom: minden, amit tudni akartál róla. A fogyasztási szemlélet előnye, hogy jobban összeköti a felelősségi viszonyokat a környezeti hatásokkal (ld. Vetőné Mózner, 2012). A fo-gyasztási és termelési szempontú ökológiai lábnyom kapcsolata a következő össze-függéssel számszerűsíthető: EF c = EF p – EF exp + EF imp, ahol EF exp az export-, míg EF imp az import termékekhez kapcsolódó ökológiai lábnyomot jelenti.
A szántókon termelt takarmány viszont az állattartókhoz kerül. Az állattenyésztők a gabonát az állatok felhizlalására használják fel. 1kg sertéshús előállításához hozzávetőleg 4kg takarmány használnak fel. Gondoljunk csak bele! Mennyivel gazdaságosabb lenne, ha kihagynánk az állatok hízlalását és a megtermelt gabonát közvetlen élelmiszerként használnánk fel. Jóval kevesebb területet kellene szántóvá alakítani és több erdőterület maradhatna meg. Trópusi esőerdő Az erdőterületek zsugorodása és az állattartás párhuzama jól látható Brazíliában. Percenként két focipálya méretű őserdőt vágnak ki, majd a fát a helyszínen elégetve szántóvá alakítják a területet. Ökológiai Lábnyom. Az így nyert földek többségét szójával vetik be. Ezt magas tápértékű szóját ugyancsak az állattenyésztés használja fel. Sertések, marhák és csirkék fogyasztják el. Halászati területek A halászati területek is egyre nagyobbak. Ma már azokat az apróbb halfajokat is kifogják, amiket régebben visszadobtak. Ezek az apró halak planktonokkal táplálkoznak és evés közben, mint egy filter megtisztítják a vizet.
2. Halászati lábnyom Ez is egy becsült érték, összevetik a különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatait és az újratermelési igényeiket. A halászati lábnyom mérése a biodiverzitás szempontjából is nagyon fontos. Ma már bolygónk óceánfelületének több mint 55% -án ipari méretű a halászat. A túlhalászás mértéke jelentősen meghaladja a fenntarthatósági szintet, a természetvédelem egyik legfontosabb feladata a túlhalászás kontrollálása és fenntartható szintre csökkentése. Amennyiben egy faj eltűnik vagy drámaian csökken az egyedszáma, az más fajok túlszaporodásához vezethet, amivel megbillen a biodiverzitás egyensúlya és további káros (és gyakran előre meg nem jósolható) hatásokat fog kiváltani a tengerek, óceánok ökoszisztémájában. 3. Termőföld lábnyom A termőföld lábnyomával azt mérjük, hogy mekkora területre van szükségünk az élelmiszerek előállításához. Nemcsak az emberi fogyasztás céljából termelt növények tartoznak ide (pl. búza, kukorica), hanem az állati takarmányok előállítása, valamint a bioüzemanyagokhoz szükséges növények termőterüelete is.
Az emberiség karbonlábnyoma 11-szeresére növekedett 1961 óta. Ennek a komponensnek a csökkentése az emberiség legfontosabb lépése amit tehet annak érdekében, hogy elkerülje a túllövést és élhető bolygót hozzon létre. Át kell lépni a mennyiségi civilizációból egy minőségi civilizációba! Ez már csak paradigmaváltással lehetséges.
A "karbonlábnyom" ("szénlábnyom") egy kifejezés, mely alatt egy személy vagy szervezet teljes – direkt és indirekt – üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását értjük. Karbonlábnyoma (szénlábnyoma) van még a rendezvényeknek és a termékeknek is. Egy cég vagy szervezet teljes lábnyoma a kibocsátási forrásainak széles vertikumából tevődik össze. Kezdve a direkt hatásoktól, mint például a felhasznált üzemanyagok használata egészen az indirekt hatásokig, mint például a dolgozók munkába járása vagy az olyan kibocsátás, mely a beszállítói láncban helyet foglaló egyéb szervezetektől származik. Ez utóbbi alatt azt kell érteni, hogy ha például egy cég építőipari segédanyagok előállításával foglalkozik, akkor a beszállítók által a telephelyre szállított homok szállításának kibocsátása is az adott céget terheli – hiszen ha az építőipri segédanyagot előállító cég nem létezne, akkor nem is kellene homokot szállítani a cég telephelyére. Amikor egy szervezet szénlábnyomát vagy karbonlábnyomát számoljuk fontos, hogy megpróbáljuk a lehető legszélesebb körben azonosítani a kibocsátási forrásokat.